Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
8 magyar szó-A HÍD KÁRPÁT «MEDENCE HÍREK 2005. FEBRUÁR 18. I Románia: frusztráltnak nevezték a Trianon-filmet ÉRTHETETLEN FILM Az Antenna 1 román kereskedelmi tévéadó esti híradójában úgy konferálták fel a bemutatandó filmet, mint „irredenta irány vonalú” alkotást. A két és fél órás film megtekintése után a Marius Tuca műsorvezető nevével fémjelzett beszélgető műsorban vitatták meg a látottakat a meghívottak. Röviden 289,4 MILLIÁRD JUT A KISEBBSÉGEKNEK ROMÁNIÁBAN Február 15. Jóváhagyta a kormány a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatására a költségvetésben elkülönített 289,4 milliárd lej (kb. 10 millió 300 ezer dollár) elosztását - adta hírül a transindex.ro. Ebből az összegből 264,4 milliárd lejt a 19 hazai nemzeti kisebbségi szervezet működési költségeire, a székházak karbantartására, művelődési rendezvények, sajtó, könyvkiadás, tudományos szimpóziumok költségeinek fedezésére fordítják. A kolozsvári székhelyű magyar Communitas Alapítvány ebből az összegből 58,5 milliárd lejt kap. A kormányhatározat értelmében a többi 25 milliárd lejt interetnikai programok és projektek finanszírozására fordítják. Kevesebb erdélyi pedagógus KÉPEZHETI MAGÁT Magyarországon Február 9. Idén negyedannyi romániai magyar pedagógus vehet részt magyarországi továbbképzésen, mint tavaly. Ezt Zilahi László, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője közölte a Kárpát-medencei magyar pedagógus szövetségek képviselőivel. A romániai magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését a kedvezménytörvény teszi lehetővé. A forráscsökkentés csak a továbbképzéseket érinti, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapintézményei megkapják a működésükhöz szükséges támogatást - mondta a szövetség főtitkára Vajdaság: pénzhiány miatt LEÁLL AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ ? Február 9. Nincs pénz az újvidéki rádió magyar nyelvű műsoraira, ezért előfordulhat, hogy azok meg is szűnhetnek. A szerkesztőség levélben hívta fel a vajdasági parlament és a kormány figyelmét, hogy a pénzhiány ellehetetleníti az egész kisebbségi tájékoztatást, mivel az újságírók nem lehetnek jelen minden olyan eseményen, amely érdekli és érinti a vajdasági magyarságot. Az is gyakorta előfordul, hogy szünetel a rádióadás a Vajdaság egész területén - adta hírül a Magyar Rádió Magyar szenátor vezeti A ROMÁN DELEGÁCIÓT Február 12. Frunda Györgyöt választották tegnap az Európa Tanács romániai küldöttségének elnöki tisztségébe. A szenátor kinevezését a román pártok képviselői is teljes mértékben támogatták, így első ízben történt meg, hogy egy Romániát külföldön képviselő küldöttségnek RMDSZ- es vezetője van. Frunda Györgyöt két héttel ezelőtt nevezték ki az Európa Tanács ellenőrzési bizottságának élére. Továbbá is állampolgárságot követel az MVSZ Február 14. A Magyarok Világszövetségének elnöke Budapesten felszólította az Országgyűlést, vegye tárgysorozatba a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására született törvényi kezdeményezéseket, és tegye lehetővé számukra magyar állampolgárságuk kérelmükre történő, akadálymentes honosíFebruár 14. A film rendezője, Koltay Gábor és Raffay Ernő történész számos bírálatot kapott a műsorban a román meghívottak részéről. Florin Constantiniu történész például felismerni vélte a filmben az irredenta propaganda minden elemét és formáját. Szerinte a film nagyon rossz szolgálatot tesz a román-magyar megbékélésére irányuló erőfeszítéseknek, a „magyar frusztrációt” kelti életre. A történész szerint a produkció revansista gondolatokat ébreszt, megzavarja a romániai magyar kisebbséget is. Megjegyezte: a mai történelmi realitás már nem az, mint ami Trianon előtt volt, ma a „demográfiai realitás a döntő” a térség történelmi és politikai megítélésében. Emil Hurezeanu politológus ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: Erdély területén már 1918 előtt sem voltak többségben a magyarok. A film végén egyébként a politológus szerint kifejezetten „Európa-ellenes üzenet“ hangzik el. Hurezeanu azt is kifogásolta, hogy az alkotók a magyar nemesi, arisztokrata nemzetszemléletből indultak ki. Cristian Tudor Popescu újságíró-szerkesztő úgy ítélte meg, hogy ez a film tulajdonképpen egy régmúlt időszak iránti nosztalgia. Úgy fogalmazott: megérti, milyen fájdalmat jelenthetett a magyaroknak annak idején a trianoni döntés. Szerinte a románok is megcsinálhatnák a maguk hasonló filmjét például a bécsi döntésről. Ugyanakkor egyenetlennek, műfajilag meghatározhatatlannak, amolyan „művészi dokumentumfilmnek” nevezte a Trianont. Constantiniuval elFebruár 12. Amikor a második világháború végén szögesdrót-kerítéssel választották ketté a falut, senki sem gon- - dolta, hogy családok, közeli rokonok oly hosszú időn át kénytelenek lesznek meghívókkal, útlevelekkel, újabban vízummal, sok-sok bonyodalommal ápolni a családi kötelékeket. Milyen álláspontot képvisel e kérdésben az ukrán fél? Erre válaszol Ivan Barancsik, az Ukrán Külügyminisztérium ungvári képviseletének vezetője.