Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD 2005. FEBRUÁR 25. A sikeres fogyókúra titka Táplálkozási szakértők folyamatosan kutatják, milyen diétával lehet a leghatékonyabban súlycsökkenést elérni. A számos rendelkezésre álló program közül manapság nagyon népszerű a zónadiéta (amelynek lényege, hogy a napi elfogyasztott kalóriamennyiség 40%-ának szénhidrátból, 30%-ának fehérjéből és 30%-ának zsírból kell állnia) vagy a sokat vitatott Atkins-diéta (amely a szénhidrátbevitelt minimalizálja, de a zsírok fogyasztását megengedi). Sajnos azonban ezek a programok nem mindig járnak sikerrel. A negatív eredmény adódhat abból, hogy a sok létező lehetőség közül nem egyszerű kiválasztani a megfelelő, egyénre szabott programot, de abból is, hogy a rengeteg agyonreklámozott diéta között még olyan is akad, melynek hatékonysága hivatalosan nem is bizonyított. Egy most megjelent tanulmány szerint egy diéta sikere nem attól függ, milyen felépítésű maga a program, sokkal inkább attól, mennyire elszán- _ tan és könnyen tartja be a fogyókúrázó. A bostoni Tufts-New England Medical Center kutatói azt vizsgálták meg, hogy milyen változásokat eredményez a fogyókúrázóknál négy, teljesen különböző diéta. Találomra választottak 160 olyan embert, akik az Atkins-diéta, a zónadiéta, a kalóriaszámlálás elve és az Omish-diéta (amely a zsír fogyasztását minimalizálja) bármelyikét követték. A kutatás kezdetekor a nők átlagos testsúlya 93 kg, a férfiaké 106 kg volt. A tesztalanyok orvosi segítséggel kezdtek neki az általuk választott programnak, majd egy éven keresztül havonta kérdőíveken és telefonon keresztül számoltak be aktuális állapotukról. A vizsgálati időszak végén az adatokból az derült ki, hogy mind a négy csoportban a résztvevők egynegyedének sikerült átlagosan 5%-ot meghaladó súlycsökkenést elérnie - függetlenül a diéta összetételétől. Az eredmények viszont különbözőek lettek a programhoz való hozzáállás függvényében. A tesztalanyok harmada ugyanis szigorúan betartotta és végigcsinálta a diétát, ők átlagosan 7%-os súlycsökkenéssel zárták az évet, ami a teljes vizsgálati csoport súlycsökkenésének nagyjából a felét adta. Ez alapján a szakértők az állítják, hogy hosszú távon nem a program típusa, hanem a kitartás vezet eredményre. Ezért mindenki a számára megfelelő és legkönnyebben követhető diéta segítségével tud hatékonyan súlycsökkenést elérni. m Szívműtét lézerrel SZŰNIETETT TÜNET A ma már mindennapos beavatkozásnak számító koszorúérpótló műtét lényege, hogy a beteg lábszárából kipreparált vénákkal áthidalják a szív felszínén etbelyezkeaö beszűkült koszorúérszakaszt. így a vér a megkerülő út segítségével juthat el a szívizom hajszálereibe. De mi a helyzet akkor, ha nem a szív felszínén elhelyezkedő koszorúerek a betegek, hanem azok a hajszálerek, melyek a szívizomban vannak, s klasszikus sebészeti módszerekkel nem hozzáférhetők? Ezeknél a szaknyelven „kisérbetegség- ben” szenvedő embereknél jelent komoly segítséget a lézeres szívműtét technikája. A lézer segítségével olyan csatornákat hoznak létre a szívizomban, melyek ezt követően hajszálérként működnek tovább. Mint minden új gyógyító beavatkozás, először ezt a műszert is állatkísérletekben fejlesztették tovább addig, amíg bizonyították hatékonyságát. Ezután következtek a humán, vagyis az embereken elvégzett műtétek, melyekre rendkívül súlyos állapotú pácienseket választottak ki, az Egyesült Államokban. Az embereken végzett műtétek igazolták, hogy a szívizom vérellátásának jelentős javulása érhető el, s a korábban gyakori klinikai tünetek, panaszok sok esetben teljesen megszűntek, vagy jelentős mértékben csökkentek. A betegek terhelhetősége jelentősen (fél év után átlagosan 40%-kal) javult, a kórházban töltött napok száma hatvan százalékkal csökkent. A műtött betegnél elvégzett tallium izotópos vizsgálatok nem igazolták a kérdéses szívizomterület vérellátás-növekedését, annak ellenére, hogy az állatkísérletek során végzett boncolási adatok 1,73,3 -szeres szivizom-érdússágnövekedést igazoltak. Mindez azt eredményezte, hogy többen megkérdőjelezték a módszer klinikai jelentőségét. Ugyanakkor a specifikusabb és érzékenyebb Pozitron A rejtelmes Alzheimer-kór OKAMÉG ISMERETLEN A dementia a mentális képességek (többek között a memória, a nyelvi képességek, a logikus gondolkodás) általános romlása az idő előrehaladtával. A dementia megzavarhatja a normális napi tevékenységet, illetve a társas kapcsolatokat. Általában a 65 évesnél idősebbek körében fordul elő, bár negyvenes és ötvenes éveikben járók is szenvedhetnek e betegségben. Az Alzheimer-kór pontos oka ismeretlen, A kórkép egy német orvosról dr. Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki 1906-ban irta le az egyik betege agyboncolásakor megfigyelt rendellenes rostösszecsapzódásokat. Ezek a gócok az Alzheimer-kór ismertetőjegyei. Csak az agyszövet mikroszkópos vizsgálata során láthatóak, ezért az orvosok csak a tünetek és különböző tesztek alapján tudják diagnosztizálni a betegséget. Mindnekinek kihagyhat AZ EMLÉKEZETE A feledékenység még nem jelenti azt, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved. Olykor mindenkinek kihagy az emlékezete. Az Alzheimer-kór tünetei egyénenként változnak, de idővel fokozatosan romlanak. Enyhe tünetek: Zavartság és emlékezetkiesés Dezorientáltság, vagy ismerős környezetben való eltévedés A személyiség és Ítélőképesség megváltozása Közepesen súlyos tünetek: Nehézségek a mindennapi élet feladataiban, például a fürdés vagy az evés során. Izgatottság, gyanakvás, agitáltság vagy depresszió Alvási problémák - elkoborlás - nehézségek a családtagok vagy barátok felismerésében Súlyos tünetek: A beszédkészség elvesztése Étvágycsökkenés és súlyvesztés A húgyhólyag és a záróizmok feletti kontroll elvesztése Teljes függőség a napi életvitelre való képtelenség Az Alzheimer-betegség KIVIZSGÁLÁSA Kórtörténet: az orvos tudakozódik általános egészségi állapotáról vagy korábbi egészségügyi problémáiról. Szeretne mindent tudni bármiféle életvitelbeli gondjairól. Vér -s vizeletvizsgálat, ezekre a vizsgálatokra azért van szükség, hogy az elbutulás egyéb leghetséges okait kizárhassák. Néhány esetben egy kis mennyiségű gerincvelő-folyadékra is szükség lehet. Neuropszichiológiai tesztek: ezek a vizsgálatok a memória, a problémamegoldás, a figyelem, a számolási és nyelvi nehézségek tesztjei, a mentális képesség felmérése céljából készülnek. Emissziós Tomographia (PÉT) műtét után egyértelmű különbséget igazolt az oxigénhiányra kifejezetten érzékeny szívbelhártya alatti szívizomterület (subendocardium) vérellátásának javulása. Utóbbit támasztották alá a klinikai tünetek is, melyek előfordulása jelentősen csökkent. S nem elhanyagolható a legkeményebb értékmérő adat, a halálozási arány alakulása sem: a műtött csoportban 51%-kal alacsonyabb volt a halálozási mutató, mint a hagyományosan gyógyszerrel kezeltek körében. Itt persze figyelembe kell venni azt is, hogy egyelőre csupán a súlyos klinikai állapotú, magas rizikócsoportba tartozó betegelrke- rültek lézeres szívműtétekre. Azoknál a betegeknél, akiknél a koszorúérfestés kisérbetegséget igazolt, így szívük sem ballonkatéteres tágítással, sem koszorúér bypass műtéttel nem gyógyítható, hiszen az elváltozások nem a koszorúérben vannak a beavatkozás elvégzése szükséges. Mivel a műtét a mellkas megnyitását igényli - tehát nem kis beavatkozásról van szó - minden esetben mérlegelni kell a várható eredmény és a műtéti kockázat arányát. Vagyis azt, hogy a gyógyszeres kezelés mellett a beteg milyen klinikai állapotban van. Milyen gyakoriak igazolhatóan szív eredetű mellkasi fájdalmai, azok milyen mértékűek, nyugalomban vagy munka mellett jelentkeznek-e, s nyelv alá alkalmazott spray vagy tabletta hatására milyen gyorsan szűnnek meg. A klinikailag stabil, gyógyszerrel beállítható betegek esetében nem indokolt a lézeres szívműtét. Egyszerűen azért mert jelenleg nagyobb a kockázata Dr. D. Cs. kardiológus Agyi képalkotó eljárások alkalmazása: ezek olyan képalkotó eljárások, amelyeket az agyról készítenek speciális gépek segítségével. Ilyen felvételek tanulmányozásával azonosíthatja az orvos a rendellenesen működő agyterületeket. A KEZELÉS LEHETŐSÉGEI: Az Alzheimer-kór nem gyógyítható. Léteznek gyógyszeres kezelések, amelyek időnként késleltetik a betegség előrehaladását vagy javíthatják a tüneteket, például a nyugtalanságot, az alvási problémákat vagy a depressziót. Az Alz- heimer-kórral kapcsolatos problémákban jártas orvosok, nővérek és szociális munkások tudják megmondani hogyan tehetjük környezetüket biztonságossab- bá egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg számára. (Dr. F. Cs.) Egészség
