Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
2005. FEBRUAR 25. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ-A HÍD 23 ICINKE-PICINKE Népmesék óvodásoknak * Híres emberek gyerekkora Makszim Gorkij édesapja halála után nagyszülei házába került. Este panaszkodott a nagyapjának: Olyan hideg van. - Igen, gyermekem - sóhajtott a nagyapja. - Takarózz be jól, és az angyalka majd meg fog melegíteni. A kisfiú úgy tett, ahogy a nagyapja mondta. Néhány pillanat múlva azonban felült az ágyban és elgondolkozva nézett nagy apjára.- Mit akarsz már megint? - kérdezte türelmetlenül az öregember.- Nagyapa, kérem - felelte a kisfiú az angyalka helyett nem kaphatnék inkább eg)' meleg takarót?! A KOLBÁSZ, A BÉKA ÉS AZ EGÉR Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy béka. A béka összetalálkozott az egérrel és a kolbásszal. Hárman kezdtek beszélgetni, s elhatározták, hogy ők örökös barátok lesznek. Az egeret betették sepregetőnek, a békát beszerzőnek és a kolbászt szakácsnak, így mentek a dolgok egy hónapig. A béka beszerzett, mert ő jól tudott ugrani, hamar tudott menni s jönni, az egér ki- sepregette a szobát, s hozott be fát meg vizet, a kolbász meg szakácskodott. Hát olyan jó ételeket csinált a kolbász, hogy örökké csak nyalogatták a szájukat. Akármennyit ettek, nem tudtak jóllakni, mert nagyon jó volt az étel. Mikor letelt a hónap, azt mondja a kolbász:- Na, hát a dolog az rendre jár, melyiketek lesz a szakács?- Hát legyen a béka. Megtették a békát szakácsnak. Nekifogott a béka, így is szakácskodott, úgy is szakácskodott, főzött ilyet, főzött olyat, de olyat nem tudott főzni, hogy a többieknek jólessék. Főzött vagy három-négy nap, s akkor felmondtak a szakácsnak. Azt mondták, hogy:- Nem vagy jó szakács. Megszégyellte magát a béka.- Nahát akkor ki főzzön? Azt mondja a kolbász:- Az egeret tesszük oda. Odatették az egeret, ő is főzött vagy két-három nap, de ő se tudott jól főzni. Rászorították a kolbászt:- Csak te főzzél! A kolbász váltig mondta:- Én az én hónapomat lefőztem, s hogyha nem akartok ti főzni, akkor inkább felmondjuk a barátságot. Valahogy csak megkérlelték a kolbászt, mégis elvállalta, hogy még egy vagy két nap ő főz. A béka gondolta, addig ő megtanulja, hogyan főz a kolbász. Nekifogott, hogy meglesse, mit csinál. Hát amikor a lé meg volt főve, egy darab idő múlva a kolbász, mikor látta, hogy nincsen sehol senki, beledobta magát a lébe. Megforgatta magát benne ügyesen, s akkor kijött. "Hopp - gondolta a béka -, most már én is tudom, hogy kell csinálni! Azért olyan jó a leves, mert beledobta magát." Akkor ajánlkozott:- Na, most már én leszek a szakács, most már én is tudok főzni! Nekifogott, odatett egy jó nagy fazék vizet a tűzhöz. Jó tüzet csinált, s főzte, főzte. Mikor már úgy gondolta, hogy meg van főve az a mindenféle, ami bele volt téve, nem várta meg, hogy egy kicsit meghűljön a lé, hanem mikor a legforróbb volt, belészökött. Hát alig tudott kiszökni, mind össze- forrázódott, összefutott a hátán a bőr. Azóta van varasbéka. Félreállott a főzésből, alig tudott mozogni, úgy összeégette a forró lé. A kolbász meg az egér, mikor megmondta nekik, hogyan járt, kikacagták. Felbomlott a barátság, s attól fogva mindenki külön élt. Máig is élnek, ha meg nem haltak. VÉGE Rejtvényvarázs Vízszintesen és függőlegesen ugyanazok a szavak keresztezik egymást. Azonos számhoz azonos szó tartozik. Fejtsd meg őket! 1. Nagynéni megszólítása 2. Történések 3. Léglökés 4. Háborúellenes Nemes Nagy Agnes 94« Láttam, láttam Láttam, láttam lappantyút! Éjszaka, erdőn meglestem, róka-vadásszal kettesben. Nem volt ottan lámpa, se ház, mentünk: én meg a rókavadász, akkor az égen, fekete égen valami röppent még feketébben, valami röppent: lappantyú! Két szeme lángja, két pici lámpa, gurgula-hangja úszik utána. Ketten láttuk, senki más, ketten: én meg a róka-vadász. TUDOD-E?... Mi a bilingvis? A szó a latin bilinguis (jelentése kétnyelvű) szóból származik. Olyan könyv amely a szöveget két nyelven, rendszerint eredetiben és fordításban közli. Hogy képírás-e az egyiptomi hieroglifa? Nem, mert nagy részük ideogramma és némelyiknek fonetikus értéke is van. A képírás és a hieroglifa között az a különbség, hogy a képírás azokat a tárgyakat ábrázolja amit jelöl, míg az ideogrammág nemcsak tárgyakat jelölnek, hanem fogalmakat is. A sumérok írásában az ideogrammák gyorsan felváltották a képírást. Ebből alakult ki a szótagírás : itt a jelek szótagokat jelölnek, melyből később az ékírás fejlődik ki. Miért sós a tenger? A talajból az ásványi sókat a folyók és az esővíz mossa a tengerbe. A különböző sókat az állatok egy része (csigák, kagylók) felhasználja háza építéséhez. A legsósabbak a kis lefolyástalan tavak. Például az izraeli Holt-tenger olyan sós, hogy semmilyen hal nem él meg benne. Ha minden tenger kiszáradna, annyi só maradna utána, hogy az Egyenlítő körül egy 282 km magas és 1,5 km vastag falat lehetne építeni belőle. GYEREKEKNEK * Szerkesztette: Kertész Gabriella Varga Erzsi Jégvirág Hósubába bújt a határ, fagyott hozott a február. Tündi arcát pirosra csípte, könnyeket csalt a szemébe. Másnap reggel ablakába jégvirág nyílott csokorba.- Bocsáss meg, ha csípős voltam, vigasz virág, neked hoztam! Didergő szél így fütyült. Am délre a csokor eltűnt! Kaján nap megirigyelte, s jégvirágát mind leszedte.
