Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
2005. FEBRUÁR 18. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 13 H Kilencszáz „ Vasárnapi újság'’ FELELŐS ÍRÁSTUDÓK Az elmúlt vasárnap ünnepelt egy rádióműsor és 2 millió hallgató, aki mostmár 18- ik éve, - a Horn kormány hangfogója okozta némi megszakítással -, minden vasárnap hajnali 6-kor felcsörgeti magát e műsorért. A Vasárnapi Újságnak a 900-ik adása hangzott el, amelyet Győrt Béla alapított és főszerkesztett, egészen a „nagy visszatérésig”, amikor a Horn kormány enyhén szólva tisztogatott. A jubileumi adásra meghívták az alapító főszerkesztőt, akivel Vermes Aranka készített jubileumi interjút.- Mi volt az első gondolata, ahogy most átlépte a szoba küszöbét, ahol a Vasárnapi újságot valamikor készíteni kezdték?- Hazahívtak vendégségbe, s jóleső érzéssel néztem szét ebben a kicsiny szobában, ahol ezernyi hangszalag hor- dozta-hordozza a Vasárnapi újság múltját. 1987. november 1-én volt a.műsor első adása, s azóta hála Istennek megszakítás nélkül szól a Magyar Rádiónak ez a kiváló műsora.- Miért éppen 1956. lett a fő témája?- A műsor úgy indult, hogy a vasárnapot méltóképpen ünnepeljük meg. Magyarország keresztény ország, keresztényi múlttal és keresztény történelemmel, s a vasárnapnak mindig volt egy atmoszférája. Gondoltam annak idején, hogy a vasárnap hajnalnak, reggelnek legyen egy kedves, kakaóillatú légköre, mazsolás kalácssal és beszélgetésekkel, szép dolgokról. A történelem azonban másként alakult, s akkor már nem a szerkesztői szándék döntött, hanem hogy a költő szavaival éljek: „Nem én szólok, a Föld dübörög!” Abban az időben az emberek elkezdtek emlékezni: 56-ról, amiről semmit nem tudtak, a II. világháború végéről, amelynek a történetét eltitkolták előlük, a kitelepítések korszakáról, s eljutottak egészen Trianonig. Sok-sok civil ember emlékezett, nem a hivatalos hivatalos politika. Költők és írók. A Vasárnapi újság a kezdetektől fogva olyan színészeket fogadott be, akik a nemzet nagy színészei voltak: minden héten Sinkovits Imre, Bánffy György, Bubik Pista (nyugossza Isten!), Kubik Anna, Ráckevei Anna, és sorra a színésztársadalom színe-java. Bubik Pista fél napig tanulta ebben a szobában a szeretet himnuszát. Tudja, hogy miként, s mekkorát szólt a szeretet himnusza a Kossuth Rádióban, ahol a közélet, a hallgatóság nem szokott hozzá, hogy a világirodalomnak van egy olyan fejezete is, amelyiket Szentírásnak neveznek?- Aztán amikor egy levél nyomában lekeveredtem Mosonmagyaróvárra - folytatja Győri Béla - egy 70 körüli s 56. óta féílábon élő vízvezetékszelő visszaemlékezett nekem arra az öldöklésre, amelyről a hivatalos történelem semmit nem szólt, s ahol az ő lábát is szétlőtték, mert e tüntetők között volt. Utána jöttek a többiek. Előkerült egy volt hadnagy, aki 1956-tól egy kacsaól alatti üregben élt 3-4 éven keresztül, mert bujdokolt a kivégzés elől. A történelmet a Vasárnapi újság hallgatósága ilyen módon s ezektől a hiteles emberektől ismerte meg.- Súlyos riporter egyéniségekkel dolgozott!- Szívét lelkét adta a munkához Király Edit, de más felől is érkeztek szakmailag kiváló kollégák, Kulcsár 1stKifütyülték a kritikusok a Berlinale fesztivál nyitófilmjét Langyos tapsot és néhány füttyöt kapott az 55. Berlini Nemzetközi Fesztivál nyitó filmje, Régis YVargnier Man to Man (Embertől emberig) című munkája. A csütörtök esti premier előtt az újságírókon tesztelték a francia rendező angolnyelvű filmjét, és a kritikusok nem voltak elragadtatva tőle - jelentette az M I I. Az Oscar-díjak kiosztásának közeli időpontját hibáztatja a Berlinale igazgatója. Dieter Kosslick amiatt, hogv az idén Berlinben viszonylag kevés a biztos kasszasikernek ígérkező hollywoodi film. Cannes és Velence mellett Berlin a világ harmadik legfontosabb film- fesztiválja, ahol a hidegháború éveiben fokozott figyelmet szenteltek a közép- és kelet-európai filmeknek. Ez az érdeklődés az utóbbi években megcsappant; az idén is kevés film érkezett a térségből, azok is jobbára nemzetközi összefogással készültek. Az utolsó pillanatban került be a egyébként a versenvprogramba Koltai Lajos filmje, a Sorstalanság is. ván... és még sokan. Győrffy Miklós, akit különösen szerettem intellektusáért, s mert úgy rádiót csinálni, ahogy ő tette, kevesen tudnak. Kiváló riportereink voltak, elmentek a világ végére a riportért, s nagy hűséggel és pontossággal dolgoztak. Azért volt a műsorainknak hitele, mert soha nem vettünk el semmit a vallomásokból, de nem is tettünk hozzá, sőt, kommentálásra sem vállalkoztunk, mert a tények magukért beszéltek.- Hogy tudtak létezni, mit szólt ehhez az akkori politika?- Jól léteztünk. A műsort minden egyes külképviseletre kiküldték: hallgassák meg, hogy a magyar belpolitikában, a magyar közgondolkodásban milyen szelek fújdogáltak abban az időszakban. Egyértelműen kijelenthetem, hogy engem, mint felelős szerkesztőt sem a Rádió akkori elnöke, sem az utána következő nem akadályozott a munkámban. Berecz János is úriemberként viselkedett, s legfeljebb annyit mondott, hogy minek ez a sok harangzúgás. De senki sem akart kinyírni senkit sem. Egyik alelnök néha bekérte, hogy mi lesz a műsorban. Egyszer kifogásolta egy Németh László írásban, hogy „át- hallásos”. Mondtam, azért teszem be a műsorba! így zajlott az élet.- Mit változtatott a műsor hangvételén a rendszerváltozás?- Eluralkodtak a pártok s a rendszer- váltás ártott ennek a műsornak. Nem is volt rendszerváltás, hanem valami egészen más... Amikor ezt a műsort csináltuk, katolikusok, reformátusok, zsidók, evangélikusok egyformán beszélhettek, szerepelhettek benne s megszólalhattak régi kommunisták, például a 46-tól 56- ig börtönben ült becsületes Demjén Pál, s beszélt Horn Gyula, Nyers Rezső és sok egykori vezető... De természetesen amikor 1987. december 24-én egyszerre szólalt meg a műsorban Simonyi Imre, a Gyulára száműzött, illegalitásban élt nagy költő, Csoóri Sándor és Csurka István, hát majdnem ledőlt a solti nagy adó, olyan ereje volt ennek a három megszólalásnak! Mi szerettük azt, amit csináltunk, és szerettük azokat az embereket, akikkel e beszélgetéseket készítettük. A munkatársaimban meg volt az az empátia, az a beleérző képesség, hogy akikkel nem értettünk egyet, még annak a gondolatvilágába is igyekeztünk belehelyezkedni.- Ha ma indítanák el a Vasárnapi újságot, ugyanezekkel a témákkal, mi történne?- Meggyőződésem, hogy ma nem lehetne Vasárnapi újságot indítani. A mai politikai légkör nem alkalmas arra, hogy egy ilyen, a világgal, a múlttal szembenálló műsor megszülessék. Olyan profetikus emberek sem szólalhatnának meg, akik ákkor ezt megtehették. Köznapi emberekről beszélek, mint a mosonmagyaróvári vízvezeték szerelő, aki 56-ban a tüntetők között állt, s ezért szétlőtték a lábát.- Hát ilyen volt a mi történelmünk. Bizony, sokszor ráborultunk a magnetofonra, mert szégyenlettük a könnyeinkért, hiszen olyan döbbenetes történetekre derült fény. Örülök, hogy eny- nyi adást megélt a műsor és kívánok neki hosszú életet. Elhunyt Arthur Miller Arthur Miller, a huszadik század egyik legnagyobb amerikai írója február lO.-e este hunyt el. Családja mindvégig vele volt - közölte a sajtóval pénteken a CNN híre szerint asszisztense, Julia Bolus. Miller egész fiatalon, harminchárom évesen aratott hatalmas sikert Az ügynök halála (Death of a Salesman) című darabjával 1949- ben, amiért Pulitzer-díjjal tüntették ki, az előadás pedig Tony-díjas lett. A darabot alig hat hét alatt írta: "Akkor még nem is sejtettem, hogy ekkora mítoszt csinálnak majd belőle" - vallotta be évtizedekkel később. Amerika első számú csillagával, Marilyn Monroe-val 1956-ban kötött házasságot; viszonyuk révén Miller nevét az egész világ megismerte. "Amíg együtt voltunk, minden erőmet annak szenteltem, hogy segítsek megoldani Marilyn problémáit. Sajnos, nem jártam sikerrel" - nyilatkozta az író 1992-ben. 1953-ban egy másik mesterműve, A salemi boszorkányok (The Crucible) nyert újabb Tony-díjat. A darabhoz Miller az abban az időben tomboló mccarthyzmus, a baloldali érzelmű amerikai értelmiség elnyomása nyomán kialakult politikai légkörből merített ihletet. A salemi boszorkányok lett Miller legtöbbet játszott műve. Az író Inge Morath fotóművésznőtől született lánya, Rebecca Miller, elismert függetlenfilmes - forgatókönyvíró és rendező - Amerikában, aki férjével, a színész Dániel Day Lewisszal forgatta legutóbbi filmjét, az idei Sundance-en nagy sikert aratott Jack és Rose balladáját (The Ballad of Jack aqd Rose). Arthur Miller évek óta küzdött a rákkal, csütörtök este tüdőgyulladás és szívelégtelenség okozta halálát. Nyolcvankilenc éves volt.
