Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kevés alvás,: túlsúly! Ellentmondásosnak tűnhet, hogy bár alvás közben a szervezet kevesebb kalóriát éget el, mégis azok híznak meg, akik keveset alszanak. A Columbia Egyetem egyik legfrissebb kutatásából ktaerül, bogy a nem eleget pihenők nagyobb valószínűséggel Úsznék túlsúlyosak, mint eleget alvó társaik. A columbiai Obesity Research Center kutatói 18 000 olyan, 32 és 59 év közötti tesztalany adatait elemezték ki, akik még az 1980-as években vettek részt egy közvélemény-kutatáson. Számításba véve egyéb tényezőket is (mint például a nem, kor, iskolázottság, etnikum, alkoholfogyasztás, életmód stb.) vizsgálataikból kiderült, hogy minél kevesebbet aludtak a vizsgált személyek, annál inkább hajlamosak voltak az elhízásra. A túlsúly kockázata a napi négy óránál kevesebbet pihenők esetében volt a legnagyobb. A napi öt óránál kevesebbet alvók 50%-kal, a hat óránál kevesebbet pihenők pedig 2 3%-kal nagyobb valószínűséggel szedtek fel az idők során plusz kilókat, mint rendesen alvó társaik. Az eredmény még a kutatókat is meglepte. Az előzetes feltételezésekkel ellentétben ugyanis nem azt tapasztalták, hogy a keveset pihenők a nap folyamán több kalóriát égetnek el, ezért kevésbé híznak meg. Az az egyszerű, mi több, magától értetődőnek tűnő magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a keveset alvók esetében a túlsúlyt a több ébren töltött óra okozza, ami alatt értelemszerűen többször, többet esznek. Az már eddig is ismert ténynek számított, hogy az alváshiány csökkenti a leptin nevű hormon szintjét a szervezetben. Ez a hormon szabályozza az étvágyat és a testsúlyt azáltal, hogy tolmácsolja az idegrendszernek, mennyi energiaforrás található a szervezetben. A grelin nevű hormon szintje, ami az éhségérzet kialakulásáért felelős, viszont megemelkedik alváshiány esetén. Akadnak azonban olyanok is, akik megkérdőjelezik a kutatás eredményeit. ők azzal érvelnek, hogy nem a kevés alvás ténye, sokkal inkább az éjszakai televíziózás alatt elfogyasztott rágcsálnivalók vagy a stressz által kiváltott hormoningadozások a felelősek a manapság már népbetegségnek számító elhízásért. Egészség Engedhetünk-e a csábításnak? CSOKOLADEVTTAMIN Legyen szó akár elhízásról, akár kiegyensúlyozatlan táplálkozásról, elromlott fogakról, vitaminhiányról: előbb-utóbFelőkerül a bűnbak, az édességfogyasztás, ami a köztudatba mint egészségünk ellen elkövethető legnagyobb vétek került. December 7. Az egészségünk megőrzésének egyik eszköze a szélsőségektől mentes, helyes táplálkozás, ami az egészségi állapotnak, életkornak, illetve fizikai aktivitásnak megfelelő mennyiségű energiát, makro-, illetve mikrotápanyagot biztosít a szervezetnek. Ideális esetben a mindenki által egészségesnek tartott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett étrendünk tartalmaz tejterméket, húst, halat, tojást, gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat, főző- és kenőzsiradékot, és a vegyes táplálkozásban mindezek mellett még az édességek is helyet kaphatnak. Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának a gyakorisága és mennyisége más és más. Az édességfogyasztással kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Az édességek fogyasztása - természetesen ésszerű határokon belül - egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (akinek tornaóra, játék, kerékpározás, edzés szerepel a napjaiban) gyerek esetében is beilleszthető az étrendbe. A gyerekeket nem érdemes teljesen eltiltani az édességtől, ugyanis a tiltás még inkább felkelti iránta érdeklődésüket, meghozza étvágyukat (mint tudjuk, a "tiltott gyümölcs" a legédesebb). Mértékkel, de hogyan? Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édességekkel kell etetni a gyerekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Ha a gyerek a szülőktől csak erőteljes tiltást hall az édességfogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, a társainál lévő édességet fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött. Fontos, hogy az édességek ne főétkezések helyett, hanem inkább étkezések után, desszertként kerüljenek elő, és az adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, egy-két szem cukorka, egy szelet sütemény. