Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-05 / 178. szám

8 MAGYAR SZÓ-A HÍD ____________KÁRPÁT - MEDENCE____________________2004. NOVEMBER 5. Röviden Kettős állampolgárság: NÉPSZAVAZÁS DECEMBER 5-ÉN Október 29. Mádl Ferenc magyar köztársasá­gi elnök december 5-ére kitűzte a kettős ál- lamplgársággal kapcsolatos népszavazást -- tudatta az államfő hivatala. Az Országgyűlés szeptember 13-án rendelt el, egyhangú szava­zással, ügydöntő népszavazást a kettős állam- polgárságról. A Magyarok Világszövetsége ál­tal kezdeményezett referendumon a követke­ző kérdésre kell válaszolni: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az. a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyar- országon lakó. nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatáro­zott egyéb módon igazolja?" MPSZ: Szabad választások? November 2. Mivel állítása szerint a szerveze­tet támogatók meghurcolása tovább folytató­dik, "az RMDSZ helyi és országos vezetőinek sugallatára", illetve kizáratása miatt nem tart­ja szabadnak és demokratikusnak az idei vá­lasztást az. MPSZ. A közállapotok aggasztóak, de romániai helyzetre jellemzők - mondja a Szász Jenő vezette szervezet. "A esélyegyen­lőség - a megfélemlítések, meghurcoiások ál­tal előidézett helyzetben - nem biztosított. Ennek ellenére jelöltjeink az AP (Népi Akció) színeiben Erdély több megyéjében részt vesz­nek a választásokon" - szögezi le a közlemény. Az MPSZ választási üzenete változatlan: au­tonómiát és kettős állampolgárságot. "Külhoni adóalapot" javasolnak November 11. Népszerűsítő nagygyűlést tar­tott a Magyarok Világszövetsége a kettős ál­lampolgárságról szóló december 5.-i népsza­vazás reklámozásra Budapesten, a Batthyány- örökmécsesnél. Balogh Barna, a szavazás kampányfőnöke közölte, tévhit, hogy' a kettős állampolgár határon túliak megterhelnék a költségvetést, de mindenki megnyugtatására, a világszövetség javasolja, hogy' hozzák létre a külhoni magyarok adóalapját, amelybe a ha­táron túli magyar munkavállalók fizetnék be adójukat. Önkénteseket kért a 11 ezer szava­zókörbe Patrubány Miklós, elnök a népszava­zás tisztaságának felügyeletére és a szavazat- számláláshoz. A Gyurcsány-kormánytól egy- milliárd forint (mintegy 5,2 millió dollár) tá­mogatást kért a népszavazási kampányhoz az elnök, emlékeztetve, hogy1 hasonló célra az uniós népszavazás előtt 4 milliárd jutott. Diákok mecénásokat keresnek November 3. Támogatásra hív fel a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), azért, hogy folytatni lehessen a Romániai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségével közösen el­indított oktatási programot. Csángóföldön je­lenleg tíz faluban 24 gverekcsoport tanulhat magyarul, ám a 8. osztály elvégzése után kénytelenek Székelyföldön iratkozni magyar középiskolákba. Most a MCSMSZ olyan tá­mogatókat keres, akik fizetnék a csángó diá­kok tanítási költséget. Egy Moldvában tanuló gyerek taníttatása egy7 tanévben 4,5 millió lej­be, míg Székelyföldön 18 millióba kerül. Az összeg tartalmazza a szállásolási, étkeztetési és nevelési költségeket is. Moldvában 1955-ben szüntette be a diktatúra a magyar oktatást. A magyar kormány nemre, az ellenzék igenre biztat MÉG NINCS EGYSÉG Az MSZP és az SZDSZ a kettős állampolgárság ellen való szavazásra biztatott saj­tótájékoztatóján. A Fidesz és A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet a magyar kormánypártoknak a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos álláspontjával és Igen-re