Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2004. JÚLIUS 2. Röviden Trianon Múzeum Várpalotán Várpalotán, megnyílt a világon egyedülálló Trianon Múzeum. Az 1993. óta üres Zichy- kastélyban a Trianon Múzeum Alapítvány két év alatt rendezte be. Kiállításai a trianoni békeszerződés tragédiáját járják körül eredeti dokumentumok segítségével, például az elpusztított köztéri műemlékek bemutatásával. A megnyitó ünnepségen a politikusok beszédei mellett Vikidál Gyula, Nagy Feró, a Rácz-Sárközi duó működött közre. Megjelent a Székely szótár A Havas Kiadó megbízásából a Csíkszeredái Státus Kiadónál jelent meg a Székely szótár, melyet először Sepsiszentgyörgyön mutattak be. A másfél éttizede napvilágot látott Kriza János tájszótár óta ez az első összefoglaló szótár. Móricz Zsigmond emlékév Az elmúlt szombaton Hiller István kulturális miniszter fővédnökségével megkezdődött a Móricz Zsigmond emlékév, az író születésének századik évfordulója alkalmából. A megnyitót Móricz Zsigmond szülőfalujában, Tiszacsécsen rendezték meg. „Megfejt” utcazenei fesztivál Közbeszerzési eljárás nélkül nyerte el az utcazenei fesztivál megszervezésére a 135 millió forint közpénzt a Magyar Rendezőirodák Szövetsége Egyesület. Tucatnyi világhírű filharmonikus és dzsesszzenekar magyarországi fellépése, utazási és szállás- költsége együttesen is elmarad e Muzsikáló Nyár nevű rendezvény költségeitől, melyet most valakik jól megfejtek. Liza Minelli a Kisstadionban Először érkezik életében Budapestre Liza Minelli, a világhírűk énekesnő és színész. Július 10-én ad koncertet a Kisstadionban. A kritikusok szerint Minelli személyes előadói varázsa élő koncerten messze túlhaladja világhírű filmjeinek hatását is. A Bob Fosse rendezte, s Minelli főszereplésével forgatott Kabaré című film történelmet írt a musicalek históriájában. Becsapott filmterjesztók A kormány ígérete alapján negyven magyar mozi több éves programra rendezkedett be, ám a beígért pénzt a félére csökkentették. Végveszélybe kerültek a művészmozik is. A világon Párizs után Budapesten van a legtöbb kicsi, de nagyon igényes filmközönségnek játszó artmozi, amelyek felújítására a kormány 500 millió forintot ígért, de ezt az összeget két hét múlva 175 millióra csökkentette. A Dealer La Rochelle-ben Fliegauf Benedek (képünkön) Dealer című filmjét meghívták a most kezdődött har- minckettedik La Rochelle-i filmfesztiválra. A drogdealer életét idéző magyar játékfilm az ősszel kerül a hazai mozikba. Górcső alatt két új egyetemünk KOLOZSVÁR, KOMÁROM Nemrég részletes cikkben számolt be a felvidéki és az erdélyi magyar tannyelvű új egyetemről a Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert felsőoktatási szakfolyőHrat. Földessy Dénes A több mint négyszáz-ötven-ezer egyetemi és főiskolai tanár, valamint oktatási szakember által olvasott folyóirat objektív hangvételben tudósit a kisebbségi magyar felsőoktatás helyzetéről, és kiemelten az elmúlt évek áttöréseivel: a hivatalosan romániai Sapien- tia-Erdély Magyar Tudományegyetem, illetve a hivatalosan szlovák Selye János Egyetem létrehozásával. A szlovákiai helyzet ismertetésekor a cikk megállapítja, hogy a magyarság számára csak szűk lehetőségek állnak rendelkezésre anyanyelvű felsőoktatási tanulmányok folytatására. A tudósító idézi Lauer Editet, a Magyar Koalíció Pártja alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló tényezőként hat a magyarok lakta Dél-Szlovákia régió fejlődésére. Ennek a negatív tendenciának vethet véget az ősszel induló Selye János Egyetem, mely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Hasonló véleményt fogalmaz meg Király András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, aki a cikkben hangsúlyozza: az új intézmény beindítása után a következő cél az oktatás minőségének minél magasabb szintre való emelése a már létező magyar nyelvő kisebbségi egyetemeken. A magyar tannyelvű egyetemek létrehozása alapvető fontosságú volt a kisebbségben élő magyar közösségek megmaradásához és fejlődéséhez, mondta Papp Tamás, az egyetemeknek Eszak-Amerikában pénzt is természetbeni támogatást gyűjtő Hungarian Human Rights Foundation budapesti irodájának vezetője. Fontos, hogy a magyar közösség maga igazgassa anyanyelvű felsőfokú oktatási intézményeit, különben a kormányzat vagy az egyetemi szenátus könnyedén korlátozhatja a kisebbségi oktatás lehetőségeit. Bár Andrei Marga volt tanügymi- niszter, a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem (BBTE) nemrég leköszönt rektora élesen ellenzi az önálló magyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTER magyar nemzetiségű rektorhelyettese szerint a Sapientia- Erdély Magyar Tudományegyetem és a BBTE együttesen tudják kiegészíteni A cikk megállapítja, hogy a magyar felsőoktatást ellenző nacionalista hangok visszaszorulóba vannak. Még olyan szélsőséges politikumok is, mint Vladimir Meciar vagy Georghe Funar, a 90-es években még polikiai tőkét tudtak kovácsolni a mesterségesen gerjesztett magyargyűlöletből, addig mára Magyarország és a szomszédos országok viszonyának javulása - és nem kis mértékben a kisebbségi magyar pártok befolyásának erősödése - jelentős előrelépéseket eredményezett a felsőoktatás terén. A helyi egyetemi szakembereket és diákokat is megszólaltató, valamint tényekkel, adatokkal és térképekkel alátámasztott cikk egyedülálló alkalmat teremt a magyar kisebbségi felsőoktatás intézményeinek széles körű nemzetközi bemutatkozására, népszerűsítésére valamint külföldi szakmai kapcsolatok építésére. Eddig a cikk. A rangos lapnál azonban nyilván nem ismerik a magyar felsőoktatás történetét, egyetemeink megszüntetését a trianoni kényszerbéke után, s a magyarság úgynevezett bársonykesztyűs népirtás módszerével történő beolvasztását. Nos, a Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet mindjárt 1920-ban kizavarták az újdonsült állam területéről. így az három városban: Budapesten, Pécset és Mosonmagyaróvárott működött tovább. A magyarok egyetemi képzését saját szülőföldjükön a nemzetközi egyezményellenes terrorral lehetetlenné tették. Máskülönben az új egyetem névadója, Selye János Angliában működött világhírű tudós, a stresszelmélet kidolgozója Komáromban született. Kolozsvárott már 1941-ben Észak- és Kelet-Erdély felszabadulásakor megszervezték az új egyetemet, a háborús körülmények ellenére is. Igaz, nem volt pénz új univerzitás alapítására, felépítésére, ezért a pécsi egyetemről a bölcsész-, a szegediről a természettudományi kart költöztették Kolozsvárra, s több jogi kar létszámának csökkentésével a jogi kart is szerveztek ott. Majd 1945-ben az úgynevezett szovjet felszabadító hadsereg elfoglalta Erdélyt is és mindennek vége volt. További felvilágosításért forduljon az Alapítványhoz: Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) New York Tel: 1 - 212-289-5488, Fax: 1-212-996-6268, Budapest: Tel.441-3297/98, Fax: 441- 3299. Egy éve ment el a példakép: Varga László Egy esztendeje, hogy elhunyt a magyar, s ezen belül a New York-i magyar közélet egyik legnagyobb egyénisége: Varga László kereszténydemokrata politikus. Ebből azt alkalomból szellemi hagyatékának egyik örököse, M Szabó Imre újságíró CD-n jelentette meg Varga László beszédeinek, a vele készült interjúknak, szellemi hagyatékának válogatását.- Óriás űr keletkezett a halála után, - mondta lapunknak M Szabó Imre - Elment egy olyan tiszta ember. Akinek a nyomába kevesen léphetnek. Halála évfordulóján a saját hangján időzzük fel emlékét, emberi nagyságát, tisztességét. Utóbbi nagyon fontos, mert ma nem jellemző. A CD talán emlékezteti politikus társait, az ország népét, az emigrációt, hogy milyen fontos a tisztesség, s ezzel szemben milyen furcsa és még furcsább helyzetek vannak s még lesznek is egy ideig, ő mindezt pontosan látta, a mindenről nagyon jók voltak azt információi. Nagyon jó barátok voltunk, még ma sem tudom kitörölni a menedzser kalkulátoromból a nevét, címét telefonszámát. Az úgynevezett gazdasági emigrációnak, a ma pénzkeresés végett New Yorkban élő, dolgozó magyar fiataloknak, mementó képen hadd idézzünk fel két pici bekezdést a CD —ről:- Én 1948-ban kényszerültem elhagyni hazámat, amikor országgyűlési képviselője voltam az akkori Demokrata Néppártnak. Ügyvédként ugyanis bíróság előtt védtem egy Major József nevű parasztlegényt, aki a Szovjetúnióban volt hadifogoly, s az 1947-es választások előtt elmondta: milyen állapotok uralkodnak a ’’vörös paradicsomban”. Beismerő vallomását visszavonta, mert azt mondta: nagyon megverték. Én hivatkoztam arra, hogy a Gestapo is vert, az AVH is vert, az úgynevezett ’’demokratikus rendőrségen” sem volt ritka a verés, így tehát nyilvánvaló, hogy a beismerő vallomás kényszer hatására született, s kértem a bíróságot, ejtse el a vádat. Erre rám támadt az akkor már éledező kommunista sajtó. Amikor a rendszerváltás után hazajöttem, megtaláltam a letartóztatásai parancsot is ellenem. Menekülnöm kellett.- Számomra és a feleségem számára örök élmény lett, hogy amikor a repülőgépünk megdobbant Ferihegyen, földet ért, s a szívünk is megdobbant. Úgy éreztük, hogy sosem mentünk el innét. (FD)
