Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-16 / 162. szám

2004. JÚLIUS 16. Hazai hírek MAGYAR SZÓ- A HÍD 7 Humumi ' I ítélet antiszemita iratok ügyében NEMET A KAMPFRA A Fővárosi Bíróság kimondta, hogy Mőnus Áron és társai nem követtek el közösség elleni izgatást, amikor háromezer példányban megjelentették és terjeszteni kezdtek a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveit. A Mein Kapmf terjesztéséért ugyanakkor pénzbüntetést szabtak ki rá. Mőnus most"Wallenberg leleplezésére" készül. Több éves bírósági huzavona után nem jogerős ítélet született Mónus Áron és társai ügyében a Fővárosi Bí­róságon. A csütörtöki tárgyaláson a bí­róság kimondta, nem követtek el a vád­lottak közösség elleni izgatást, amikor háromezer példányban megjelentették és terjeszteni kezdték a Cion Bölcsei­nek Jegyzőkönyvei címet viselő, 20. század elején íródott antiszemita pamf­letét. A bíróság most tárgyalta Mónus másik ügyét is: Adolf Hitler Mein kampfjának 1996-os kiadásával kapcso­latban egy vádpontban bűnösnek talál­ták a vitatott művek megjelentetésében járatos Mónust. Vádbeszédében szakértői vélemé­nyeket idézve az ügyész amellett fog­lalt állást, hogy a mű olyan szinten an­tiszemita, hogy komoly veszélyt rejt magában, és kiadása valamint terjeszté­se alkalmas gyűlöletre uszításra, így a közösség elleni izgatásra. Az üzleti ér­dek csapott itt össze az erkölcsi érzék­kel - mutatott rá az ügyész a vádlottak eltérő motivációira, ugyanis míg B. Lajosné és Sz. Lajos vádlottak anyagi érdekből, vállalkozásuk fellendítésére vágtak bele a könyv kiadásába, addig Mónus egész életművébe, "történelmi érdeklődésébe" szervesen beleillik ez az ügy. Az ügyész felfüggesztett szabad­ságvesztés kiszabását kérte Mónusra és Sz. Lajosra, míg a könyvet lektoráló B. Lajosnének pénzbüntetést javasolt. A védelem arra támaszkodva kérte a vádlottak felmentését, hogy már het­ven éve tudni lehet, a kérdéses mű csu­pán kitaláció, semmi köze a cionizmus valódi céljaihoz, nem más mint a cári titkosszolgálat lejárató céllal íródott kreálmánya. Szintén szakértői véle­ményt idézve a védelem hangsúlyozta, hogy "ez az erősen antiszemita iro­mány a szükséges társadalmi környe­zet nélkül nem jelent gyilkos erőt", konkrét és közvetlen veszélyt nem vál­tott ki a könyv megjelentetése. Mónus ügyvédje kitért arra is, hogy a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveihez írt elő­szavában sem uszított Mónus, csupán információt közölt, amikor rámutatott, hogy a könyv tulajdonképpen a zsidó szabadkőművességet vádolja világmé­retű összeesküvéssel. Az utolsó szó jo­gán Mónus ezt megerősítette, mond­ván a mű nem tartalmaz zsidóellenes véleményeket, hisz a zsidóság felemel­kedéséről szól. A Fővárosi Bíróság csütörtökön is­mertetett ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveivel kapcsolatban a közösség elleni izgatás bűntette alól. A Mein kampf ügyében indított, és később összekapcsolt eljá­rásban azonban Mónust bűnösnek ta­lálták sajtórendészeti vétség miatt, mi­vel jogerős bírósági tiltás ellenére is több száz példányban terjesztette a sa­ját fordításában kiadott könyvet. Ezért harmincezer forint (150 dollár) pénz- büntetést szabtak ki rá. A bíróság in­doklásában kifejtette, hogy a Cion Böl­cseinek Jegyzőkönyvei alkalmas gyűlö­let keltésére, de nevetséges nyelvezete, abszurditásai miatt nem túl számotte­vő ez a hatás. A hatályos törvényi sza­bályozás konkrét veszélyhelyzet elő­idézésére alkalmas magatartásként írja le a közösség elleni izgatást, erre a könyv önmagában alkalmatlan - érvelt a bíró. Az ítélet ellen az ügyész felleb­bezést nyújtott be, míg Mónus a sajtó­rendészeti vétség megállapítása ellen fellebbez. Az ügy a Fővárosi ítélőtáb­lán folytatódik. Mónus Áron a sajtónak elmondta, hogy részben üdvözli a bíróság csütör­töki ítéletét, hiszen az általa szerkesz­tett huszonnégy jegyzőkönyvben szó sincs zsidóság elleni izgatásról, ehhez valamiféle aktív felszólítás - például le­mészárlásra való felhívás - kellene. Mónus kifejtette, hogy a könyvet ma­guk a zsidók írták, és az nem más, mint a szabadkőművesség politikai prog­ramja a világuralom átvételére. A Mein kampffal kapcsolatban Mónus sérel­mezte, miképp lehet az, hogy neki megtiltják a kordokumentumként érté­kelhető mű forgalmazását, míg "száz méterre tőlem So­ros György a saját boltjában árulhatja az angol nyelvű ki­adást". Mónus arra készül, hogy hama­rosan lefordít és ki­adat egy "Wallen­berget leleplező" svéd könyvet, ami szorosan illeszkedik majd egy korábbi könyvéhez, a célja pedig lerántani a leplet a zsidók meg- mentőjeként emle­getett svéd diplo­mata mítoszáról. U A választás után is nagy a Fidesz előnye NÉVLEGES GYŐZTES Az európaiparlamenti választás után is jelentős a Fidesz előnye az MSZP előtt - derül ki a Századvég és a Tárki közös felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint az SZDSZ és az MDF nem kerülne be a parlamentbe egy mostani választáson. A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki az európai parla­menti választások után, június végén készített felmérést a pártok támoga­tottságáról. A felmérés szerint tovább­ra is a Fidesz vezet. Az összes megkér­dezett 25 százaléka támogatja az MSZP-t, 33 százaléka a Fideszt. A va­lamilyen pártot választók körében a nagyobbik ellenzéki párt előnye 12, míg a biztos pártválasztók esetében 8 százalékpont. A felmérés szerint ugyanakkor sem az SZDSZ, sem az MDF nem éri el a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos kü­szöböt. A június 13-i EP-választáson még mind a két párt 5 százalék feletti eredményt ért el. A felmérés készítői megjegyzik, hogy az európai parlamenti választáson is érvényesült a "győzteshez húzás" el­ve, amely szerint a választáson nyertes párt támogatottsága a győzelem után megugrik. A Századvég elemzése sze­rint ez történt most a Fidesz esetében is. Különösen nagymértékben nőtt azok száma, akik szerint egy mostani parlamenti választást a Fidesz nyerne meg. Míg a Fidesz szimpatizánsainak májusban még csak 58 százaléka bízott pártja győzelmében, addig mostanra ez 90 százalékra emelkedett. Az MSZP- szavazóknak májusban még 72 százalé­ka bízott pártja győzelmében, június végén azonban már csak 5 3 százalék. A közvélemény-kutatás kitért a kor­mány megítélésére is. A válaszadók 60 százaléka negatívan értékeli a kormány tevékenységét. A felmérés szerint az előző hónapokban az MSZP-szavazók körében romlott a kormány megítélé­se, míg a többieknél valamelyest ja­vult. Az ellenzék tevékenységét a vá­laszadók 61 százaléka értékeli negatí­van. A kutatás készítői szerint a gazda­sági várakozások és a demokrácia mű­ködésének értékelésében határozott ja­vulás tapasztalható. A felmérés során tettek fel kérdése­ket az EP-választással kapcsolatban is. Érdekesség, hogy míg a választáson csak a szavazásra jogosultak 38,5 száza­léka vett részt, addig most a válaszadók több mint fele, 51 százaléka emlékezett úgy, hogy elment voksolni. A megkér­dezettek közül elsősorban az MSZP- szavazók voltak rossz véleménnyel az EP-választást megelőző kampányról, szerintük ugyanis az inkább nehezítet­te, mint segítette a pártválasztást. Röviden Augusztusban egészségügyi KATONÁK MENNEK AFGANISZTÁNBA A tervek szerint augusztus végén 14 ma­gyar egészségügyi katona is Afganisztánba utazik, a szakemberek a kabuli repülőtér egészségügyi biztosítását ellátó segélyhe­lyen fognak dolgozni - közölte Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egész­ségügyi csoportfőnöke pénteken. Magyar- ország még tavasszal ajánlotta fel a hét ka­tonaorvost és a hét ápolót Afganisztánba. A katonák a parlament által jóváhagyott 50 fős keretlétszám terhére, egyéni beosztá­sokba, féléves szolgálatra mennek Kabulba. Svéd László elmondta, hogy megkezdték a magyar egészségügyi katonák felkészítését a feladatra, és már augusztus közepétől in­dulásra készen lesznek. Egy török hercegnő sírja Rábukkantak az oszmán török dinasztia egyik kései leszármazottjának sírjára Ma­gyarországon, tudatja közleményben a Ma­gyar Iszlám Közösség. A síremlék az 1919- ben, valószínűleg járványos spanyolnáthá­ban elhunyt Hadidse Hanum hercegnőé, aki Abdul Kerim pasa leánya, s egy török őrnagy felesége volt. Ősei Szokoli Moha­med nagyvezír és annak felesége, II. Szulejmán unokája voltak. A sírt a Bólék Zoltán vezette Iszlám Közösség renováltat- ja, s a hercegnőre vonatkozó történelmi adatokat publikálja. Törvényesen oszlatott a 4 RENDŐRSÉG A KOSSUTH TÉREN Törvényesen oszlatta fel a rendőrség a 2002- es parlamenti választások után nem sokkal azt az előre be nem jelentett Kossuth téri tüntetést, amelynek résztvevői a szavazatok újraszámlálását követelték, mondta ki a Fő­városi Bíróság kedden kihirdetett jogerős íté­letében. A felperes a polgári perben azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki, a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel a tüntetést. Ezt el­ső fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította, ám a felperes fellebbezett. Mindkét esetben azzal az indokkal utasítot­ták el a keresetet, hogy a rendőri intézkedé­sek jogszerűségét a demonstráció előzetes bejelentésének hiánya megalapozta. A 2002- es országgyűlési választások tisztaságát meg­kérdőjelező, a szavazatok újraszámlálását kö­vetelő személyek egy maroknyi csoportja jú­lius 4-én délelőtt néhány személygépkocsi­val lezárta az Erzsébet hidat. Augusztus végéig beszél Kulcsár Augusztus végére fejezheti be vallomását Kulcsár Attila - értesült a Népszava. A bró­kerbotrány elsőszámú gyanúsítottjának vallomásait a kihallgatások végeztével még össze kell vetni az eddigi rendőrségi vallo­másokkal is. Az álbróker folytatólagos ki­hallgatásait csak technikai szünetek szakít­ják meg. "Aludni is kell" - nyilatkozta a Népszavának Ihász Sándor, a Fővárosi Fő­ügyészség Kulcsár kihallgatásait vezető ügyésze. A kihallgatásokkal párhuzamosan az elhangzottak kiértékelése is folyik. A rendőrséget csak a kihallgatások végén tájé­koztatják egészében. Nyomozni azonban továbbra is a rendőrség nyomoz. Szerkesztette: Gyenge Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom