Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-12-10 / 183. szám

12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Célkeresztben Szent István A kórházak eladásáról és a kettős állampol­gárságról rendezett vasárnapi hazai referen­dum szavazás alkalmával posztkommunista támadás érte az István, a király című nemze­ti rockoperát. A törvény szerint ugyanis a választás napján és egy nappal előbb úgyne­vezett kampánycsend van: semmiféle pro­pagandát sem szabad kifejteni. A HÍR TV pedig szombaton este sugározta az István, a király című alkotás tavalyi csíksomlyói elő­adását, amelyen fél millió erdélyi magyar vett részt. Ezt nyilván posztkommunista ér­zelmű panaszosok azonnal a kampánycsend megsértéseként támadták. Az ellenvéle­mény szerint a 2002 -es választásokon a sza­vazóbizottságok MSZP-s tagjai mobiltelefo­nokkal szóltak ki s a szavazatok addigi állásá­nak megfelelően hozattak be maguknak sza­vazókat. A vizsgálat megindult. Verespatak és az EP Több díjat nyert, még több felháborodást váltott ki Kocsis Tibor filmrendezőnk Eldo­rado című filmje, amelyet az erdélyi Verespatak falu elpusztításáról, veszélyes román-kanadai aranymosójának tervéről forgatott. Most igen fontos publikum, a brüsszeli Európai Parlament előtt vetítette le, sőt, aki képviselő valamiért nem ért rá el­menni, hogy megnézze, azt egy DVD pél­dánnyal ajándékozta meg. Borban a vígasság Borban a vígasság címmel a Stúdió 33 Kft Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Vö­rösmarty Mihály és Petőfi Sándor bordalait jelentette meg. Az albumot Sajdik Ferenc, a híres karikatúrista mámort ábrázoló, színes, vidám rajzai illusztrálják. Huszonöt éves a Karthágó Megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a népszerű hazai Karthágó rockzenekar. Ebből az alkalomból új CD-t jelentettek meg. Címe: Valóságróck. A Kar­thágó együttes együk jellemzője: valaha a Magyar Rádió zörejtárából beszerezték egy rohanó elefántcsorda dübörgését, s azóta minden koncertjük ezzel kezdődik. Félmilliárdos magántőke A MAGYAR FILMEKNEK A Concorde Rt. a legnagyobb hazai vállala­tok csatlakozásával létrehozta az első hazai filmalapot, a Concorde Filmfinanszírozási Alapot, hogy professzionális közvetítői sze­repet töltsön be a készülő és finanszírozást igénylő filmalkotások és nyereségesen mű­ködő hazai nagyvállalatok között. Kezdet­nek 500 millió forinttal támogatja a magyar filmet, ez a tervek szerint 2005-ben kétmilli­árdra emelkedik - tájékoztatta az Indexet Pa­lásti G. György, a Capital Communications projektmenedzsere. A konstrukció a ma­gyar filmgyártást támogató vállalatok szá­mára az adókedvezmény kihasználásának le­hetőségét biztosítja, míg a filmkészítőknek nehezen elérhető pénzügyi forrásokhoz kí­nál hozzáférést. Ezen finanszírozási konst­rukció révén 2004 végéig 2,5 milliárd forint összköltségvetésű produkció jut összesen mintegy 500 millió forint értékű támogatás­hoz. Ä jövő évben várhatóan a kétmilliárd forintot is meg fogja haladni a Concorde Filmfinanszírozási Alap által kihelyezett támogatások összege. Kultúra Valódi független újság EZ A SAJTÓBOMBA! Sajtótörténészek szerint már jó száz éve lehet, hogy az olvasók közül néhányan elkezdték enyhén ütódöttnek tartani azt, aki az újság minden politikai jellegű sorát politikai szentírásként hitte. Még hogy "szent"!? Legfeljebb csak az illető lap elvbará­tainak. Mert a növekvő sajtópiac már a XIX. század végére oda vezetett, hogy ahány újság, annyi szentírás! Függetlenség? Már akkor sajtópiaci hiánycikk volt. Földessy Dénes Odahaza azonban nemrég új reggel­re ébredt a nép. Pirosbetűs lapcímű új­ságot kínáltak neki: "Reggel". A főváro­siak számára a lapfej fölött még egy szó állt: "Budapesti". Belelapoztak, s a több évtizedes, dörzsölt újságolvasók erre a két kulcsszóra gondolhattak: "Politikai egyensúly". Eddig jutott a nagynevű német Axel Springer lapbirodalom Magyarországon, mert régóta gazdasá­gilag, szakmailag erős és politikailag igen profi volt ahhoz, hogy tudjon ki­várni. Annak idején, 1990. januárjában ugyanis az eladó feltétele szerint azzal vette meg az MSZMP tulajdonában volt megyei lapok jó részét, hogy nem küldi el a pártállami szellemű szerkesz­tőket és újságírókat. Nem is küldte. Ki­öregedtek azok maguktól, s a hamburgi lapbirodalom profizmusa - amely a cég magyarországi vezetője, dr. Bayer Jó­zsef munkásságában érvényesült - most sajtótörténeti jelentőségű újságot te­remt: valóban függetlent! Kétszázötven zsurnaliszta jelentke­zett a pályázatukra, s a most indult 84 főnyi csapat értékes, de eszmeileg ve­gyes összetételével a lapvezetés megte­remtheti a politikailag független újság­hoz kellő egyensúlyt. Két példa: egyik szerkesztő a Heti válasz című ismert el­lenzéki hetilap felelős szerkesztője volt eddig, avagy az anno dacumál rendőr- tiszti főiskolát végzett, kiváló nyomozó kolléga most a Reggel egyik, részben bűnügyi rovatának főnöke. Negyedik éve indult New York-i lapunk ugyan­ezzel a tisztes alapelvvel rajtolt, s most talán úgy érezhetjük: odahaza van egy elvi társunk. A Reggel-ben lévő bulvár­vonás ízléses, szép női fotókat jelent, s nem altájból fotózott ingertényezőket. A színességet a tartalom témaválaszté­ka biztosítja, nem az úgynevezett bul- várblődli. A pártatlanságot pedig az írások tárgyilagos és a közérdekre na­gyon érzékeny belső szerkesztési ará­nyokra alapozzák, amelyek ellene dol­goznak a pártpolitikai agymosásoknak. Az újságolvasási kultúra új magyar bázisáról Pauska Zsolt, a Reggel fiatal főszerkesztője beszél a New York-iak- nak:- Lapunk filozófiája, amit már 1990- től sokan mondanak, hogy az újságírás ne függjön a politikai vagy a gazdasági érdekcsoportoktól. Ezt már az olvasók is vallják. A lap tervezésekor ugyanis felméréseket végeztünk, s kiderült, hogy az egyszerűbb iskolai végzettségű ember is minden egyes újságról ponto­san tudja, hogy az melyik politikai vagy gazdasági érdekcsoporthoz tartozik. Az olvasók megerősítettek bennünket ab­ban, hogy a lappiac érdekeltségei közé nem érdemes bemenni, túl nagy a tüle­kedés, például a politikai jobb- és balol­dal között. Középütt viszont nincs sen­ki, tehát nekünk oda érdemes betörni. Az üzleti megfontolás szerencsésen összevág az elvvel, amit mi is a rend­szerváltozás kezdete, 1990. óta szeret­nénk megvalósítani: a sajtó független­ségével. A napilapok ne azt szajkózzák, amit a hozzájuk közelálló politika halla­ni szeretne. De sem a bal-, sem jobbol­dalon nem álló, hanem függetlenül, re­álisan tájékoztató újságot szeretnénk formálni a Reggelből. Akár a kormány, akár az ellenzék sarát nem hallgatjuk el.- Mi a szerkesztési elvük?- A bulvárpiac teli van, a politikai lappiac is meglehetősen, viszont nincs olyan lap Magyarországon, mint pél­2004. DECEMBER 10. dául a USA Today, amelyik látványos, még sem ugyanolyan elemekkel dolgo­zik, mint a többi bulvárlap. Nem má­soljuk persze ezt az amerikai újságot sem, hiszen más a magyar, s más az amerikai közgondolkodás, csak a New York-i olvasóknak ezzel jellemzem a szerkesztési elvünket. Jelen van a lap­ban az életstílus rovat, jelen van a kul­túra rovat, de utóbbi például nem a giccsművészek lila álmai, hanem az ér­tékteremtő művészek emberi vonásai, karaktere számára s nem azért, hogy ar­ról beszéljünk benne: "Mi a művésznő ■kedvenc reggelije?". Vagyis látványban a bulvárhoz állunk közel, tartalomban pedig a komoly lapokhoz, illetve politi­kailag az el nem kötelezett, önálló gon­dolkodású emberhez, aki a mai pártpo­litikákat tekintve kritikusan figyeli a történéseket.- Milyen erővel áll a Reggel mögött a hamburgi Axel Springer?- Az európai sajtópiac legerősebb be­fektetője. Olyan újságjai vannak, mint a 4 millió példányszámú bulvárlap, a Bild, eszmei vezérhajója pedig a kon­zervatív Die Welt. Sok a regionális új­ságja is. Mindebből következőleg ren­geteg a tapasztalata. Nagyon fontos: olyan tőkeerő áll mögötte, hogy politi­kailag sehová sem kell besorolnia.- Sikerül majd találkozni az olvasók nagy tömegével?- Az újságolvasók egyik jellemzője, hogy kellő idő alatt szeretik meg a szá­mukra rokonszenves lapot, de megsze­retik. Elpusztultnak hitt szoborcsoport Elpusztultnak hitt barokk kori Mária-szoborcsoportot bemutató tárlat nyílt a szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén. A múlt a régi szoborcsoport, a jelen a három restaurált szobor, a jövő pe­dig, az elkövetkező egy-két esztendő munkája, az egész kompozíció hely­reállítása - magyarázta a kiállítás megnyitóján Zombori István törté­nész. Hozzátette, a felbecsülhetetlen értékű szoborcsoport három leg­szebb tagjának felújítása készült el eddig. Amikor a négy mellékalak, az oszlop, a kerítés és a talpazat restau­rálása is befejeződik, az alkotás a ter­vek szerint visszakerül eredeti helyé­re, az alsóvárosi templom elé - mondta a szakember. A szobrokat a második világháború során találat érte, ezért az alkotást 1947-ben le­bontották. Ezt követően, a szerzetes- rendek feloszlatásakor néhány feren­ces barát a kolostor istállójában elás­ta a szobrokat, attól tartottak ugyan­is, ha nem rejtik el, elpusztulnak az alkotások. Az 1980-as években mu­zeológusok is keresték a szoborcso­portot, de nem bukkantak a nyomá­ra. Végül a rendház épületének 1988-ban indult rekonstrukciója so­rán, 1991-ben találták meg a szobro­kat - mondta a muzeológus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom