Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-03 / 169. szám

2004. SZEPTEMBER 3. Közélet MAGYAR SZÓ—A HÍD 5 SZÓRVÁNYMAGYAROK ÉS DIASZPÓRÁK Múlt heti lapszámunkban beszámoltunk a 2004. augusztus 23-án a Magyar Házban megtarottt, Szórványmagyarok... című előadásról Az alábbiakban Nt. Vetési László be­szédét közöljük sorozatban. Fogadják szeretettel! “Szeretettel köszöntőm a kedves egybegyűlt Hölgyeket és Urakat. Nagyon örven- dek, hogy itt lehetek, részben az Önök, részben a baráti közösség, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány és még sok más intézmény szeretetéből, figyelmességéből és meg­hívásából. Számomra ez az első fizikailag itt töltött amerikai út, azért mondom, hogy fizikailag, mert mint minden székely családban ha legalább egy a szülők, nagyszülők közül nem volt amerikás, akkor az nem volt igazi székely család. Nekem is a nagyapám 4 évet töltött Amerikában, ahogy ő mondta, “Nevjorkban”, itt ahol most vagyunk. Az volt az érdekes, hogy ezt a nyelvet ő nem felejtette el 94 éves koráig. Természetesen az idő múlásával fogytak a szavak, és valahányszor mi kacagni akartunk, akkor mindig megkértük: nagypapa, mondjon valamint angolul. Akkor ő valamit mondott, amit mi természetesen nem értettük, de nagyon jól szórakoztunk. Ennek a fordítottja - ez egy jellegzetes otthoni székely életkép - is megtörtént, ugyanebből a családból. Az egyik nagybátyám úgy költözött Amerikába 13 éves ko­rában, hogy attól kezdve majdnem 80 éves koráig nem jöhetett haza, és amikor először járt otthon, mondanom se kell, hogy állhatott szegény az anyanyelwel. Első kérése az volt, hogy vigyük el a szülők sírjához. Értekezni nem nagyon tudtak a faluban a 60-as években angolul, viszont az volt az érdekes, hogy a szülők nevét tudta magyarul, és most fogódzkodjanak meg, annak a határrésznek a nevét, ahol ő sokat dolgozott tizen­éves gyermekként. Ez volt a második kívánsága, hogy szekérrel vigyük ki őt Telekbe, hogy igyon a forrás vizéből. Ebben a beszélgetésben máris benne van az, hogy mit jelent eljönni és valamit so­ha nem felejteni, mit jelent hazamenni és az marad a nyelvből, a kultúrából ami, amit tudunk. Máris benne vagyunk abba a problémakörbe, amiről beszélni szeretnénk és ez az erdélyi szórványmagyarság. Röviden a fogalomról. A szórványmagyarságot mi alapvetően a magyarság egy olyan rétegének tekintjük, amelyik nem tudja a maga kívánalmai szerint a maga etni­kai arányai miatt teljes értékkel megélni, a maga etnikai, nyelvi, vallási értékeit. Ennek oka elsősorban az, hogy a maga területén, azon területen ahol él, arányaiban kisebb­ségben van. De nemcsak ez jelenti, hiszen az angolok is néhány száz évvel ezelőtt ki­sebbségben voltak Amerikában és mégis el tudták foglalni nyelvileg is ezt az egész vi­lágrészt. Megtörtént ennek a fordítottja is, a leépülés és veszélyben van ez a nyelvi kul­turális másság. Tehát egyfelől egy nyelvi arány, másfelől egy veszély helyzet és minden, ami az ön­azonosságához tartozik veszélyben van. Ez egy nagyon vázlatos meghatározás. Máris érzékeltetem azt, hogy alapvetően két nagy, fogalmi területe van a szórványmagyarságnak. Az egyik az amelyik a Kárpát­medencében maradék. Ez azt jelenti, hogy elfogyásból keletkezett a kevés. A másik, amelyik kisugárzásból keletkezik és