Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-23 / 163. szám
AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. ^ FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JÚLIUS 23. VOL. LYIH NO. 163., 30th WEEK 8 Teherán: Iránnak nincs köze szeptember 11-hez SOROS CÉLPONT? Teheránban "koholmánynak és a képzelet szüleményének" minősítették kedden azt, hogy Iránnak köze lenne az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletekhez. George Busó amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy Washington vizsgálja Irán esetleges szerepét a terrortámadásokban. Teherán azt elismeri, bogy a támadásokelőtt az ország területén tartózkodhattak az Összeesküvők közül egyesek, de ízt hangoztatja, hogy illegálisán léptek be a Pakisztán felől akkoriban könnyen átjárható határon. Július 21. "Mindenféle kísérlet arra, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolatot állapítsanak meg Irán és a szeptember 11-i merénylők között koholmány és a képzelet szüleménye" - mondta a külügyminisztérium szóvivője. "Nem az a furcsa, ha valakinek sikerül illegálisan átsurrannia egy határon... Az a nevetséges, ha az az ország áll elő ilyen vádakkal, amely vízumot adott nekik, lakhatási engedélyt, valamint pilóta- és szabotázskiképzést nyújtott számukra" - tette hozzá. Brit újságok már hétvégén azt írták: az Egyesült Államok kísérletet fog tenni a rendszerváltásra Iránban is, ha a jelenlegi amerikai elnököt novemberben újjáválasztják. Az amerikai vezetés Iraktól eltérően nem közveden katonai beavatkozással kívánja megbuktatni a teheráni rezsimet, írta a Times brit napilap egy neve elhallgatását kérő amerikai forrásra hivatkozva. A nyilatkozó illetékes szerint ha George Bush elnököt újjáválasztják, az Egyesült Államok a jelenleginél "sokkal nagyobb mértékben be fog avatkozni Irán belügyeibe". A Times szerint a Washingtonban "héjaként" közismert forrás utalást tett az iráni nukleáris létesítmények elleni katonai csapás lehetőségére is mondván, jövőre még van lehetőség a Busherben épülő fő iráni atomlétesítmény lerombolására, ez a lehetőség azonban bezárul, amint Oroszország leszállítja Iránnak a fűtőelemeket. Ezután rendkívüli környezeti károkat okozna a létesítmény megsemmisítése, tette hozzá. Oroszország a jövő év elején adja át a nukleáris fütőrudak első szállítmányát Iránnak, és a reaktort a tervek szerint az év vége előtt feltöltik. A rezsimbuktatás indoka is adott lehet, a szeptember 11-i terrortámadások előzményeit és az amerikai titkosszolgálatok elhárító munkáját vizsgáló kongresszusi bizottság a jövő héten esedékes jelentése kapcsolatot vél felfedezni Irán és az al- Kaida között. A bizottság jelentése korábban elvetetté az Irak elleni háború egyik indokaként hangoztatott kapcsolatot a terroristák és Húszéin diktatúrája között. Irán korábban elismerte, hogy több al- kaidás, közöttük több vezető is, Iránban kapott menedéket. Az Egyesült Államok feltételezései szerint többek között Szád bin Laden, Oszama fia is Iránban bujkál. Elemzők még azt sem tartják lehetetlennek, hogy Irán akár az Egyesült Államok következő "célpontja" lehet a nemzetközi terrorizmus ellen vívott, egyre hosszabbra nyúló harcában... INFOPASS-szal az Újvilágba Június 21-én az Amerikai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal (USCIS) bemuttatta új internetes rendszerét, amely lehetővé teszi, begy ezentúl sorbanállás nélkül jussanak időponthoz a kérelmezők a hivatal ügyintézőinél. Eduardo Aguirre, az Amerikai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal - régi nevén INS - igazgatója maga is kubai bevándorló. Saját bőrén tapasztalta, hogy mennyi feszültséget okoz a bevándorlási hivatal bürokratikus rendszere. Egy évvel ezelőtt, amikor kinevezték igazgatónak, azt a célt tűzte ki, hogy ezen változtat. Elsőként Miamiban próbálták ki az új internetes rendszert, az INFOPASS-t, ahol a hivatal épületét körbeölelte a sor, és hajnali háromkor már megjelentek az élelmesebb kérelmezők. Sokan nem engedhették meg maguknak, hogy akár több nap szabadságot vegyenek ki munkahelyükről csak azért, hogy eljussanak egy ügyintézőhöz és felvilágosítást kérjenek arról, hogyan indíthatják el letelepedési kérelmüket. Miután bevezették az. új online regisztrációs lehetőséget, három héten belül teljesen megszűnt a sorban állás. Ezután I .os Angelesben tesztelték a rendszert, ahol ugyancsak látványos sikereket értek el. Most New' Yorkon a sor. Ezentúl bárki interneten keresztül a címen másfél perc alatt időponthoz juthat, sőt maga határozhatja meg az időpontot és