Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-26 / 181. szám
Hazai hírek 2004. NOVEMBER 26. 6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden MILLIÓÉRT KAP ÜNNEPI DÍSZKIVILÁGÍTÁST A FŐVÁROS Ünnepi díszkivilágítást kap a főváros a karácsonyi ünnepekre - közölte Demszky Gábor főpolgármester. A fővárosi önkormányzat 101 milliót, az V, a VI., a VIII., a XI. és a XXII. kerület pedig 50 millió forintot áldoz erre a célra. Ezer fát borítanak fénybe, az oszlopokra 700 üstökös, hullócsillag jellegű díszt szerelnek. A nagyobb főutakon mintegy’ tíz kilométernyi fény- alagutat hoznak létre a vezetékekre akasztott füzérekkel. A karácsonvi díszkivilágítás nem jelent komoly többlet-áramfel- használást, és csupán mintegy kétmillió forinttal nő a főváros villanyszámlája. A főpolgármester azt is elmondta, hogy' a jövő év elején díszkivilágítást kap egyebek közt a Károlyi-palota, a Deák téri evangélikus templom és az Operett színház. Magyarországra jöhet az Egyesült Államok elnöke Remélhetőleg 2005-ben, vagy7 2006-ban látogatást tesz Magyarországon George W. Bush amerikai elnök - közölte az MTI-vel az Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. George Herbert Walker szerint miután az elnök még nem járt Magyarországon csak a felesége és a szülei, valószínű, hogy két éven belül sor kerülhet Bush vizitjére. Kormányzati forrásaink nem erősítették meg a hírt, annyi bizonyos, hogy Bush 2005-ben több európai államot is meglátogat. Felújították a Dagály fürdőt Tovább folytatják a furdőfelújítási programot, mondta Vajda Pál főpolgármester-helyettes a Dagály fürdő most befejeződött egymilliárd forintos rekonstrukciója alkalmából a helyszínen. A Dagály fürdőben felújítottak két termálmedencét, a központi épület tető- és homlokzatrészét. Új típusú, váltókabinos öltözőteret alakítottak ki, és előkészítették a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését segítő berendezések helyét. A Széchenyi és a Rudas fürdők felújításához 200 illetve 195 millió forintot nyertek pályázaton. Éló Norbert váltja Kovács Lászlót Várhatóan november 29-én leteszi az esküt Elő Norbert, az MSZP új országgyűlési képviselője - mondta Molnár Gyula, a párt budapesti elnöke. A budapesti párttanács döntése alapján Elő Norbert, a XII. kerület önkormányzati képviselője kapja Kovács László országgyűlési képviselői mandátumát, a mandátumigazolás után teszi le a képviselői esküt a politikus a Parlamentben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be, hogy Kovács László tájékoztatta arról, az Európai Bizottság tagjává történt megválasztása miatt november 19-i hatállyal lemondott képviselői mandátumáról. Az MDF SZIGORÍTANI AKARJA A GRAFFITIZÓK BÜNTETÉSÉT "A graffitizés általános társadalmi problémává vált" az MDF fővárosi frakciója szerint, ezért az igazságügy-miniszternél kezdeményezik a firkálás bűncselekménnyé nyilvánítását. Céljuk, hogy a graffitiseket November 23. Az elmúlt időszak ügynökügyei bebizonyították, hogy nem lehet nyugodt a jövőnk, ha nem tiszta a múltunk - indokolta Mécs Imre azt, hogy újra benyújtja az SZDSZ a 2002-es ügynöktörvény-javaslatát, amely átvilágította volna a közszereplők és közvélemény-formálók széles körét (egyházi és szakszervezeti vezetőket, polgármestereket is), az egykori rendszer teljes titkosszolgálatára vonatkozóan. "Az átvilágítás után nem lennének a közszereplők zsarolhatók, az ügynöknevek csöpögtetésével pedig a jogegyenlőség is sérül" - mondta Mécs Imre. A D-209-es botrány után egy gentlemen's agreement jött létre az SZDSZ és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, illetve az MSZP között, hogy tisztázzák a múltat és átvilágítják a közszereplőket - emlékeztetett Mécs Imre. A két párt által kidolgozott és az akkori igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatot azonban egy utolsó pillanatban benyújtott és MDF-es asszisztálás- sal elfogadott szocialista módosító indítvánnyal (amelyet két társával együtt a titkosszolgálatokért felügyelő államtitkár javasolta) megcsonkították, így az az SZDSZ számára elfogadhatatlanná vált. Arra a kérdésre, hogy hogyan oldanák meg a múlt feltárását az olyan közismert személyek körében (például futballisták, énekesek, színészek), akik nem tartoznak a törvény hatálya alá, Mécs Imre azt válaszolta, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai - szigorú feltételek mellett - kutathatóak a kutatók számára. A teljes ügynöklista nyilvánosságra hozatalára 15 évvel a rendszerváltás után nincs sok esély - jegyezte meg az SZDSZ-es politikus -, a törvényben meghatározott személyi kör azonban bővíthető - tette hozzá. Az MSZP-s Tóth Károly "indokolatlannak és időszerűtlennek" nevezte az SZDSZ javaslatát, mivel szerinte a jelenlegi törvények működőképesek és eleget tudnak tenni a követelményeknek. "A törvény ma is működik, eleget tud tenni a feltételnek, közszereplők esetében hozzá lehet jutni az információkhoz, ezért semmi sem indokolja, hogy újra nyissunk egy végtelen vitát" - jelentette ki a képviselő. "Támogatunk minden olyan javaslatot az ügynökkérdésben, amely a közélet tisztaságát szolgálja" - jelentette ki Demeter Ervin fideszes képviselő, aki megjegyezte, hogy első lépésként az átvilágítóbírák év végén lejáró mandátumát kellene meghosszabbítani, mivel számos képviselő, miniszter, bíró és ügyész kimaradt az átvilágításból (a hatályos szabályok szerint csak a III/IIIas érintettekre terjed ki az átvilágítás). "Ha kiterjesztenénk az átvilágítást a teljes III-as főcsoportfőnökségre, akkor konzekvenciákat kellene fűzni az érintettséghez, vagyis hogy ne tölthessenek be közbizalmi tisztségeket azok, akiket érintettnek találnak" - mondta Demeter Ervin, aki egyelőre nem ismeri pontosan az SZDSZ-es beadványt. "Annak idején 12 módosító javaslatot nyújtottunk be a tervezethez. Ha szerepelnek ezek benne, az javítja annak esélyeit, hogy támogassuk az indítványt" - jelentette ki a fideszes politikus. Az elmúlt hónapokban számos közismert emberről derült ki, hogy együttműködtek a pártállam titkosszolgálatával. így például fél éve tudjuk, hogy Vikidáí Gyula énekes Dalos fedőnéven jelentett kollégáiról, nyilvánosságra került, hogy Novák Dezső focista és edző Nemere fedőnéven tájékoztatta rendszeresen csapattársai dolgairól a tartótisztjét, legutóbb a neves színikritikusról, Molnár Gál Péterről derült ki, hogy nem csak kritikákat, hanem jelentéseket is írt. Nyilvánvaló, hogy ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a becslések szerint mintegy 40-60 ezerre tehető a kartonok száma, vagyis ennyien működhettek együtt az állambiztonsági hatóságokkal. Tüntetésre készülnek az egyetemisták Legalább bét nagy egyetem hallgatói nagyszabású tüntetést szerveznek az új felsőoktatási törvény ellen, ahová több tízezer embert várnak. Az Oktatási Minisztérium a korábbi tiltakozások hatására már több ponton engedett a szakmai szervezeteknek. Az egységes ellenállás hatására megkurtítottak az egyetemi irányító testületekben a minisztérium túl szélesre sikerült jogkörét. A változtatások ellenére sok csoport továbbra is úgy véli, katasztrófához vezet, ha a jogszabályt elfogadják. November 23. December másodikán egyetemek és főiskolák hallgatói szerveznek tüntetést, hogy megpróbálják megakadályozni az új felsőoktatási törvény parlament elé terjesztését. A beterjesztés elől azonban lassan elhárulnak az akadályok, mert a minisztérium az egységes ellenállás láttán több lényeges ponton is engedett, így például a minisztérumnak kisebb befolyása lesz az egyetemi irányító testületekben a korábban tervezettnél. A törvény alapkoncepciója tartalmazza az egyetemi vezetés teljes átalakítását, az egyetemek gazdálkodásának reformját, és teljesen megszüntetné az eddigi főiskolai-egyetemi képzést, helyette pedig lineáris képzési rendszert vezetne be. A bírálók, köztük a hallgatók megegyeznek abban, hogy az átalakítás túl gyors, és megpróbál minden intézményt egy kalap alá venni, holott óriási különbségek vannak az iskolák között. A hallgatói önkormányzatoktól független hallgatói kezdeményezés azért indult el, mert a Képzőművészeti Egyetem hallgatói tiltakozni akarnak a kis szakok megszüntetése, összevonása ellen. "A diákság is a bőrén érzi az átalakítást" - mondta el egy képzőművészetis hallgató, a tüntetés egyik szervezője. A Képzőművészeti Egyetem régóta szenved az alulfinanszírozottságtól, de az új törvénnyel összefüggésben megvonnák az anyagi támogatást is az egyetemtől, és a megszorítások miatt a villanyáramot hat óra után kénytelenek lennének lekapcsolni a képzősök műtermeiben. A szervezők szerint a hallgatói önkormányzatok diplomáciája nem vált be, ezért "fel kell emelni a diákság nyers szavát is". A szervezők nehezményezik, hogy a hallgatókat senki nem tájékoztatja készülő tervezetről, ami pedig alapjaiban befolyásolja a tanulmányaikat. Azt mondják: gazdasági alapon nem szabad megítélni a kis szakok, például a művészeti szakok "hasznosságát". Egyelőre még nem lehet tudni, mely szakok fognak átalakulni vagy megszűnni, de a törvény elfogadása esetén valószínűleg sor kerülne erre. Erre a minisztérium szerint a bolognai folyamathoz való csatlakozás miatt lesz szükség. Ennek keretében ugyanis az egyetemi-főiskolai rendszer helyett három- fokozatú képzést vezetnének be. Három év elvégzése után alapképzésről kapnának diplomát a hallgatók. Ezután lehetőség lenne további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezni. A harmadik fokozat már a doktoranduszképzés. Nem tisztázottak azonban a diploma állami finanszírozásának problémái sem. A jelenlegi törvény szerint az állam az első diplomát fizeti mindenkinek. I Az SZDSZ újra rendezné az ügynökkérdést ÚJ VIZEKET ZAVARVA "Az elmúlt hónapok ügynökügyei folyamatosan azt bizonyítják, hogy tisztázni kell a múltunkat, az SZDSZ ezért újból benyújtja a két évvel ezelőtt ügynöktörvényjavaslatot" - jelentette be Mécs Imre. Politikusok mellett többek Között ismert focistáról, zenészekről és színikritikusról derült ki, hogy kollégáikról és barátaikról jelentgettek az előző rendszer állambiztonságának. Az MSZP időszerűtlennek tartja az SZDSZ felvetését, a Fidesz viszont tisztázni szeretné a múltat. Mécs: sérülő jogegyenlőség :