- Szeretném leszögezni: akárcsak korábban, úgy jelenleg is az ukrán fél messzemenően támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek arra irányulnak, hogy az új évezredben ne legyenek elválasztva határokkal rokonok, lentétben azonban úgy vélte, hogy az egyáltalán nem ronthatja a román-magyar viszonyt. Ion Cristoiu politikai elemző érdekesnek ítélte a filmet, szerinte nem Erdélyt visszakövetelő alkotásról van szó. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a román nézők most első ízben szembesülhettek a magyarok „Trianon-szindrómáj ával ”. Hibájául rótta fel ugyanakkor a filmnek, hogy nem eléggé távolságtartóan, hideg fejjel mutatta be a történelmi tényeket. Mivel az érzelmileg ennyire „empatikusra” sikeredett, nem lenne csoda, hogy egyes politikusok elfogultsággal vádolnák majd az alkotókat - mondta a politikai elemző. családok, testvérek. Korábban még működtek az ukrán államhatár nyugati szakaszán egyszerűsített határátkelők, de azokat az Európai Unió követelésére megszüntették. Az ukrán fél nem ellenzi, sőt azon van, hogy Szelmenc környékén működjék egyszerűsített határátkelő. Készen állunk arra is, hogy Nagyszelmenc és Kisszelmenc között nyíljék meg a gyalogosok számára egy átkelő. Ezt az ukrán-szlovák szakértői bizottság tagjai is kivitelezhetőnek tartják és úgy’ értékelik, hogy egy ilyen lépés precedenst teremthetne az európai uniós országok és a szomszédok közötti hatékonyabb együttműködéshez. (Kárpáti Igaz Szó) A vetítés másnapján a bukaresti Caro szállodában Koltay és Raffay által tartott sajtótájékoztatón több mint 30 írott és elektronikus média képviseltette magát. Az újságírók és riporterek heves indulattal kérdeztek, úgy, hogy közben nem csak a filmet, de annak alkotóit is minősítették. Többen hangoztatták, hogy a film nem más, mint revizionista propaganda, amely uszító, sértő és Európa-ellenes. Egymás szavába vágtak, időt sem hagyva a vendégeknek, hogy bármire is pontosan válaszolhassanak. Koltay és Raffay végig azt próbálta megértetni hallgatóságával: a közös Európát csak úgy lehet létrehozni, ha minden nemzet szembesül saját múltjával, és megismeri a másik történelmét is. Napközben a román közszolgálati rádió néhány politológussal közölt stúdióbeszélgetést. A meghívottak kifejtették: a Trianon egyáltalán nem egy „BBC-típu- sú", történelmi eseményeket rekonstruáló film, inkább csak amolyan revizionista propagandafilm. Szakmai-esztétikai szempontból roppant gyengének minősítették a produkciót, amelyben - mint megjegyezték - nem kaptak teret igazán a történelmi tények. Irritálónak tartották, hogy szerintük a film a XIX. századi nemzetállami, nacionalista szemléletet éleszti fel. Teszik ezt éppen a magyarok, akik az integráció és a globalizáció útján sokkal előbbre járnak a románoknál - hangoztatták a politológusok, akik szerint a film rontja a kormánykoalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai pozícióját is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azomban úgy gondolja: jó ötlet volt bemutatni a filmet a nagy nézettségű csatornán. A politikus utalt arra: akik most megnézték a filmet, rájöhettek, hogy nyugodtan vetíthető Romániában, és nagy hiba volt megpróbálni megakadályozni a vetítését - mondta. Lehet, hogy egyesekben magyarellenes érzéseket keltett - fejtette ki a Markó -, de a televíziós vetítésnek köszönhetően sikerült legalább megdönte- ni egy tabut, bizonyítani, hogy akár Trianonról is meg lehet nézni közösen egy filmet, még akkor is, ha a nézők nem vallanak azonos nézetet az adott történelmi eseményről. Markó azt is komoly áttörésnek nevezte, hogy román és magyar értelmiségiek együtt beszélgetnek ilyen kényes kérdésről egy román televíziós műsorban. (Új szó, Magyar Nemzet) 91 Kárpátalja: megoldódik a kettészakadt falu sorsa? Ú J SZELEK FÚ JNAK Egyre több társadalmi szervezet, népképviselő, Európa parlamenti képviselő, európai és amerikai közéleti személyiség követeli a XXI. század elején: végre érjen véget Nagyszelmenc és Kisszelmenc kálváriája, amely több mint bat évtizedes keserű múltra tekint vissza.
