Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-25 / 191. szám

2005. FEBRUAR 25. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ-A HÍD 23 ICINKE-PICINKE Népmesék óvodásoknak * Híres emberek gyerekkora Makszim Gorkij édesapja halála után nagyszülei házába került. Este panaszkodott a nagyapjának: ­Olyan hideg van. - Igen, gyerme­kem - sóhajtott a nagyapja. - Ta­karózz be jól, és az angyalka majd meg fog melegí­teni. A kisfiú úgy tett, ahogy a nagy­apja mondta. Néhány pillanat múl­va azonban felült az ágyban és el­gondolkozva nézett nagy apjára.- Mit akarsz már megint? - kér­dezte türelmetlenül az öregember.- Nagyapa, kérem - felelte a kis­fiú az angyalka helyett nem kap­hatnék inkább eg)' meleg takarót?! A KOLBÁSZ, A BÉKA ÉS AZ EGÉR Egyszer volt, hol nem volt, még he­tedhét országon is túl, volt egy béka. A béka összetalálkozott az egérrel és a kol­básszal. Hárman kezdtek beszélgetni, s elhatározták, hogy ők örökös barátok lesznek. Az egeret betették sepregetőnek, a bé­kát beszerzőnek és a kolbászt szakácsnak, így mentek a dolgok egy hónapig. A bé­ka beszerzett, mert ő jól tudott ugrani, hamar tudott menni s jönni, az egér ki- sepregette a szobát, s hozott be fát meg vizet, a kolbász meg szakácskodott. Hát olyan jó ételeket csinált a kolbász, hogy örökké csak nyalogatták a szájukat. Akármennyit ettek, nem tudtak jóllakni, mert nagyon jó volt az étel. Mikor letelt a hónap, azt mondja a kolbász:- Na, hát a dolog az rendre jár, melyi­ketek lesz a szakács?- Hát legyen a béka. Megtették a békát szakácsnak. Neki­fogott a béka, így is szakácskodott, úgy is szakácskodott, főzött ilyet, főzött olyat, de olyat nem tudott főzni, hogy a többi­eknek jólessék. Főzött vagy három-négy nap, s akkor felmondtak a szakácsnak. Azt mondták, hogy:- Nem vagy jó szakács. Megszégyellte magát a béka.- Nahát akkor ki főzzön? Azt mondja a kolbász:- Az egeret tesszük oda. Odatették az egeret, ő is főzött vagy két-három nap, de ő se tudott jól főzni. Rászorították a kolbászt:- Csak te főzzél! A kolbász váltig mondta:- Én az én hónapomat lefőztem, s hogyha nem akartok ti főzni, akkor in­kább felmondjuk a barátságot. Valahogy csak megkérlelték a kol­bászt, mégis elvállalta, hogy még egy vagy két nap ő főz. A béka gondolta, ad­dig ő megtanulja, hogyan főz a kolbász. Nekifogott, hogy meglesse, mit csinál. Hát amikor a lé meg volt főve, egy da­rab idő múlva a kolbász, mikor látta, hogy nincsen sehol senki, beledobta ma­gát a lébe. Megforgatta magát benne ügyesen, s akkor kijött. "Hopp - gondolta a béka -, most már én is tudom, hogy kell csinálni! Azért olyan jó a leves, mert beledobta magát." Akkor ajánlkozott:- Na, most már én leszek a szakács, most már én is tudok főzni! Nekifogott, odatett egy jó nagy fazék vizet a tűzhöz. Jó tüzet csinált, s főzte, főzte. Mikor már úgy gondolta, hogy meg van főve az a mindenféle, ami bele volt téve, nem várta meg, hogy egy kicsit meghűljön a lé, hanem mikor a legfor­róbb volt, belészökött. Hát alig tudott kiszökni, mind össze- forrázódott, összefutott a hátán a bőr. Azóta van varasbéka. Félreállott a főzésből, alig tudott mo­zogni, úgy összeégette a forró lé. A kol­bász meg az egér, mikor megmondta ne­kik, hogyan járt, kikacagták. Felbomlott a barátság, s attól fogva mindenki külön élt. Máig is élnek, ha meg nem haltak. VÉGE Rejtvényvarázs Vízszintesen és függőlegesen ugyanazok a szavak keresztezik egymást. Azonos számhoz azonos szó tartozik. Fejtsd meg őket! 1. Nagynéni megszólítása 2. Történések 3. Léglökés 4. Háborúellenes Nemes Nagy Agnes 94« Láttam, láttam Láttam, láttam lappantyút! Éjszaka, erdőn meglestem, róka-vadásszal kettesben. Nem volt ottan lámpa, se ház, mentünk: én meg a rókavadász, akkor az égen, fekete égen valami röppent még feketébben, valami röppent: lappantyú! Két szeme lángja, két pici lámpa, gurgula-hangja úszik utána. Ketten láttuk, senki más, ketten: én meg a róka-vadász. TUDOD-E?... Mi a bilingvis? A szó a latin bilinguis (jelentése kétnyelvű) szóból származik. Olyan könyv amely a szöveget két nyel­ven, rendszerint eredetiben és fordításban közli. Hogy képírás-e az egyiptomi hieroglifa? Nem, mert nagy részük ideogramma és némelyik­nek fonetikus értéke is van. A képírás és a hieroglifa között az a különbség, hogy a képírás azokat a tárgyakat áb­rázolja amit jelöl, míg az ideogrammág nemcsak tár­gyakat jelölnek, hanem fogal­makat is. A sumérok írásában az ideogrammák gyorsan fel­váltották a képírást. Ebből alakult ki a szótagírás : itt a jelek szótagokat jelölnek, melyből később az ékírás fej­lődik ki. Miért sós a tenger? A talajból az ásványi só­kat a folyók és az esővíz mossa a tengerbe. A külön­böző sókat az állatok egy ré­sze (csigák, kagylók) felhasz­nálja háza építéséhez. A legsósabbak a kis lefolyásta­lan tavak. Például az izraeli Holt-tenger olyan sós, hogy semmilyen hal nem él meg benne. Ha minden tenger kiszáradna, annyi só maradna utána, hogy az Egyenlítő körül egy 282 km magas és 1,5 km vastag falat lehetne építeni belőle. GYEREKEKNEK * Szerkesztette: Kertész Gabriella Varga Erzsi Jégvirág Hósubába bújt a határ, fagyott hozott a február. Tündi arcát pirosra csípte, könnyeket csalt a szemébe. Másnap reggel ablakába jégvirág nyílott csokorba.- Bocsáss meg, ha csípős voltam, vigasz virág, neked hoztam! Didergő szél így fütyült. Am délre a csokor eltűnt! Kaján nap megirigyelte, s jégvirágát mind leszedte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom