Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-11 / 189. szám
A HW X. Magyar Szo 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2005. FEBRUÁR 11. VOL. Cili NO. 189. Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (J914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) , MAGYARJÖVŐ (1948-1952) A H ID (2001-2004) , MAGYAR SZÓ 0952-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt! , 5^ WEEK Történelmet írnak Véget vetne az erőszaknak Mahmud Abasz és Ariel Sáron. Az izraeli kormányfő és a palesztin elnök az egyiptomi Sarm-el-Sej- ken kötött komoly tűzszüneti megállapodást. (2. oldal) Egy kis elemzés Január vezető politikai témája mind a Fidesz, mind az MSZP esetében valamilyen belső konfliktusról szólt. Közös, hogy a konfliktus a párt első számú vezetőjét érintette. (6. oldal) Zavaros eredetünk Egyedül vagyunk, vagy nem vagyunk egyedül? A legutóbbi felfedezések azt sugallják, hogy világunk egy, esetleg több lényegesen nagyobb földönkívüli civilizáció része. (19. oldal) Február 5. Megválasztását követően nem sokkal Hamid Karzai afgán elnök meghirdette a harcot az ország legjövedelmezőbb „üzletága”; az ópiumkereskedelem ellen. Jóllehet kormányának feltett szándéka, hogy akár alternatív lehetőségek felkutatásával valamiféle megoldást találjon a kérdésre, az az amerikai javaslat, mely a mákföldek egy részét levegőből történő permetezéssel számolná föl, nem aratott osztatlan sikert az afgán vezetők körében - írja a The Christian Science Monitor. A Karzai kormánynak a permetezéstől való elzárkózása és az ötlettel kapcsolatos fenntartásai érthetőek mindazok fényében, hogy amerikai gépek tavaly novemberben a helyi vezetés előzetes tájékoztatása és beleegyezése nélkül valamiféle „rejtélyes összetételű”, ismeretlen vegyü- lettel permeteztek le két afgán tarto- mánvt. Ezt később mind az amerikai mind a brit kormány cáfolta, az mindenesetre tény, hogy annak a térségnek a légtere amerikai ellenőrzés alatt áll. A belügyminisztérium kábítószer-ellenes osztályának vezetője a permetezéssel kapcsolatosan kijelentette: ez egy rendkívül veszélyes út, melyen nem biztos, hogy célszerű elindulni. Az afgán lakosság ugyanis még soha nem találkozott ehhez fogható jelenséggel, s ezeket a váratlan akciókat az emberek nem csak mákföldjeik, hanem ellenük irányuló támadásként is vélhetik. Bamett Rubin, a New-York-i egyetem professzora, s az ENSZ korábbi afganisztáni tanácsadója nevetségesnek tartja az amerikaiak permetezési ötletét, mely ellen szerencsére mereven tiltakozik a Hamid Karzai féle vezetés - teszi hozzá a The Christian Science Monitor cikkírója. Az USA ötletbörzéje azonban nem fog csak úgy elapadni, hiszen mióta köztudott, hogy a drogkereskedelem az al- Kaida egyik legfontosabb bevételi forrása, a terrorizmus elleni harc jegyében az Egyesült Államok - ahogyan ezen az alapon sokminden egyéb dologban is - e kérdésben is jogot formál arra, hogy akár bármi áron, de aktívan közreműködjön a probléma „rendezésében”. Jóllehet az USA eddig nem nagyon aktivizálta magát az afgán drogkérdésben, egyes amerikai elemzők azon a véleményen vannak, hogy egy esetleges katonai beavatkozás túlzottan megterhelné a rendelkezésre álló forrásokat, s így Amerikának inkább az az érdeke, hogy a Karzai kormányt „mozgósítsa” az aktívabb szerepvállalásra. Afganisztán azonban jelenleg meglehetősen kevés kábítószer-ellenes küzdelemre „kiképzett” hivatalnokkal és szakemberrel rendelkezik, hivatalos szervek szerint legalább négyezer hozzáértőre lenne szükség csak ahhoz, hogy aktívan figyelhessék és folyamatosan megsemmisíthessék a mákföldeket, s további mintegy ötezer olyan hivatalnokra lenne igény, akik az országhatárokon folyó kábítószer csempészetet vennék ellenőrzésük alá. Hamid Karzai egy sokak számára megütközést keltő bejelentéssel rukkolt elő a közelmúltban: az államfő jelenleg azt fontolgatja, ne adjon-e amnesztiát néhány kábítószer terjesztőnek, akik esetleg