Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
200S. FEBRUAR 25. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 Fazekas Mihály 1828. Február 23. (177 éve történt) 1828 Február 23. Meghalt Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője. Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Fazekas Mihály valójában több, mint a Lúdas Matyi költője. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. De ha történetesen nem ő írja a Lúdas Matyit, és Diószegi Sámuellal nem ő írja meg a Füvészkönyvet, nem nagyszámú versével mégis fontos alakja volna a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk, ősei vagyontalan katona-nemesek voltak, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok. Apja gyógykovács volt, tehát félig iparos, félig fogorvos, ő maga a híres debreceni Kollégium növendéke. Irodalom iránt is, természettudomány iránt is korán kezd érdeklődni, mégsem jó tanuló. Hamar izgatni kezdi a kalandos katonaélet, tizenhat évesen felcsap huszárnak. Előbb közlegény, azután sokáig altiszt, hétévi szolgálat után hadnagy, azután főhadnagy. Végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit, az egyik ujját is elveszti egy ütközetben. Az első években Ajánló vers Gyakran sírnak, akik írnak, Hogy kajánok gúnyolódnak; A bölcsebbek s merészebbek Vélek nem bajlódnak. Én meg, elmém bimbócskáját lm ajánlom a kajánnak, Mint ki szentelt gyertyácskáját Gyújtá a Sátánnak. lelkesedik ezért a kalandos életért, és formás csatadalokat is ír. De mennél magasabb a rangja, annál tisztábban lát. Meggyűlöli a háborúzást, szinte pacifista lesz. A francia forradalom seregei ellen harcolva már egyre inkább az ellenfelekkel érez együtt. A császárhű lovastisztből republikánus felvilágosodott lesz. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel, és nyugdíjas főhadnagyként érkezik vissza Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt. Világlátottabb volt, mint barátai, és sokat tanult azoknak nagyobb műveltségéből. Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála közti esztendőkre esik. Akárcsak barátai, ő is mesterien tud verselni. őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez, katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Egyes népdal formájú költeménye már a romantika népdalutánzataira, Kisfaludy Károlyra és Czuczorra emlékeztet, néhány évtizeddel őelőttük. De még antik formájú verseiben is a nép élete tűnik fel újra, hangvétele pedig olyan demokratikus, ami már a reformkorra emlékeztet. Ezekben az években írja meg első fogalmazásban a Lúdas Matyit. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történemek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. Fazekas azonban a természetrajz tudósa volt. Saját kis birtokán - amelyet okos. gazdálkodással egyre nagyobbított - kísérletezte ki az okszerű gazdálkodást, ott figyelte a növények természetét. És sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. És ha közönségsikere alig-alig volt, mivel a maradi gazdák idegenkedtek attól, hogy „könyvből vessenek-arassanak", gyanúsnak tartották a tudományosan megalapozott mezőgazdálkodást, a szakkörök előtt azonnal nagy tekintélyű lett a könyv, még a Helytartótanács is dicsérő okirattal tüntette ki. Fazekas pedig tovább munkálkodott a növénytan tudományának népszerűsítésében, ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. Magányosságában mindenre ráért. Későbbi éveiben verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Arkádia-pör, amely igen indulatos hangon folyt Kazinczy köre és a debreceniek között. Volt azután Fazekasnak egy egész cikksorozata, a Dorottya-leve- lek, amelyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett. BERZSENYI DANIEL [a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa, az MTA rendes tagja] Sz: Egyházashetye, 1776. máj. 7. Mh: Nikla, 1836. febr. 24. Berzsenyi Dániel, Vas vármegyei Egyházashetyén egy földbirtokos gyermekeként látta meg a napvilágot. Mivel késve iratkozott be Sopronban középiskolába tanulmányait nem fejezhette be. 1795-ben, alig tizenkilenc évesen rövid ideig Keszthelyen önkéntes katonának áll. 1795-től kezdve néhány évig apja mellett élt, majd 1798-tól kemenessömjéni birtokukra költözik, ahol gazdálkodással foglalkozik. Itt veszi feleségül, 1799-ben eg}' távoli rokonát, a 15 éves Dukai Takách Zsuzsannát. 1803-ban Niklára költözött, ahol egészen haláláig élt és ahol a gazdálkodás mellett versírással is elkezdett foglalkozni. Költői működésére először Kis János hívta fel a figyelmét Kazinczynak. Berzsenyi végül 1808-ban juttatta el verseit Kazinczy Ferencnek, aki bírálatot írt róluk és némi javításokat javasolt. Első verseskötete végül 1813-ban jelent meg Helmeczy Mihály gondozásában, a székesfehérvári és pesti papnövendékek anyagi támogatásával. A kiadás ügyében kétszer is járt Pesten, ekkor találkozott Kölcsey Ferenccel, Szemere Pállal, Vitkovics Mihállyal is. A Mondolat című dunántúli gúnyirattal kapcsolatban fellángolt vita hatására egyre inkább eltávolodott Kazinczy köreitől. 1817-ben egy Kölcsey tollából megjelent bírálat végül vitára ingerelte, de ettől kezdve kevés verset írt, komplexusokkal küzdött és egy-egy verset, szinte évekig csiszolgatott, miközben hosszadalmas és sokszor terméketlen esztétikai tanulmányokat folytatott. FIosszú hallgatás után 1825’körül ismét szerepelni kezdett az irodalmi életben, levelezett Széchenyi Istvánnal is, és irodalmi tevékenysége mellett értekezést írt a parasztság helyzetéről is, "A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól" címmel, melyben jobb bánásmódot követel a jobbágyoknak, és síkra szállt az időszerű gazdasági reformok érdekében is. Pesten több akadémiai gyűlésen is részt vett, de 1835-től egészsége megrendült, munkáit kénytelen volt abbahagyni. Költészete révén a korabeli magyar nemesség legjobbjainak élmény- és érzelmi világába világnézetébe tekinthetünk bele, a kritikusok lírájának művészi tetőpontját 1805-07-ben datálják, ekkor, a napóleoni háborúk idején írt nagy' hazafias ódái jelentik pályájának csúcspontját. Kazinczy hatására tette magáévá tenni a felvilágosodás eszméit, költői leveleiben az ész és a tudomány hatalmát hirdeti. Nagy erejű szuggesztív költői nyelve és stílusa révén is a magyar romantikus líra egyik legfontosabb előkészítőjeként tartják számon. Berzsenyi Dániel VENUSHOZ Oh, szerelmek szép tündére, Jövel gerlicéiddel! Hozz írat szívem sebére, S könnyeimet szárítsd el! Amor tőrei égetnek, Lobog minden csepp vérem, Fájdalmaim eltemetnek, Ha tárgyam el nem érem. Te intézed a szíveket, Egymáshoz te forrasztod, A tüzet jéggé teheted, A jeget meggyújthatod; Oh, olvaszd el Nacám szívét, Szívemhez hadd forradjon; Mosolyítsd rám szép kék szemét, Kebledbe hadd ragadjon... 1744 Február 23. (261 éve történt) Megszületett Mayer Amschel Rotschild bankár, a világhírű Rothschild üzleti dinasztia megalapítója. Rothschild, a frankfurti családalapító hamar kitűnt kiváló üzleti érzékével és 1796-bam, az ottani zsidónegyedben megalapította az első Rothschild - bankházat. Az évek során a gettó szegénységéből az európai kontinens vezető pénzemberévé küzdötte fel magát. Szerényen, pénz - és valutaátváltással kezdte, de bankja még életében olyan hatalmassá nőtte ki magát, hogy kölcsöneivel hadseregeket szereltek fel és iparosították Európát. Mire az első Rothschild meghalt, fiai már Londonra, Párizsra, Bécsre és Nápolyra is kiterjesztették bankbirodalmát. A későbbiekben a Rothschild - család finanszírozta Olaszország függetlenné válását, Belgium létrehozását, a Szuezi - csatorna megépítését és az 1870-71-es porosz - franciaháborút követően a Németországnak fizetett francia jóvátételt. A bankháznak manapság világszerte sok leányvállalata van és egész sor tőkés vállalkozásban érdekelt. Vagyonukat több milliárd dollárra becsülik.
