Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-11 / 189. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Magazin 2005. FEBRUÁR 11. Valentin-mp - február Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a II. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt II. Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod." így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. A Valentin-rtapi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból -alakultak ki. 496-ban Gela- sius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját februárl4-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-ver- seskötetek. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. SZERELEMSZÓTÁR Szeretlek - rengeteg nyelven Arab: Ana Behibak (férfinak) Ana Behibek (nőnek) Berber: Lakh Tírikh Bolgár: Obicham te Cseh: Miluji te Dán: Jég Elsker Dig Eszperantó: Mi Amas Vin Észt: Mina Armastan Sind Finn: Mina rakastan sinua Francia: Je t’aime Indonéz: Saya Cinta Padamu Saya Cinta Kamu Iráni: Mahn doostaht doh-rahm Japán: Aishiteru Sukiyo Kínai: Wo ai ni Moi oiy neya Latin: Te amo Litván: Es milu tebi Maláj: Saya cintamu Német: Ich liebe dich Norvég: Jég elsker deg Olasz: Ti amo Orosz: Ja ljublju tyibja Portugál: Éu te-amo Román: Te iu besc Spanyol: Te amo Svéd: Jag aelskar dig Szerbhorvát: Volim te Szlovák: Lúbim ta Szlovén: Ljubim te Szír: Bhebbek Sziú: Techihhila Török: Seni seviyorum Tunéziai: Ha ehbak Zulu: Ngiyakuthanda KONYHA Sorozatunkban a különböző vallások főbb jellemzőit vizsgáljuk. A névadás Kr. u. 43-ban történt. Azokat, akik Jézusról tanítottak, kereszthalálát hirdették, keresztényeknek nevezték el. Kiket nevezünk keresztényeknek? Azokat, akik Jézust követik, Megváltójuknak és Isten Fiának tartják. Vasár- és ünnepnap összegyűlnek, hogy ünnepeljenek, Istennek hálát adjanak. A keresztények gyülekezete az egyház, mondhatjuk, az Isten népe. A kereszténység a zsidó vallásban gyökerezik, abból nőtt ki. 2 könyv az Ószövetségi Szentírás és az Újszövetségi Szentírás írja le a 2 vallás eredetét, történetét. Az Ószövetségi Szentírás a teremtés, a bűnbeesés, a messiás ígéretét, Istennek a zsidó néppel történt szövetségét a Sinai hegyen, a 10 parancsolat közlését, Egyiptomból való kiszabadítását, Isten csodálatos tetteit, a 40 éves pusztai vándorlást, és a kijelölt hazába érkezést, a zsidó nép későbbi történelmét írja le. Népéhez Isten prófétákat küldött, akik közük Isten intelmeit, írásaikban olvasható a megígért Messiásra vonatkozó jövendölések. A legvitatottabb Izaiás jövendölése, aki Kr.e. 400 évvel élt, a Mária szűztől születik, a vakok látni fognak, a sánták ugrálni, irgalmas lesz, s hogy a fájdalmak férfia lesz bűneinkért. 1962-ben beduin kecskepásztorok a kumráni barlangokban sok bibliai juhbőrre irt szövegeket tartalmazó tekercseket találtak, köztük majdnem teljes épségben Izaiás próféta jövendölését. Hangsúlyozni kell, az Ószövetségi Szentírást nem bírálhatjuk meg mai tudás szemszögéből, pl. a teremtést. Cél volt, hogy a sokistent hívő népek között az egy, igaz Istent szolgálja Izrael. Az Újszövetségi Szentírásban a 4 evangélista Jézus életének, tanításának halálának, feltámadásának történetét írta le. Jézus 30 éves korában kezdett el tanítani, és 3 évig járta tanítványaival Palesztina tartományait és tanította a zsidó népet. Mit hirdetett, miről szól Jézus tanítása? Jézus fő tanítása: Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből, s minden erődből. - Szeresd felebarátodat mint saját magadat.! Szól az Atyáról, aki minden ember Atyja, aki elküldte Őt, Fiát, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek, s a megtört szívűeknek, és hirdesse elérkezett az Isten országa. Az imádságban, melyet az apostolok kérésére fogalmazott meg, a Mi Atyánkban arra tarnt, hogy Istent Atyánknak szólítsuk. Jézus példabeszédeken keresztül tanította az embereket. Általuk hív az Isten országába. Be kell lépni ebbe az országba, vagyis Jézus tanítványává kell lenni. Hívja a bűnösöket „mert nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket". Beszélt az Atya határtalan szeretetéről, irgalmáról, s arról, hogy az égben jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint 99 igaznak. Jézus tanítását számos csoda kísérte, melyek bizonyították, hogy Ő a megígért Messiás Célja az volt, hogy az embereket a bűn rabságából kiszabadítsa. S ezt meg is tette, kínszenvedése és halála által megváltott bennünket, legyőzve a bűnt, a halált. Jézus tanítását az egyház őrzi. Jézus Péter apostolt jelölte meg egyháza vezetésére. „E sziklára építem egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" „Veletek maradok a világ végéig!" Egyháza hierarchikusan épített, Péter utódai a pápák, Jézus földi helyettese, a bíborosok a pápa segítői, a püspökök az apostolok utódai, a papok a szentségek kiszolgálói. Az egyház történelmében megnyilvánuló emberi gyengeségek (pápaság, inkvizíció, vallásháború) 1500 évig keresztény, majd kiválik az egyházból az evangélikus, református, anglikán közösség. Mai megnevezése Római katolikus (egyetemes) egyház. "Olyan gyógyszereket, melyekről alig tudunk valamit, teszünk a testünkbe, melytől még kevesebbet tudunk, hogy meggyógyítsunk betegségeket, melyekről semmit sem tudunk.” (Voltaire) A kereszténység lélekszáma 1 milliárd 59 millió. Both Ilona (Magyarország) (folytatjuk) Jeles napok Mátyás tör; ha talál.... Február második felében már minden mert időjárási regula tartozik: „Mátyás a tavasz közeledtét jelzi. A farsangi mu- tör, ha talál, ha nem talál, csinál” - már- latozások a tetőfokra hágnak, beköszönt mint jeget. A hideg idő jó termést jósol, a negyvennapos böjt. a szeles idő jó tojásszaporulatot. Ha még Zsuzsanna ünnepe (február 19) a pa- van hó, akkor sárgarépát, borsót, petre- csirta megszólalását várják. Ez jelzi a ta- zselymet vetnek a konyhakertbe, mert a vasz közeledtét. Repüléséből az idő- hagyomány szerint ezt a magot nem járásra következtetnek: ha ala- eszi meg a féreg. A Mátyás-nacsonyan száll, még hideg Pon I°gott hal egész évben jó marad az idő, ha maga- / Jn halászatot ígér. A kifogott san, jó idő várható. / 'if ™ halat „Mátyás csukájáZsuzsanna a gyű- na^ nevezik. Mátyás mölcsfák védőszentje, (SÍhazai kultuszának az Ár- ezért gyakran ábrázol- Hr pád-korban még ninják almával. A bibliai csen nyoma. Igazi tekintörténet szerint a szép télvt Mátyás királv adottfiatalasszonyt fürdés e napnak, aki 24-c előestközben meglesték és bevá- éjén született. Mátyás aposdolták rosszindulatú öregem- tol vértanúságának eszköze a berek. Ez a történet ihlette meg a szekerce volt, ezért ikonográfiái jele is felvidéki bányászok körében elterjedt ez: egyébként ezzel a szekercével töri a Zsuzsanna-játékok íróit is. A sokszor jeget, ha talál. Külön említést érdemel a magukra maradt bányászfeleségek Zsu- Mátyás-napi lúdtojás. A gazdaasszo- zsannát tekintik védőszentjüknek a rá- nyok megjelölik ezeket a tojásokat, mert galmak ellen. Számos vidéken a tárnák belőlük kikelő gúnár - ha megmarad - védőszentjét tisztelik személyében. jó szaporító lesz. Mátyás-naphoz (február 24-e) közis- (bankó) Szerencsét hozó zöldséges lencsefőzelék Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 babérlevél, 2 kk. napraforgó olaj, 1 fej apróra vágott hagyma, 15 dkg vékonyra vágott sárgarépa, 3 kockára vágott zellerszár, 2 kk. pirospaprika, 1 kk. finomra vágott friss zsálya, 1 ek. paradicsompüré, só, borsika. Elkészítése: A lencsét megmossuk, babérlevéllel 25 percig főzzük fedő alatt. Leszűrjük, kivesszük belőle a babérlevelet, a főzőlevet félretesszük. A hagymát, sárgarépát, zellert 5 percig pároljuk olajban. Beletesszük a lencsét, a fűszereket és a lencse főzőlevét, majd lefedve 15-20 percig főzzük. Sűríthetjük a főzőlével összeturmixolt zöldségekkel. Névnapok Február 11. Bertold, Marietta 12. Lidia, Lívia (Lincoln Birthday) 13. Ella, Linda 14. Bálint, Valentine’s Day 15. Kolos, Georgiona 16. Julianna, Lilla 17. Donát "Olyan gyógyszereket, melyekről alig tudunk valamit, teszünk a testünkbe, melyről még kevesebbet tudunk, hogy meggyógyítsunk betegségeket, melyekről semmit sem tudunk.” (Voltaire) Sorozat: Vallások műm KERESZTÉNYSÉG ^ Szerkesztette: Kertész Gabriella