elvezetnének a komolyabb fajsúlyú drogbárókhoz - írja a The Christian Science monitor tudósítója. Habibullah Kaderi, Afganisztán nemrégiben kinevezett kábítószer-ellenes küzdelmet irányító minisztere úgy véli, a megoldás leginkább az alternatív megoldások felkutatásában rejlik, a máktermesztés helyett más, jövedelmező haszonnövényt kellene fölajánlani az afgán parasztoknak, hogy ezzel kiváltsák az ópium és más kábítószerek alapanyagául szolgáló mákot. Eme javaslat azonban több problémát is fölvet. Az szinte biztos, hogy mindaddig, amíg az afgán kormány busásan fizet a máktermesztőknek, nehéz lesz olyan, lényegesen kevesebb bevételt hozó haszon- növények, mint például a búza, vagy a rizs termesztésére „átállítani” a földműveseket. Másrészről tény, hogy a mák az egyik legigénytelebb növény, így képes megmaradni a tartósan száraz afgán vidéken. Kérdéses azonban,hogy ilyen időjárási feltételek mellett az úgymond igényesebb haszonnövények minként fognak tudni gyökeret verni a kiszáradt és porózus talajban. A kabuli kabinet illetékese arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak óvakondia kell az elhamarkodott lépésektől, mivel a máktermesztésről túl hirtelen leállított, jelentősebb bevétel nélkül maradt parasztok könnyen fellázadhatnak és zavargásokat indíthatnak el. Ebbe a nagy óvatoskodásba azonban az is komolyan belejátszik, hogy az afgán kormány a tavasszal esedékes parlamenti választásokig egyelőre mindenképpen a biztonság fenntartásában érdekelt. Nagyon úgy tűnik, hogy Afganisztán nemzetközi segítség, és anyagi támogatás híján nehezen fog tudni érdemi előrelépéseket elérni kábítószerellenes küzdelmében. Habibullah Kaderi miniszter éppen ezért nemrégiben Brüsszelbe a NÄTO főhadiszállására látogatott, ahol a nemzetközi közösség közép- vagy hosszabb távú támogatását kérte az afganisztáni máktermelés felszámolására. Az ENSZ legutóbbi, Afganisztánról készült jelentésében elkeserítő adatokat tett közzé: eszerint a világ ópium és heroinellátmányának 87 százaléka továbbra is az afganisztáni mákföldekről származik. A kemény drogok alapanyagául szolgáló mák termesztése immár az ország összes, - 34 - tartományában folyik, s közel tízszer nagyobb bevételt hoz a földműveseknek, mint amit egyéb mezőgazdasági terményekért kapnának. A jelentés továbbá arra a tényre is rávilágít, hogy a mák- termesztés a tavalyi évben 2,8 milliárd dollárt hozott Afganisztánnak, mely 20 százalékkal több az előző évi eredményekhez képest. Ez a tetemes hozam az afgán a gazdaság összbevételének mintegy 60 százalékát teszi ki. 2004. decemberében az UNODC, az ENSZ kábítószer-ügyekkel foglalkozó hivatala arra hívta fel a világ egészségügyi szervezeteinek figyelmét, hogy míg 2001- ben, amikor Afganisztában tilos volt a máktermesztés, az ebből származó heroin előállítása 94 százalékkal esett vissza. A nyugat-európai kábítószer piacokon egy évvel később megjelent, jelentősen megcsappant heroin tisztasága sem volt már a régi, minek következtében 2000-2002 között mintegy húsz százalékkal esett vissza a drogfogyasztók halálozási aránya. A 2004-ben mintegy 64 .százalékkal megnövekedett afgán máktermesztést tekintetbe véve fennáll annak a veszélye, hogy az ebből a szállítmányból származó, feltehetően tisztább és erősebb hatóanyagú drogok 2005-ben jelentős mértékben megnövelik majd a heroinfogyasztással összefüggésbe hozható elhalálozások számát Nyugat-Európában. (Források: The Christian Science Monitor, United Nations Information Service, uno.hu) Amerika mérgezné az afganisztáni mákföldeket PATTHELYZETBEN Az USA idén 780 millió dollárt különített el a mákföldek felszámolására Afganisztánban, ahol továbbra is megdöbbentő mértéket ölt az ópium és az ebből készülő heroin alapanyagául szolgáló mák termesztése. A kormány keresi a megoldást, ám az elkapkodott megoldásoktól is óvakodik, mondván a hirtelen lépések zavargásokat indíthatnak el a javarészt máktermesztésből éló körzetekben.
