Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-25 / 191. szám
12 MAGYAR SZÓ-A HÍD KULTÚRA 2005. FEBRUÁR 25. Röviden Magyar kulturális évad Moszkvában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt hét végén megnyitotta a moszkvai magyar kulturális hetet. Első rendezvénye: a Magyar királyság két császárság között című kiállítás a Moszkvai Történeti Múzeumban. Meghalt Ákos Stefi Budapesten 86 éves korában elhunyt Ákos Stefi, a 40-50-60-as évek zeneakadémia gyémántdiplomás énekesnője. Legnépszerűbb dalai közé tartozott a Csoko-csoko- csokoládé, és az Úgy szeress, hogy sose múljon el. Doromb A világzene (world music) nevű zenei irányzat a modem zene hangzásvilágába gyakran ültet át népzenei hatásokat. Most a Navrang nevű magyar zenekar egy népi hangszert, a dorombot szólaltatja meg. A zenekar frontembere, Szilágyi Aron a leghíresebb magyar dorombkészítő család leszármazottja. Cseh Annamária A FÉNY ÖSVÉNYEIBEN Nem ritkaság: sok modell tudatosan törekszik arra, hogy filmsztár legyen. Ez az álom most Cseh Annamária (26) számára vált valóra, ó nyolc évig volt manöken Párizsban, világkarriert futott be mint az Angel parfüm nagykövetasszonya és - gyönyörű. A most zárult filmszemlén a nagysikerű filmdráma, A fény ösvényei női főszerepét, egy csodaszép, ám megégett arcú lányt alakít, Mispál Attila rendezésében, Törőcsik Mari és Cserhalmi Imre partnereként. Kolozsvári vendégek A Kolozsvári Állami Magyar Színház három darabbal vendégszerepei Budapesten aThália Színházban, a február 28-március 2 közötti Határon túli magy ar színházi esték keretében. Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta című - felnőttek számára is élvezetes - gyermekmusicaljét Keresztes Attila, Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket című művét Bocsárdi László és Euripidész: Bacchánsnők című alkotását David Zinder rendezésében láthatja a fővárosi közönség. Másodszor visszaígért ZSÁKMÁNY Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet kapott Moszkvában, hogy a II. világháborúban a szovjet Hadsereg elrabolta híres sárospataki könyvtárat visszadják. Ez második ígéret: 3 éve ugyanezt ígérték Med- gyessy akkori miniszterelnöknek is. Középkori városfal A FÜRDŐ ALATT Székesfehérvár középkori városfalának részletei, 14. századi és török-kori tornyok, valamint középkori házak maradványai kerültek elő az Árpád-fürdő újjáépítését megelőző régészeti feltáráson. A közelmúltban megkezdett munkálatok során már előkerült néhány részlet abból a 13. században emelt városfalból, amelyet a tatárjárást követően IV. Béla király építtetett, és láthatóvá vált az arra emelt együk torony egy része is. Siklósi Gyula régész azt valószínűsíti, hogy két-három hét alatt sikerül kibontatni a föld mélyén rejtőző leleteket. Földessy Dénes A berlini nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét a Carmen Marc Dornford-May rendezte délafrikai változata kapta, a zsűri egyhangú döntésével. Az Ezüst Medve nagydíjat a náciból Hitler által kivégeztetett ellenállóvá lett Sophie Scholl története, a német Marc Rothemund rendezte Az utolsó napok s annak főszereplője, a 26 éves müncheni színésznő Julia Jentsch nyerte. A legjobb férfialakítás díja Lou Taylor Puccié, a közönségdíj, s mellette az idén először kiosztott Amnesty International díja is, a kínai Mennyország ma című mozié. A legtöbb kritika szerint a fesztivál jóindulattal is csak közepes színvonalú volt. Az Amerikában élő magyar Pejó Róbert: Dallas Pashamende című, nagy közönségsikerű, meghökkentő filmjét Berlinben két fesztiválra is meghívták: a varsóira és a Szarajevóira. Női főszereplője a Berlinben élő Gryllus Dorka, aki az idei budapesti filmszemlén ezért kapta meg a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Ennyi a filmtörténelem számára feljegyezni való. A magyar film históriája számára viszont ennyi: megbukott minden idők legtöbb pénzt felemésztett magyar filmje, a holocaust-témájú Sorstalanság. A fesztiválnyitás előtti bizonytalan, megmagyarázatlan - mint most már világos: a magyar médiában elkent! - rossz hírek, melyek a Sorsta- lanságnak egyáltalán a fesztiválon való részvételét is megkérdőjelezték, okkal érkeztek. Lássunk egy sajtószemlét, elsőként a Népszabadságból. Inotai Edit, a lap kiküldött tudósítója a Sorstalanság iránti nagy érdeklődéssel kezdte: kétszer kellett megrendezni a sajtóbemutatót, mert az érdeklődő újságírók egy' moziba nem fértek be. De utána a tudósítás tele lett döbbenetes krikák idézeteivel, melyekből most csak röviden említünk meg néhányat: „Míg kezdetben mindenki befele igyekezett a moziba, addig nem sokkal a film kezdése után már inkább kifele iparkodtak a nézők. A Sorstalanság újabb bizonyíték arra, hogy Auschwitz nem való játékfilmre... A Sorstalanság képtelen együttérzést kelteni.” (Frankfurter Allgemeine Zeitung). „...Csupán egy a hollywoodi holoca- ustfilmek sorában, amelyet legfeljebb a rövid, egyre komorabb epizódok egymásutánisága különböztet meg a többi ilyen alkotástól - és a bombasztikus, már-már perverz Morricone zene.” (Die Welt) Egyetlen pozitív értékelés Nagy Marcellt, a főszereplő Köves Gyurit alakító fiút illeti: ”A fiú arcát nehéz lesz kitörölni a nézők emlékezetéből.... Amikor Köves Gyuri visszatér Budapestre, de még saját rokonainak is idegen marad.. Ez a jelenet magát az író Kertészt szimbolizálhatja, aki a Nobel-díjig csaknem ismeretlen volt Magyarországon.” (Tages- spiegel) A Népszabadság után a kritikák ledorongoló tömegéből szemlézhetnénk hosszan tovább, de ne túlozzunk! így csak a Berliner Morgenpostból idézzük az összefoglaló minősítést: „Kertész Imre ezt a forgatókönyvet azzal a bevallott céllal írta meg, s ezt a sajtótájékoztatón el is árulta, hogy egy korábbi forgatókönyve számos hatásvadász jelenetet tartalmazott, s a film ettől a bulvárodás irányába mozdult el. ő nem akart már többet és kevesebbet, mint hogy a legrosszabbat meghiúsítsa. Ez azonban nem sikerült neki.... A Sorstalanság egy katasztrófa, amit legjobb esetben hülyeségnek lehet nevezni. Egy fesztiváligazgatónak már semmivel sem lehet megbocsátani, hogy a holocaustot ilyen méltatlan módon bagatellizáló filmet a versenyre meghív...Vannak olyan esetek, amikor az érdektelen engedékenység ... az erkölcs megvetésébe csap át. A Sorstalanság ebbe a kategóriába tartozik. Kertésznek, aki a filmjét védte, szemére vethető, hogy nem ért a filmművészet esztétikájához. Nos, már csak a kárfelmérés van hátra. A Sorstalanság ugyanis a magyar filmtörténelem legdrágább filmje. A többségében magyar nyelvű, idegenfejű hazai sajtó vitriolos írásokkal fordít- gatta szembe a közvéleményt Káéi Csaba filmjével, a Bánk bánnal, mondván: az országnak 647 milliójába került! Pedig a nemzetközi filmszakma az operafilm történelem legjobb alkotásának minősítette. Nagy bűne, hogy magyar történelmi film volt, a természetes nemzeti érzés majd fél évszázados elnyomása után, - végre! Az e fajta sajtó emberei, miután a pártállamban hatalmas nyelvcsapássokkal alapozták meg a mostani pozícióikat, ma féltik a saját szellemiségük uralmát s - a húsosfazekat. A Széchenyi film költségei már 2,4 milliárdra rúgtak, s az említett sajtóhad szinte hörgött a harci lendülettől. Még arról is gúnyolódó riportot írtak, hogy a pesti Uránia mozi előtt egy ilyenkor szokásos, kedves utcai díszfeljáratot építettek a bemutató alkalmából. Ehhez képest a Sorstalanság bukásáért 2,7 milliárdot fizettünk ki - közpénzből. Igaz, ebből 158,5 milliót az Eurimages összeurópai filmalap adott, de a Sorstalanság a nélkül is a magyar filmgyártás eddig legpénzfalóbb mozija. Holott 7 milliárdért az egész idei magyar filmszemle valamennyi alkotását, a kisfilmekkel, dokumentum alkotásokkal együtt összesen több mint félszáz művet megteremtettünk. Nem szólva a forgatása előtti pénzügyi botrányról, melyet valakik elsimítottak. Mindeközben a nemzetközi rangú magyar filmművészet pénzhiány miatt évekig alig gyárthatott. Az alkotás-lélektani kár: Koltai Lajos, a legnagyobb ma élő magyar filmrendezőnek, Szabó Istvánnak alkotó társa - többek között Oscar-díjas művükben is! - közel húsz Holywood-I film fényképésze, nos, ki a felelős e film bukása okán ő benne keletkezhető alkotói törésért? Ezt a könyvelési rovatokban végképp nem lelhető kárt kik, s milyen rábeszéléssel kockáztatták meg? És a háttérben kik ügyködtek ennyi közpénz kijárása érdekében? Ezt még hozzá kell számlázni a holocaust mártírjaihoz méltatlan, az ő emlékükre nézvést bántóan suta film kárlistájához. M Megbukott a Sorstalanság MÉLTATLAN FILM?... “A Sorstalanság egy katasztrófa, amit legjobb esetben hülyeségnek lebet nevezni. Egy fesztiváligazgatónak már semmivel semlehet megbocsátani, hogy a holocaustot ilyen méltatlan módon bagatellizáló filmet a versenyre meghív... - írták berlini filmfesztivál kritikusai. Mi történt a fesztiválon?