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak egy-két alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében. 2004. DECEMBER 10. A gyerekeket - természetesen az életkoruknak megfelelő szinten - beavatva az egészséges táplálkozási szokásokba megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édesség- fogyasztással, a "nasi" észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend. Ásványi és tápanyagforrás Az emberek táplálkozásában az édességek fogyasztása már régóta szerepet játszik. Legfőbb édesipari termékek: a cukorfélék, kakaó és csokoládé, nugátok, grillázs, marcipán, édesipari lisztesáruk (kekszek, piskóták, sütemények), fagylaltok, jégkrémek. A csoportosítás alapja a nyersanyag, illetve a készítési mód, technológia. Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Mind az étcsokoládé, mind a tej csokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A csokoládé 100 grammja 535 kcal energiát tartalmaz, az összetevői között legnagyobb arányban a szénhidrát van jelen (62 g), emellett 30 g zsír és 6 g fehérje van benne. Az ásványi anyagok közül kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, és réztartalma számottevő. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdag Bl-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns és bizony kedvező hatása van az immun- rendszerre is. I Növekvő zajszennyezés CSENDET KÉRNÉNK A zajszennyezés a környezetvédelem mostohagyereke, miközben Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. A folyamatos és erős lárma ártalmai - alapos kutatások híján - felmérhetede- nek, de abban minden szakértő egyetért, hogy a halláskárosodás csupán egyike a következményeknek. Hosszabb időn át 85 decibel feletti zajban tartózkodva időszakos vagy akár maradandó hallás- károsodás léphet fel - ez a zajszint egy átlagos plázamozi hangerejének felel meg. Egy szabadtéri hangverseny 110- 120 decibeles erővel dübörög, nem marad el mögötte az egyszemélyes, fülbe dugott koncert hangereje sem, de egy esti kávéház - zenével, gőzölős presszógéppel, feltörő kacajjal együtt - szintén meghaladhatja a 80 decibeles határt. Ä zajártalom okozta süketülés visz- szafordíthatatlan folyamat, és sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható. A nagyothallás sokat ront az életminőségen: nehezíti a kommunikációt, a rádióhallgatást, a filmek élvezetét, balesetveszélyes a közlekedésben, végső soron az egyén elszigetelődéséhez vezethet. A tapasztalatok szerint a lassú hallásvesztés öngerjesztő folyamat: aki rosszabbul hall, hangosabbra állítja a rádiót, magnót, televíziót, amitől a helyzete nem javul, esetleg a szomszédja is megsüketül. A zajártalomnak nincsenek azonnal látható, kézzelfogható jelei, és a valóban extrém eseteket (125 dB) leszámítva, nem fáj, nem vérzik. Pedig a lármát egész szervezetünk megsínyli, és a hanggal együtt járó rezgések miatt a fül- dugó sem segít. A magas zajszint melletti, így nem kellőképpen pihentető alvás önmagában is negatív egészségügyi változások egész sorához elegendő: ideg- rendszeri bántalmakat okozhat, csökken miatta a koncentrálóképesség, megnőhet a reakcióidő, állandó fáradtságot, alvási zavarokat idéz elő, ezen kívül elősegíti a magas vérnyomás, emésztési zavarok és még megannyi baj kialakulását. Egyes tanulmányok szerint a tartós zajártalom akár nyolc-tíz évvel rövidítheti meg az ember életét. Egy ENSZ-felmérésben az áll, hogy a nagyvárosok vannak a legsúlyosabb helyzetben: ma átlagosan harmincszor zajosabbak, mint a II. világháború előtt. Napvilágot láttak olyan vélekedések is, hogy az időskori halláskárosodás hátterében nem a meghosszabbodott átlagéletkor, hanem az egész életen át elviselt zajszenny áll. Ezt támasztják alá azok az adatok is, melyek szerint a Budapesten élő vagy ott dolgozó emberek 30 éves korukra már nem hallanak tökéletesen, ami nem meglepő, miután a magyar főváros Szófia és Barcelona mellett a leg- lármásabb Európában. Szakértők szerint ilyen helyzetben érdemes még azon is elgondolkodnunk, hogy milyen mértékben szennyezzük környezetünket a cipőnk kopogásával, a gondatlanul kiválasztott mobilcsörgéssel, a bekapcsolva hagyott számítógéppel, a rosszul kiegyensúlyozott centrifugával, és hogy ilíik-e bömbölő rádió mellett kocsit mosni vasárnap reggel. Csokoládé: hizlalhat, de fontos is