úgy lett kevés, hogy nem tudja elmagyarosítani sem New Yorkot, sem Washingtont, sem Stockholmot sem Münchent. Nem tud többségre jutni ezeken a területeken. Vannak népek, amelyek többségre jutnak ilyen és amolyan területeken, ezt nevezzük általában diaszpórának. Mára már eléggé meg­honosodott ez a kifejezés. Az egyik tehát a maradék, a másik pedig a szétszórattatás- ból eredő kiterjedettség. Amit mindig elszoktam mondani, ahányszor erről a fogalom­ról beszélek az az, hogy mi általában amikor szórványt vagy diaszpórát mondunk már­is szomorúak vagyunk, és felsoroljuk minden bajunkat, az iskolát, az oktatást, otthon felsoroljuk, hogy dőlnek össze a templomok, hogy a lelkészek nem tudják a fizetésü­ket felvenni, hogy a tanítok nem tudnak megélni. Minden alkalommal én már jó előre szólok, amikor találkozók valakivel, hogy most ne beszéljünk a szórványokról, mert azonnal elkezdtek sírni. Én nem, de ti igen. Minden alkalommal elmondom minden előadáson, hogy egy dolgot nem szabad elfelejteni. Mi is tanultunk teológusként vala­mennyit héberül, görögül. A görög szóban a diaspóra egyértelműen magában hordoz­za azt a kicsi szót, amelyik mindenki számára érthető, különösen aki még egy kicsit va­lami latin nyelvet, vagy románt is tanult, a spóra magot jelent, a dia pedig szétszórat- tatást. A magot pedig se a székely ember, se a magyar nem azért hinti el, hogy utána sírjon, hanem hogy utána várja a termést. Azt hiszem, hogy ezzel mindent elmond­tam, különösen az amerikai magyarokról. Hiszen az, hogy egy kultúrát valahonnan át­hozunk egy idegen világba, és ott diaspóra vagyunk, az azt jelenti, hogy a magnak meg kell foganni, termést kell hozni, a termésnek növekedni kell, a termést be kell takarí­tani. Ezzel ide is érkeztünk, hiszen nagyon sok eredményt tud felmutatni az amerikai magyarság abban, hogy milyen termést lehet hozni az idegen földön. Hogy lehet megmutatni, hogy mi az eredménye ennek a szolgálatnak. íme itt van, hogy a diasz­póra remény, a diaszpóra szolgálat, a diaszpóra küldetés azoknak a népeknek, akik kö­zött élünk, és akik között vagyunk. (Folytatás kővetkező számunkban) Népzenére táncoltunk Augusztus 31-én este fél nyolctól lépett színpadra az Erdélyből érkezett Üsztürü Népi Együttes, valamint a New York-i Életfa Együttes. A megosztott színpadi szereplés nagyszámú közönséget vonzott a Satalla Musíc Clubba, ahol a két együttes — a hihetetlen hangú népdalénekes, Harsáczky Kata segítségév­el — táncra perdítette a közönséget. Hallhattunk dunántúli, kalotaszegi, mezőségi dallamokat, és a színes zenei repertoárból nem hiányozhatott a felcsí­ki népdalok közös éneklése sem. Az Életfa Együttes következő fellépése október 15-én lesz a Satalla Music Clubban. Fogadják szeretettel fotóösszeállításunkat! A marosvásárhek i Lsztürü (Moldovan István, Major Levente, Szász. Jó/set. Koszorús Kálmán és Szász Lőrinc MB” jfírmnl Treatments 80 Fifth Ave, Suite 1205 NY NY 10011 * Tel.: 212.255.0012 tartós szőrtelenítés • bőrfiatalítás • akné • mikroderm kérjük telefonáljon időpontért mcgközlithctó Metróval; Q. CJ. Q, Q. 0; 0 14lh St /Union Square. A,@,Q14"' $t/S"> Avc.0. 0.0.0141" St/7 ' A ve cs GMCSE) 14"' St/6 Avo a hirdetéssel^IfjAp). engedmény ékelt árak os^űf ^ 14^ Street sarok www^be^c^

Next

/
Oldalképek
Tartalom