Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-25 / 191. szám

2005. FEBRUÁR 25. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ-A HÍD 3 I Egyre nő az iráni földrengés áldozatainak száma ÚJABB KATASZTRÓFA A Ricbter-skála szerint 6,4 erősségű földrengés rázta meg Iránt kedd reggel. A föld­rengés epicentruma az ország középső részen, Kerman tartományban volt, számos báz összeomlott. A legutóbbi hivatalos adatok szerint legalább 190 ember vesztette életét, a becslések szerint akár félezren is meghalhattak. Február 22. A Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés rázta meg helyi idő szerint kedd reggel hat óra körül Irán középső részét. A földmoz­gás Kerman tartományban Zarand tér­ségében, Teherántól 740 kilométernyi­re történt. A hatóságok szerint az épü­letek 70 százaléka megrongálódott vagy összeomlott hat kisebb településen Zarand környékén. A zarandi kor­mányzói hivatal szerint legalább 190 ember vesztette életét, jóllehet az áldo­zatok száma várhatóan még nő, amint a jelenleg nem megközelíthető települé­seket elérik a mentőalakulatok. A becs­lések szerint akár félezer ember is oda­veszhetett a természeti csapásban. A földrengés több utat használhatat­lanná tett, és megrongálta a telefonvo­nalakat is. Az iráni televízió szerint két falu teljesen romba dőlt. A hatóságok tizenegy mentőegysé­get és több helikoptert küldtek a tér­ségbe, a mentésbe besegít a rendőrség és a katonaság is. Az iráni belügymi­nisztérium szóvivője otthonaik elha­gyására szólította fel a katasztrófa súj­totta területen élőket, mivel utórengé­sektől, tartanak. A belügyminiszter szerint eddig legalább 20 utórengést észleltek. Felszólították ugyanakkor a lakosságot arra is, hogy lehetőleg ne használják mobiltelefonjaikat, mivel fé­lő, hogy összeomlik a kommunikációs rendszer, ami tovább nehezítené a mentést. A gázszolgáltatást az egész térségben leállították, az iskolákat be­zárták. Iránt - mivel egy geológiai törésvo­nalon fekszik - igen gyakran sújtják földrengések. A XX. században leg­alább húsz pusztító erejű földmozgás volt az országban, és ezekben több mint 140 ezren haltak meg. A legutób­bi súlyos természeti csapás 2003 de­cemberében történt, akkor a Richter- skála szerint 6,6-os erősségű földrengés pusztította el az Irán délkeleti részén fekvő történelmi települést, Bámot. A katasztrófában több mint 26 000 ember vesztette életét. Bám amúgy alig 200 kilométernyire fekszik a mostani ren­gés epicentrumától. (origo/MTI) Béketárgyalások Acehben CSAPÁSRA BÉKE JÖN Erős nemzetközi nyomás mellett újrakezdődtek a béketárgyalások az indonéz kor­mány és Aceh tartomány függetlenségi mozgalmának vezetői között. A karácsonyi szökőár katasztrofális hatása a tartományra ismét a figyelem középpontjába állítot­ta a harmincéves polgárháborút. Az egyesítést támogató párt győzött Cipruson Február 21. A ciprusi újraegyesí­tést támogató, eddigi kormányzó­párt szerezte meg a győzelmet az Észak-ciprusi Török Köztársaság­ban vasárnap rendezett parlamenti választásokon a szavazatok 98 száza­lékának összeszámlálása után. A Mehmet Ali Tálát ügyvezető kor­mányfő vezette Republikánus Tö­rök Pártra (CTP) a szavazók csak­nem 44 százaléka adta voksát. "Úgy gondolom, hogy az eredményből nyilvánvaló lesz a sziget egyesítését akaró ciprusi törökök többsége. A ciprusi törökök véget akarnak vetni a megosztottságnak" - jelentette ki újságíróknak Tálát, hozzátéve, hogy haladéktalanul megkezdi új kormá­nyának megalakítását. A Földközi­tenger keleti medencéjének legna­gyobb szigete 1974 óta megosztott. A sziget görög része tavaly május 1- jén csatlakozott az Európai Únió- hoz, török harmadát viszont az újra­egyesülés elmaradása miatt nem fo­gadta be az unió. Február 23. A segélyműveletek kö­vetkeztében hosszú idő után először ju­tottak be a területre külföldiek: segély- munkások, katonák és pár újságíró is. A csapást követően a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) egyoldalúan tűzszü­netet hirdetett, melyet üdvözölt az in­donéz kormány. Ugyanakkor számos hír arról szól, hogy a tűzszünet nem fel­hőtlen, s a hadsereg folytatta tisztogató akcióit. Egy minapi katonai közlemény szerint a cunami óta eltelt két hónapban a katonák 200 ellenállót lőttek agyon. Az is igaz, hogy a helyszínen tartózko­dó külföldiek nem tapasztaltak polgár- háborús megnyilvánulásokat. A Finnországban újra kezdett béke­tárgyalásokon szinte a lehetetlenre vál­lalkoznak a felek. A GAM Aceh elsza­kadásáért küzd, ám ez az indonéz kor­mánynak nem kiindulási alap. Most azonban a megfigyelők nagyobb esélyét látják valamiféle autonómiáról való tár­gyalásnak. Egyrészt, a feltételezések szerint a GAM katonai bázisa jelentő­sen meggyengült a katasztrófa követ­keztében. A másik oldalon viszont az indonéz kormány tisztában van azzal, hogy ez a konfliktus távlatait csak színe­zi, de nem módosítja, ráadásul Aceh új­jáépítése hosszú időre rendkívüli terhe­ket ró Indonéziára. Kényes tényező a hadsereg szerepe és érdekérvényesítő képessége. A katonák hagyományosan nemcsak megszálló és rendfenntartó szerepet töltenek be, hanem jelentős hasznot is besöpörnek erőfölényükből: útdíjakat szednek, pénzért árulnak enge­délyeket. Nyilván nem szívesen monda­nának le a tekintélyes summáról. Röviden jelentette: "az EB jóváhagyása egy új sza­kasz" kezdetét jelenti a két ország és az EU közti kapcsolatokban, és határozott jelzést je­lent, amellyel az EB üdvözli Bulgária és Ro­mánia csatlakozását az európai családhoz." A két országnak azonban sok tennivalója van még 2005-ben és 2006-ban a reformok terü­letén, hogy 2007 január elsején csadakozhas- sanak az ÉU-hoz. London nyomást gyakorol Horvátországra Az EU tagállamai egyre hangosabban bírál­ják Horvátországot, mivel szerintük nem működik kellőképpen együtt az ENSZ há­borús bűnöket kivizsgáló törvényszékével. London a horvát kormánytól a volt tábor­nok, Ante Gotovina feltéden kiadását köve­telte. A múlt héten London intenzíven kísér­letezett azzal, hogy Ausztriát és Magyaror­szágot is meggyőzze álláspontjáról. Mindkét EU-tagállam eddig a kérdés tapintatosabb kezeléséért szállt síkra. Bécs és Budapest ele­gendőnek tartotta a csadakozási tárgyalások megkezdéséhez, ha a horvát kormány bizto­sítékot nyújt arra, hogy a jövőben együttmű­ködik a hágai törvényszékkel. London azt veti a horvát kormány szemére, hogy vé­delmet nyújt a mindmáig hősként ünnepelt extábomoknak. Észak Írország: megvonhatják a Sinn Fein pénzügyi támogatását Pénzügyi szankciókat foganatosít a brit kor­mány a Sinn Fein északír katolikus párttal szemben, amelyet azzal vádolnak, hogy köze volt az ír Köztársasági Hadseregnek (IRA) tulajdonított nagyszabású belfasti bankrab­láshoz. Paul Murphy, az északír ügyek brit minisztere kedden a parlamentben bejelen­tette: az IRA politikai fedőszervének tartott Sinn Fein négy alsóházi tagjának járó képvi­selői költségtérítés - évi 400 ezer font (600 ezer euró) - megvonását javasolja", kijelent­ve: az északír békefolyamat "súlyos károkat szenvedett". Hangsúlyozta azonban, hogy nem zárják ki a Sinn Feint az északír katoli­kus-protestáns hatalommegosztásról szóló tárgyalásokról, amelyeket azonban továbbra is szüneteltetnek.Tavaly decemberben 26,5 millió fontot raboltak el a legnagyobb észak­írországi bank, a Northern Bank belfasti központi fiókjából. A rablást az IRA számlá­jára írják. Felrobbantotta magát az al- Kaida észak-kaukázusi vezetője Február 21. Önmagával végzett az al-Kaida terrorszervezet egyik észak-kaukázusi veze­tője, miután orosz kommandósok és titkos ügynökök bekerítették, jelentette be hétfőn a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) saj­tóosztályának vezetője. Szergej Ignatcsenko elmondta, hogy a dél-oroszországi Ingusföld egyik településén bukkantak rá a kuvaiti szü­letésű Abu Dzejt és két cinkosa nyomára. Az orosz kommandósok és titkos ügynökök kö­rülfogták a házat, amelyben a gyanúsítottak rejtőztek, és tűzpárbajban megölték Abu Dzejt két segítőjét. Maga a terrorista vezér a ház alatti bunkerben rejtőzött, és felrobban­totta magát, amikor rátaláltak az ügynökök. Abu Dzejt volt az al-Kaida ingusföldi "fő­képviselője", így ő osztotta szét az ide érke­zett pénzeket. Szerkesztette: Czika Tihamér

Next

/
Oldalképek
Tartalom