az órát. Első lépésként tizenkét nyelv közül választhatnak az érdeklődők, majd a személyes adatok következnek, egy specifikus téma kiválasztása, majd az időpont megadása. Ez lehetővé teszi, hogy az ügyintéző felkészüljön az ügyfél fogadására az adott témakörből. \z adatok megadása után egy összegző levél jelenik meg, amelyet ki kell nyomtatni. A kérelmezőnek vinnie kell a találkozóra ezt a levelet, a személyes iratait: személyi igazolványt, érvényes útlevelet. jogosítványt, I-94-es nyomtatványt, munkavállalási engedélyt vagy Zöld Kártyát, az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványokat, amelyek ugyancsak letölthetők a weboldalról. Az időpont szabadon törölhető vagy változtatható az interneten keresztül. Ha esetleg a találkozóról értesítő levél eltűnne, az bármikor újra kinyomtatható az adatok megadásával. Szegény gazdagok Papp László Amerika egyik leggazdagabb városában, ahol az átlagos ház ára két millió dollár, a rendőrségi jelentés szerint az utóbbi években többszörösére emelkedett a tetdegességig fajuló családi összetűzések száma. Ez főleg az idősebb és fiatalabb generáció közötti veszekedést jelenti, amikor a helyzet olyan súlyos, hogy a család valamelyik tagja a rendőrséget is kihívta. A fiatalok "elidegenedése" nem elszigetelt jelenség. A sokat emlegetett Columbine High School lövöldözés esete csak a "jéghegy csúcsa". Egyre több közösség kénytelen fiatalokat mentő szervezetet alakítani: "Kids in Crisis" - és hasonlókat. A bajbajutottak rendszerint a gazdag szülők elkényeztetett gyermekei közül kerülnek ki. Hogy a fent említett város példájánál maradjunk: a 20 ezer lakos esetében tavaly egy hónapban 17 esetben kellett randalírozó gyerekek ellen eljárást indítani. A fiatalkorúak iszákossága az állami statisztikában a legmagasabb, 33 százalékkal az országos átlag felett. A gimnazisták tíz százaléka elismerte, hogy még az iskolában is iszik.A diákok kétharmada nem talál semmi kifogásolnivalót abban, ha a vizsgákon csal. Olyan eseteket jelent a helyi rendőrség, mint amikor a fiatalkorúak szüleiket tetdegesen támadják meg, mert nem kapják azt amit akartak. Elveszik tőle a mobil telefonját, vagy nem engedik, hogy engedély nélkül elvigye a szülők autóját. Volt olyan, aki azért támadott a szülőkre, mert 16-ik születésnapjára nem az általa kiválasztott Corvettet kapta, hanem csak egy másik autót. A hozzáértők megállapítása szerint átlagban a lányok 20 százaléka mesterséges eszközökkel sorvasztja magát. Nem csoda, hiszen gyermekkoruktól kezdve egészségtelen táplálkozás áldozatai, a "junk food" fogyasztói voltak. Az eredmény: elhízott és testedzést mellőző fiatalság. Következésképpen számosán depresszióval küszködnek, nem ritka az öngyilkosság. Persze, nem csak amerikai, hanem világjelenségről van szó. A magyarországi megfigyelők, talán kisebb mértékben, de hasonló problémákról panaszkodnak. Az európai nagyvárosokban drogos fiatalok ténferegnek. Mi változott meg? Hiszen akár csak egy generációval ezelőtt is gyökeresen más volt a nevelés, meg a szülők-gyere- kek kapcsolata. És ez nem volt másképpen a gazdag családoknál sem. Nézzük meg azt, hogy a világ egyik leggazdagabb embere John D. Rockefeller Jr. miként készítette fel fiát az életre. 1920-ban egy "memorandumban" rögzítette a 14 éves fiú anyagi körülményeit. A gyerek hetente másfél dollárt kap, amely fel- használását részletes feljegyzésben köteles kimutatni. Ha ezt rendesen megteszi, a zsebpénz heti 10 centtel emelkedhet egészen két dollárig. Viszont, ha nem tud elszámolni, 10 centtel csökken a heti apanázs. A szigorú apa azt is kikötötte, hogy a zsebpénz húsz százalékát félre kell tenni, másik húsz százalékot pedig jótékonyságra kell költenie a gyereknek, hogy korán megtanulja az adakozás kötelességét. Ez egy apától, aki maga a világ együk legnagyobb vagyonát örökölte, de azt nem tekintette másnak, mint alkalmat a köz érdekében való szolgálatra. Életében félmilliárd dollárt adott közcélokra. A háború után ő állíttatta helyre a Versailles-i kastélyt meg a Rheims-i katedrálist, alapította az Acadia és Grand Teton Nemzeti Parkokat, a Colonial Williamsburg restaurálását, adományozta az Egyesült Nemzetek palotájának New York-i telkét. Nem feltétlenül a pénz és a jólét rontja el tehát a mai társadalmat, hanem az a közszellem, amely gátlástalan életformát, a "mindent lehet" szellemiség példáját tartja a fiatalok elé. "Szembenéztünk az ellenséggel és az mi vagyunk." Amerikai $1.00 ISSN 0194-7990 Lapunk új telefonszáma: 877-A-MAGYAR (877-262-4927) Hívjon bizalommal! a i-Tír>