biztatja a kettős állampolgárságról szóló nép­szavazáson a mamar államOolmrokat. November 3. A két magyarországi kormánypárt arra bíztatja az embereket, hogy december ötödikén szavazzanak nemmel a kettős állampolgárság ügyé­ben. A magyar országgyűlésben is szóba került a kérdés: Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök szintén elutasítást javasolt, XXI. századi etnikai Trianont emleget­ve. A Fidesz azt kéri, szavazzanak igen­nel a kettős állampolgárságra. Hiller Ist­ván és Kuncze Gábor pártelnökök sze­rint a felelős döntéshez nem kaptak elég információt az emberek sem a kórház­privatizációról, sem a kettős állampol­gárságról. A kettős állampolgárság ügyében Gyurcsány Ferenc a parlamentben fontosnak ne­vezte annak vizsgálatát, hogy miként hatna az a szülőföld­ön maradásra, illetve a ma­gyarországi oktatásra, egész­ségügyre, munkaerőpiacra. Mint mondta, a felelőtlen po­litizálás eredménye lehet egy XXI. századi etnikai Trianon. A miniszterelnök kijelentet­te, kíváncsi arra, hogy a nép­szavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fe­jezte ki a parlamentben, amiért a kor­mány elutasítja a kettős állampolgárság­gal kapcsolatos népszavazás ügyét. Fel­tette a kérdést: a kormány konzultált-e erről a határon túli magyarok szerveze­teivel, hiszen ezek egyöntetű kérése a kettős állampolgárság megteremtése? A politikus a populizmus mintapéldányá­nak nevezte a miniszterelnök azon kije­lentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Az erdélyi RMDSZ teljes mértékben méltányosnak tartja a határon túli ma­gyarok igényét, azt, hogy kedvezménye­sen kaphassa meg a magyar állampol­gárságot az a magyar ember, aki ezt kéri. A népszavazás tulajdonképpen erről a kérdésről szól - tette hozzá Markó Béla. Az igen szavazat egyaránt lehetőséget ad az esetleges alanyi jogú állampolgárság megadására, de másfajta, a magyar tör­vényhozó testület által utólag kidolgo­zandó megoldásra is, ám ahhoz, hogy bármilyen törvény is szülessék ebben a témában, szükség van az igen szavazatok többségére - érvelt az RMDSZ elnöke. Szerinte arról, hogy milyen konkrét tartalmat kapjon a kettős állampolgár­ság, egyeztetni kellene magyar politikai il Szlovákia: az ellenzéki pártvezetők választási koalíciója ETNIKAI VÁLASZTÁS Nagy szlovák koalíciót akarnak létrehozni az ellenzéki pártok a közelgő Nyitrai és a Nagyszombati kerületben a megyei önkormányzati választások előtt. A volt kor­mányfő, Vladimir Meciar, által vezetett nacionalista ellenzéki Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom (HZDS) több pártot tömörítő magyarellenes nagykoalíció szervezését, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke sajnálatosnak nevezi, de ugyanakkor ellenlépésekről is biztosít. Szereztette: Czika Tihamér Október 29. Regionális szinten erről már javában zajlanak a tárgyalások, erő­sítették meg tegnap az ellenzéki pártel­nökök. Vladimír Meciar, a HZDS veze­tője szerint nem valami ellen, hanem azért szervezkednek, mert a szlovák pár­tok szétforgácsoltak, legutóbb sem voltak képesek megfelelő számú képviselőt jut­tatni a megyei parlamentbe, így a ma­gyarok vannak többségben. Robert Fco, a Smer elnöke hozzátette: nem a magyar kisebbséget támadják, csak MKP politi­káját és választópolgárainak a fegyelme­zettségét akarják ellensúlyozni, a szlová­kokat próbálják a nemzeti húrok meg- pendítésével az urnákhoz csalogatni. „Az MKP etnikai alapon működő, ugyancsak három pártól létrejött koalíció, ezért ne­künk is jogunk van hasonló szlovák egy­séget formálni” - magyarázta Fico. „Ha a szlovák választópolgárok ennek ellenére otthon maradnak, s az MKP ismét jól szerepel, legyen úgy, ám ez rendes meg­méretés eredménye legyen, s hadd mondhassuk el: mi figyelmeztettünk a passzivitás következményeire” - szögez­te le Meciar. Jozef Sevc, a KSS elnöke is fontosnak tartja, hogy a déli régiókban legyen egy erős szlovák üteg. Az alakuló koalíció nyitott, a kormánypártokból is bárki csatlakozhat. A politikusok azt sem zárták ki, hogy hasonló tömörülés az or­szágos parlamenti választások előtt is lét­rejöhet. pártok és a határon túli magyar szerve­zetek álláspontját. Az RMDSZ valós ve­szélynek tartja a Magyarországra való áttelepülés erősödését, de a szülőföldön való boldogulást nem lehet sem rövid-, sem pedig hosszútávon korlátozással megoldani, hanem az elvándorlás okait kell felszámolni. Olyan helyzetet kell teremteni Er­délyben, hogy a fiatalok ne akarjanak el­menni Magyarországra - mondta Markó Béla, aki szerint ezt a kérdést a magyar politikai pártok népszavazás nélkül is megoldhatták volna, ha meglett volna bennük a politikai akarat. Most azonban, hogy kiírták a népszavazást, igennel kell szavazni a kettős állampolgárságra - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Az első felmérések szerint december 5-én az igen válaszok lehetnek többség­ben a kórház-privatizációról és a kettős állampolgárságról tartott népszavazá­son, ám a részvételi arány miatt a szava­zás érvénytelen lehet. A Medián Magyar Hírlapban megje­lent közvélemény-kutatásában a meg­kérdezettek 58 százaléka nem szándéko­zik szavazni. A fennmaradó több mint negyven százalékból hozzávetőleg 30 százalék fogadja el a határon túliaknak juttatandó kettős állampolgárságot és utasítja el a kórház-privatizációt. Nincs kisebbségi politika Szerbiában?... November 3. A több mint száz ol­dalnyi jelentésben a Helsinki-bizott­ság áttekintést ad a Szerbia-Monte- negrói kisebbségi jogok törvényes sza­bályozásáról, e jogok megvalósításá­nak intézményes feltételeiről, továbbá részletes jelentést ad az említett öt ki­sebbségi közösség jogainak tisztelet­ijén tartásáról — autonómiaigényeik- ről és kollektív jogaik tiszteletben tar­tásáról, kitérve az oktatásra, a tájékoz­tatásra, a nyelvhasználatra és a politi­kai szervezkedésre való jogukra is. A Helsinki-bizottság tanulmánya tavaly októbertől ez év októberig terjedő idő­szakra vonatkozik, ebben az időszak­ban a kutatócsoport képviselői beszél­getéseket folytattak, összejöveteleket szerveztek és kétnapos látogatáson voltak mindegyik kisebbségi közös­ségben. A bizottság képviselői felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az etnikumok kö­zötti incidensek kihatnak a társadalom radikalizálódására, növelik a szélsősé­ges nacionalista pártok népszerűségét, de nem tudták felmérni, a szerbiai ki­sebbségek milyen helyzetben vannak a környező országok kisebbségeihez viszonyítva, azokra az országokra gon­dolnak itt, amelyekben szintén a naci­onalista pártok a legerősebbek és az utóbbi tíz évben háború dúlt területü­kön. A tanulmány értékelése szerint a kisebbségek helyzetén jelentősen javí­tana, ha az állam aláírná a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló európai alapokmányt, továbbá elfogadnák a választási törvényt, a nemzeti taná­csokról szóló törvényt, a diszkriminá- cióellenes törvényt, és megtörténne az ország decentralizálása, amit konszen­zus előzne meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom