Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-16 / 162. szám
2004. JÚLIUS 16. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 Nyilvánosságra hozták a Butler -jelentést BRIT SZENNYMOSÁS Londonban nyilvánosságra hozták annak a vizsgálatnak a megállapításait, amelyet öt hónapon keresztül folytatott a brit köztisztviselői kar volt vezetője, Lord Robin Butler. Július 14. A jelentés azt részletezi, hogy az iraki háború előtt miként használta fel a brit kormány a hírszerzéstől kapott adatokat. A Butler-vizsgálat komoly hiányosságokat talált azt illetően, milyen módon bírálták el a beérkező információt és azt hogyan értékelték ki. A jelentés megállapította, hogy Iraknak nem voltak bevethető, tiltott fegyverei, ugyanakkor kitért arra is, hogy nem bizonyítható, hogy szándékosan torzították-e el az információt vagy vétkes gondatlanságból. „Az az információ, hogy Szaddam Husszein 45 perc alatt vegyi vagy biológiai fegyvereket tudna hadrendbe állítani, abban a formában, ahogy ez bekerült az Egyesült Hírszerzési BizottNA TO-rakétaközpont épülhet Csehországban Július 14. A NATO egy rakétatámaszpont felépítését fontolgatja Csehországban, Magyarországon vagy Lengyelországban - írja a Mladá Fronta Dnes című cseh lap. A prágai napilap szerint Csehországnak esélye van arra, hogy ez a fontos katonai létesítmény a területén legyen. A cseh védelmi minisztérium képviselői ezt ugyan megerősítik, de részleteket nem közöltek. Miroslav Kostelka védelmi miniszter a lapnak azt mondta, hogy más NATO-tagállamok is szóba jöhetnek. Az újság a Britské Listy című cseh internetes forrásra hivatkozva azt írja, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal is folynak a tárgyalások. Az elképzelések szerint amerikai támaszpontról lenne szó a NATO keretén belül, amelyet 2006-ig szeretnének létrehozni. “Már hosszabb ideje szó van egy ilyen létesítményről, de még semmi konkrétum nem ismeretes. Én személyesen nem tárgyaltam erről az amerikaiakkal” - nyilatkozta a lapnak Cyril Svoboda cseh külügyminiszter, aki a héten az Egyesült Államokba látogat. “Folyik Európa földrajzi térképének a tanulmányozása, és keresik a legmegfelelőbb helyet, ahol a NATO égisze alatt az amerikai rakétatámaszpontot el lehetne helyezni” - jelentette ki Rostislav Kotil, a cseh védelmi tárca stratégiai és védelmi osztályának igazgatója. A Mladá Fronta Dnes szerint, ha Csehországra esik a NATO választása, akkor a végső szót a cseh parlament mondja majd ki. A képviselők véleménye azonban nagyon eltérő, és éles vitára lehetne számítani. ság értékelésébe és a kormány elé kerülő jelentésbe, nem volt eléggé pontos, így azt a bizottságnak nem lett volna szabad előterjesztenie” -mondta Lord Butler (képünkön), majd így folytatta: „A nyelvezet, amit az előkészítő jelentés, majd a miniszterelnök használt, olyan benyomást kelthetett, mintha a hírszerzés információjából több lett volna és biztosabb, mint az valójában volt.” Iyad Allawi, jelenlegi iraki miniszterelnök akkortájt egy olyan emigráns csoport tagja volt, amelytől a brit hírszerzés egyes adatait beszerezte. „Nem tudjuk, senki sem tudja biztosan megmondani, voltak-e tömegpusztító fegyverek. De a kifejlesztésükre irányuló programok léteztek, legalább ez bizonyítható” - magyarázta Iyad Allawi. A jelentés eredményei kemény próba elé állítják Tony Blair brit miniszterelnököt, aki a londoni kormány Irak- politikáját arra alapozta, hogy Bagdadnak tömegpusztító fegyverek vannak a birtokában. A BBC politikai elemzője szerint a jelentés sokkal inkább Blair kompetenciáját teszi kérdésessé, mint becsületességét. Ez azonban nem fogja visszatartani Blair bírálóit attól, hogy követeljék, a miniszterelnök vállalja fel a hírszerzés által elkövetett hibákat, vagy legalábbis kérjen bocsánatot a történtekért. A brit miniszterelnök teljességgel elfogadta a jelentés következtetéseit. A Butler-jelentés egy héttel a CIA-t és a Bush-kormányzatot ugyanezért kritizáló, amerikai szenátusi beszámoló után látott napvilágot. ■ Tüntetők zavarták meg az AIDS-konferenciát HAZUGÁLLAPOTBAN “Bush hazudik, milliók balnak meg” - kántálta szerdán a bangkoki nemzetközi AIDS-konferencián mintegy ötven tüntető, megzavarva Randall Tobias amerikai AlDS-ügyi koordinátor felszólalását. Július 13. Tobias csak negyedórás késéssel tudta elmondani beszédét, miután a szervezők felszólították a tüntetőket, hogy adják meg neki a szót. A tiltakozók egy óriási, 15 milliárd dolláros csekket illusztráló papírt is letettek a szónoki emelvényre, amelyet “a nagy gyógyszercégeknek és a szélsőjobboldaliaknak” ajánlottak kifizetésre. Az akciót húsz civil ruhás thaiföldi rendőr figyelte, de nem avatkoztak közbe. Két évvel ezelőtt a barcelonai AIDS- konferencián Tommy Thompson amerikai egészségügy-miniszterbe fojtották bele a szót az aktivisták. A tanácskozáson a Bush-kormányzat ellen elhangzó széleskörű bírálat ellenére Washington azt hangoztatja, hogy az élharcosa az AIDS elleni globális küzdelemnek. A járvány 1981-es felbukkanása óta már több mint 20 millió halálos áldozatot követelt. Feladta magát egy feltételezett szaúdi al-Kaida-vezetö Július 12. A királyi amnesztiát kihasználva feladta magát egy paralízisben szenvedő szaúdi férfi, akit a hatóságok az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat egyik vezetőjének tartanak. A körözés alatt álló Háled bin üde bin Mohamed al-Harbi, más néven Abu Szulejman al-Makki, aki az afgán-iráni határ közelében rejtőzött, Irán szaúd-arábiai nagykövetével vette fel a kapcsolatot és így szállították haza, családtagjaival együtt, személyazonosságának ellenőrzése után. A feltételezett terroristavezér a bűnbánatot tanúsító iszlám szélsőségeseket amnesztiában részesítő királyi rendelet adta lehetőséget használta ki. A közkegyelem július 23-ig érvényes. O a harmadik iszlám szélsőséges, aki feladta magát a hatóságoknak Fahd király június 23-i amnesztiaajánlata után. Harbi állítólag korábban Boszniában és Afganisztánban harcolt. Szaúdi biztonsági források szerint ő látható Oszama bin Ladennel, az al-Kaida vezérével azon a felvételen, amelyen a két férfi méltatja a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat. Röviden nisztérium. A négy járműből álló konvoj Moszultól 110 kilométerre délre járt, amikor a merénylők autója a konvoj mellé hajtott, majd a terroristák gránátot hajítottak Juszef Kasmola kormányzó autójára és automata fegyverekkel tűz alá vették a konvojt - mondta el eg}’ magát megnevezni nem kívánó forrás. A kormányzó és két testőre holttestét az iraki fővárostól 300 kilométerre északra fekvő Bajdzsi város kórházába szállították. A terrorcselekmény nyomán Moszulban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el és riadókészüítségbe helyezték a rendőrséget, amely a fontosabb kereszteződésekben útakadályokat emelt az áthaladók ellenőrzésére. A TÚSZ KIVÉGZÉSE ELLENÉRE Irakban maradnak a bolgárok Július 13. Annak ellenére sem vonja ki csapatait Irakból Bulgária, hogy a tússzedők a hét elején kivégezték egyik bolgár foglyukat. “Úgy véljük, hogy Bulgária továbbra is részt vesz az iraki újjáépítési és stabilizációs feladatokban és az iraki demokrácia fejlesztésében, eleget téve az ENSZ határozataiból fakadó nemzetközi kötelezettségeinek" - jelentette ki közös nyilatkozatban Georgi Parvanov államfő és Szimeon Szakszko- burggotszki miniszterelnök. Szófia 470 fős egységet állomásoztat Irakban lengyel parancsnokság alatt Bagdadtól délre. Áz egységek Kerbela síita szent város védelmet látják el. Elfogták a német ADOMÁNYBOTRÁNY FÓVÁDLOTTJÁT Július 12. Öt év körözés után elfogták kedden Ludwig-Holger Pfahls, volt német védelmi minisztériumi államtitkárt, aki feltehetően kulcsszerepet játszott a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) adományügyeiben. Pfahls-t Párizs egyik elegáns negyedében vették őrizetbe, a volt államtitkár ellenállás nélkül követte a francia rendőrség utasításait. Pfahls 1989 és 1992 között a kereszténydemokrata Helmut Kohl kormányában volt államtitkár, s azzal gyanúsítják, hogy 3,8 millió márka (körülbelül 1,9 millió euró) kenőpénzt fogadott el. A pénz fejében elősegítette, hogy a válságövezetben fekvő Szaúd-Arábia a kilencvenes évek elején kaphasson 36 darab nagy értékű páncélost. Újabb tömegsírra BUKKANTAK BOSZNIÁBAN Július 12. Újabb tömegsírt találtak Bosznia keleti részében, a feltételezések szerint a sírban szerb katonák által a boszniai háború (1992-1995) idején meggyilkolt boszniai muzulmánok maradványai vannak. A tömegsír több száz ember maradványait tartalmazza. Az áldozatok feltehetően a keletboszniai Bratunac lakói voltak, akiket 1992- ben, a város elfoglalása után öltek meg a szerbek. A huszonöt méter hosszú, három méter széles tömegsírra a Bratunactól nem messze lévő Bljeceva falu közelében találtak rá. A maradványok kihantolása várhatóan két hónapig tart majd. Nyolc évvel a háború vége után egész Boszniában mintegy tizennyolcezer, főként muzulmán áldozat holtteste nyugszik több mint háromszáz tömegsírban. Az eltűnt személyek felkutatására alakult nemzetközi bizottság adatai szerint mintegy huszonötezer személy továbbra is az eltűntek listáján van.
