Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-12-10 / 183. szám

2004. DECEMBER 10. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 Elveszik a gyerekektől a megismerés örömét TERHELT MAGYAROK Ismét rossz bizonyítványt állított ki magáról a magyar iskolarendszer: a 2003-as PISA-vizsgálatban még a korábbinál is rosszabb eredményeket értek el a magyar diákok. Túlterhelt a magyar tananyag? Matematikából és olvasás-szövegér­tésből a 25., természettudományokból a 17., problémamegoldó képességek terén pedig a 20. helyezést érték el a magyar diákok a 2003-as úgynevezett PISA- vizsgálatban (Programme for International Student Assessment). Há­rom éve szintéi az átlag alatt teljesítet­tek a magyar tanulók, ám akkor még va­lamivel előrébb szerepeltünk a nemzet­közi mezőnyben. Matematikából 2000- ben a 21., olvasás-szövegértésből a 23., természettudományokból pedig a 15. helyen állt Magyarország. Igaz, 2000- ben 32 OECD-ország, 2003-ban viszont már 40 állam 15 éves diákjai vettek részt a felmérésben. Az első, 2000-es PISA-vizsgálat sok fejlett ország oktatáspolitikusát sokkolta, többen meg is kérdőjelezték az eredmé­nyek hitelességét. Magyarország számá­ra szintén megdöbbentőek voltak a nem éppen előkelő helyezések, hiszen a ko­rábbi vizsgálatokban és a nemzetközi versenyeken jól szerepelt hazánk. Azok a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok azonban, amelyekben a magyar diákok természettudományból és matematiká­ból kiemelkedő eredményeket értek el a hetvenes-nyolcvanas években, többnyi­re azt vizsgálták, hogyan sajátították el a tanulók a tudományok logikája mentén kidolgozott tananyagot, mennyire telje­sítették a tantervi követelményeket. Ide sorolható még a 2001-ben lezajlott úgy­nevezett PIRLS olvasásvizsgálat is, amelyben Magyarország a nyolcadik he­lyezést érte el. Csakhogy itt egyrészt az iskolában tanított tananyagra kérdeztek rá, másrészt pedig negyedik osztályos tanulók vettek részt benne. Az újabb vizsgálatok - a PISA, vala­mint a hazai országos kompetenciaméré­sek - már inkább arra koncentrálnak, ho­gyan tudják a gyerekek az iskolában el­sajátított tudást alkalmazni. A PISA- feímérések nem az iskolai tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnö­vekvő generációnak milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban és a munkában meg­állja a helyét, képes legyen új ismerete­ket befogadni, és azokat alkalmazni. Ez pedig nem kedvez a magyar diákoknak, hiszen a magyar iskolarendszer tudo­mánycentrikus, nem az életre, hanem a felsőoktatásra készít fel. A PISA-vizsgálat három tudásterüle­ten - olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány - zajlik. A teljesít­mények és trendek nyomon követése ér­dekében háromévente készül ilyen mé­rés. A 2000-esben a 15 évesek olvasás­szövegértése kapott kiemelt figyelmet, 2003-ban a matematikai műveltség állt a középpontban, a vizsgálat emellett új elemet is tartalmazott, melyet kereszt- tantervi problémamegoldó készségnek lehet fordítani. Két év múlva talán több sikerélményük lehet a magyar diákok­nak: 2006-ban a természettudományi műveltség jelenik meg nagyobb súllyal a vizsgálatban. Ebben pedig legutóbb és most is valamivel az OECD-átlag fölött teljesített hazánk. Abszolút korrektnek tartja a PISA- felmérés eredményeit Vekerdy Tamás oktatási szakértő: szerinte helytelen hoz­záállás az a magyaros önámítás, hogy rossz a mérés. Azt mondja: csak az lepő­dik meg a PISA-vizsgálatok eredménye­in, aki nem vette komolyan, hogy már húsz-harminc éve bajok vannak a ma­gyar oktatási rendszerrel. Emlékeztetett: a magyar diákok olvasási-szövegértési problémáit már a hetvenes években ha­zai vizsgálatok is kimutatták. Az egyik probléma, hogy az iskolában túl sok mindent próbálnak belevetni a diákok fejébe - véli Vekerdy Tamás. Az elmúlt évtizedekben tizenegyszer indítottak tananyag-csökkentési kampányt, de mind a tizenegyszer csak nőtt a tan­anyag mennyisége. A túl sok információ viszont dezinformál, ráadásul elveszi a gyerekektől a megismerés örömét. Pedig Számos olyan erős gyógyszert ismer a szakirodalom, melyek mellékhatásai komoly következményekkel járhatnak. Az orvosok nem foglalkoznak eleget a hatások felderítésével és regisztrálásá­val - állítják a szakemberek. A legtöbb problémát az életmentő medicinaként felírt szívritmus-szabályozók, a da­ganatellenes, illetve a véral­vadást befolyásoló szerek okozzák. Különösen veszélyesek lehetnek a gyermekekre és azokra az idősekre, akik egyidejűleg több gyógyszert is szednek - figyel­meztetnek a nem- kívánatos gyógy- szerhatásokrói szóló cikkükben az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársai. Az idősek esetében a mellékhatá­sok felismerését nehezíti, hogy tünetei hasonlóak a korral járó panaszokhoz. Az újszülötteket a morfin, a szívrit­mus-szabályozók veszélyeztetik legin­kább - írják - de az olyan banálisnak vélt termék is, mint az acetilszalicilsav, amely például a Kalmopyrin hatóanya­ga. Ez utóbbi májkárosodást, súlyos agyi elváltozást is okozhat. Gyermekek a vizsgálatok igazolják, hogy a megisme­rés öröme nélkül nincs valódi tanulás és fejlődés. Az oktatási szakember úgy véli: a magyar diákok a felejtésnek tanulnak. A magyar közéletben több éve rend­szeresen tárgyalják a tananyag reform­ját, amely félúton van a szocializmus adatcentrikus és a nyugat-európai alkal­mazáspárti módszer között. Valószínű­leg pont az átalakulás, a felemás helyzet az oka annak, hogy a nyugat-európai standardok szerint felépített felmérés alapján rosszul teljesítenek a magyar di­ákok. Ugyanakkor nyilvánvaló a magyar oktatási rendszer és oktatók konzervati­vizmusa. a nem megfelelő dózisban adott anti­biotikumtól is kórházba kerülhetnek. Bár Magyarországon törvény kötele­zi az orvosokat a gyógyszer-mellékha­tások jelentésére, a hazai gyógyítók a fejlett országokhoz képest az észlelt kóresetek egy-két százalékát jelentik a hatóságoknak - olvasható a Népsza­badság cikkében. Az OGYI gyógyszer-mellékhatást fi­gyelő osztályának több száz orvos véleményén alapuló vizsgálatából kiderül, hogy kevéssé érdeklődnek a témá­val foglalkozó szak­mai cikkek iránt. A kérdőívre válaszolók 65 százaléka állította: még soha nem jelentett a szakhatóságnak praxi­sában előforduló mellékha­tást, vagy káros következmé­nyeket, tíz százalékuk nem is tulajdo­nított különösebb jelentőséget e beje­lentésnek. A Medical Tribune orvosi szaklap információja szerint az Európai Bizott­ság olyan akciócsomagra tett javaslatot, amely biztosítaná: a speciálisan a gyer­mek orvosi ellátását segítő és az arra ki­fejlesztett készítmények hatósági ellen­őrzését. Röviden gyasztás büntethetőségét támadták, mások éppen a kellő szigort hiányolták a Btk. ren­delkezéseiből. További indítványozók a nemzetközi szerződésekre hivatkozással a gyermekek jogainak sérelmét állították, il­letve a jogbiztonság követelményébe ütkö­zőnek tartották a szabályozást. Radioaktív pánik Hegyeshalmon Radioaktív szennyezés állhat a daganatos megbetegedések nagy száma mögött He­gyeshalmon. A falu határállomásán mosták le 1986-ban a csernobili nukleáris kataszt­rófát követően a Csernobil környékéről ér­kező vonatokat. Bár a sugárbiológiai kuta­tóintézet szerint a megengedett határérté­ken belüli a szennyezettség, az ANTSZ vizsgálatot indított az ügyben. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy az elmúlt két évti­zedben hányán haltak meg daganatos be­tegségben a térségben, illetve hogy milyen típusú megbetegedések jelentkeztek. OVB: csak a Hír Tv sértette MEG A KAMPÁNYCSENDET Az Országos Választási Bizottság egy kam- pánycsendsértést állapított meg; a testület a december 5-i népszavazás kapcsán érkezett panaszok illetve kifogások többségét elutasí­totta december 7-i budapesti ülésén. A Hír Tv kampánycsendet sértett, mert a Reform című lap reklámjának sugárzásakor az újság tartalmát bemutatva elhangzott, hogy Or­bán Viktor a kétszeres igen szavazatra hív fel - állapította meg OVB. A döntés értelmében a reklám során elhangzott közlés alkalmas a választói akarat befolyásolására. AZ ÖSSZES ÜGYNÖKAKTÁT MEGNYITNÁ AZ MSZP A szabad demokraták kezdeményezésére válaszul az MSZP huszonnégy órán belül változtatott korábbi álláspontján, és ma már korlátlanul hozzáférhetővé tenné a Történeti Levéltárban őrzött állambizton­sági iratokat. "A politikai szándék megvan, az összes, - 1944. december 21. és 1990. február 14. között - a III-as főcsoportfőnök­ségnél és az állambiztonsági hivatalnál szü­letett iratot, amelyet a Történeti Levéltár­ban őriznek, korlátozás nélkül hozzáférhe­tővé tesszük"- jelentette be Hiller István pártelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján. ALKOTMÁNYELLENES A FELSŐOKTATÁSI RENDELET Az Alkotmánybíróság formai okokra hivat­kozva alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésé­ről és az első képzési ciklus indításának fel­tételeiről szóló kormányrendeletet. Az Ab megállapította, hogy a törvény alkotmány- sértő felhatalmazása alapján a kormányren­deletben törvényhozási tárgykört szabá­lyoztak. A felsőoktatási képzés szerkezeté­nek átalakítására vonatkozó szabályokat ugyanis törvénynek kell megállapítania, nem pedig kormányrendelemek. Ä több­ciklusú képzési szerkezet bevezetéséről 2003 szeptemberében állapodtak meg az oktatási miniszterek berlini konferenciáján, a kormány nyáron tette közzé a rendeletet. Szerkesztette: Gyenge Zsolt Halálos életmentő gyógyszerek? HIVATALOS MÉRŐK Magyarországon több ember halálát okozhatják a súlyos gyógyszer-mellékhatások, mint a közlekedési balesetek - írja szakértői becslésekre hivatkozva a Népszabadság. A halálokok nagy többsége megelőzhető lenne, ha az orvosok körültekintőbben rendelnék, a betegek peáig több információ birtokában váltanák ki, szednék a gyógyszereket. ........... ...ÜL____ Magyar iskolák: túlterheltik a tanulókat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom