Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-16 / 162. szám
FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JULIUS 16. VOL. LVm NO. 162., 29m WEEK Július 14. A Külügyminisztérium abban bízik, hogy lehet majd alkudni ebből, aggodalomra adhat ugyanakkor okot, hogy New York polgármestere (képünkön) korábban határozottan lépett fel a parkolási díjat nem fizető diplomatákkal szemben is. A Népszabadság arról számolt be, hogy New York városa 30 millió dollárnyi ingatlanadó megfizetését követeli Magyarországtól. A lap július 14-iki számában megjelent cikk szerint azonban az összeg kamatokkal együtt ennek közel másfélszerese: 42 millió dollár (kb 8,4 milliárd forint). A követelés alapja az, hogy a New York-i hatóságok szerint az ottani magyar főkonzulátus és ENSZ-képviselet épületében lévő szolgálati lakások és vendégszobák kereskedelmi célú helyiségeknek minősülnek (pénzt kérnek a használatukért), így nem vonatkozik rájuk a diplomáciai képviselet irodáit illető adómentesség. A konzulátus szerint viszont az egész épület mentességet élvez, így az évek során nem fizetett ingatlanadóból 30 millió dollárnyi hátralék gyűlt össze. Egy név nélkül nyilatkozó, korábban az amerikai nagyvárosban dolgozó magyar diplomata a Népszabadságnak azt mondta, hogy Magyarország tartozása 1991 óta halmozódik, akkor került ugyanis egy épületbe a a közös költség- vetéssel működő főkonzulátus és az ENSZ-misszió. Egy amerikai-magyar egyezmény szerint csak a főkonzulátusra és az ott dolgozók lakásaira nem kell ingatlanadót fizetni, az ENSZ-misszió- kon azonban már csak a nagykövet lakása élvez mentességet. Mivel az épület státusa 1991 óta tisztázatlan, ezért a New York-i hatóságok az egész épületre vetnek ki adót azóta, Magyarország ugyanakkor a főkonzulátus adómentességére hivatkozva eddig ezt jiem fizette ki. A városnak több más ország külképviselete is tartozik, Magyarországé a negyedik legnagyobb adósság - derül ki a Népszabadság cikkéből. A lap szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2001 őszén az épületbe költözött a Magyar Kulturális Központ, amelyet nem regisztráltak külképviseletként, és nem élvez adómentességet. Másrészt a főkonzulátusnak és az ENSZ-követségnek van nyolc vendéglakása is, amelynek használatáért időnként pénzt kérnek, így kereskedelmi célú, adóköteles ingatlannak minősülnek. A Népszabadság információi szerint a Külügyminisztérium mindössze hárommillió dollárt különített el arra az esetre, ha mégis fizetni kell New Yorknak. A minisztérium ugyanis bízik abban, hogy a 42 millió dolláros összeget sikerül lealkudni. Ennek esélyét növeli, hogy diplomáciai képviseleteket nem lehet beperelni, az amerikaiaknak tehát mindenképpen megállapodásra kell jutniuk a magyarokkal. A lapnak nyilatkozó diplomata ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem valószínű, hogy a kifejezetten erőskezű Michael Bloomberg New York-i polgármestert befolyásolni lehetne, amikor a város adódollárjairól van szó. Bloomberg hatékonyan lépett fel a parkolási díjat nem fizető diplomatákkal szemben is. Mint a cikkből kiderül, a magyar főkonzulátus is befizetett egy tízezer dollár körüli összeget. ■ ■ 42 millió dollárt követel New York Magyarországtól FIZETNI, MAGYAR! A korábban megjelent összegnél is több pénzt, 42 millió dollárt követel Magyarországtól New York - derül ki a Népszabadság cikkéből. A város a magyar fókonzulátus és az ENSZ-misszió épülete után fizetendő ingatlanadóra -8,4 milliárd forintnak megfelelő összegre - tart igényt. Csapdában Papp IJszló Június elsején új szakasz kezdődött Irak és a Közel-Kelet életében. Az amerikai katonai kormányzást a helyi hatóság váltotta fel és először állt az ország élén egy, a diktatúrától mentes hatalom. Demokratikus változások ígérete is felcsillanhat az iraki és más népek előtt. Változás lesz, de ez nem jelenti feltétlenül a nyugalmat, a békét, a háborús borzalmak nélküli életet. A veszteségek még mindig napról napra emelkednek, mind a katonai, mind a civil áldozatok száma növekszik. Paul M. Johnson Jr. úgy vélte, hogy technikai képességét és tudását legeredményesebben külföldön tudja hasznosítani. Ezért vállalt munkát Szaúd Arábiában, ahol főleg helikopterek szerelésével foglalkozott már vagy 12 éve. Tette ezt mindaddig, amíg a politika és a háború bele nem szólt az életébe, illetve amíg véget nem vetett életének. Csak remélni lehet, hogy a fejét egy csapásra levágó suhintástól nem szenvedett sokáig. Nem úgy, mint a legenda szerint Hunyadi László, akit az ügyetlen bakó csak a negyedik csapásra tudott lefejezni. Nagy Richard mint sorozott kiska- tona élt azzal a lehetőséggel, hogy önként jelentkezzen abba a 300 fős magyar csapatba, amely Irakba „rend- fenntartó” szolgálatra lett beosztva. Az ő feladata utánpótlás szállítása volt. Egy napon, amikor éppen ivóvizet vitt a katonák számára, egy robbanás halálosan megsebesítette. Csak remélni lehet, hogy nem szenvedett sokat az alatt az idő alatt, míg a kórházba ért és kilehelte lelkét. Két sors a háborús világban. Az őrület világában. Még azok is, akik soha nem olvasták Joseph Heller nagysikerű könyvét, a Catch 22-t, ismerik ezt a híressé vált történetet. A regény főhőse, Joseph Yossarian kapitány a második világháborúban szolgál, mint légi bombázó. Lelkiismerete nem hagyja nyugodni, amikor azt látja, hogy a magasból ledobott bombái milyen pusztítást végeznek nemcsak a katonák, de a városok civil lakossága között is. Elhatározza, hogy őrültnek tetteti magát, hogy ígv szabaduljon meg ettől a felelősségtől. Igen ám, de a feljebbvalói szerint józanságát éppen azzal igazolja, hogy őrültségnek tartja a háborút, tehát mehet vissza bombázni az olaszt falvakat. Heller regénye óta a reménytelenül megoldhatatlan helyzeteket a köz- nyelv „22-es csapdájának” nevezi. Egyre többen idézik fel ezt az allegóriát a mostani iraki háború esetében. Szerintük az Egyesült Államok a saját csapdájába került. Egyrészt az iraki nép felszabadítását, demokratikus államrendjének megvalósítását tűzte maga elé. Másrészt amint fegyverrel küzd ezért a célért, egyre több kárt okoz, egyre nagyobb ellenállást és káoszt idéz fel a lakosság között. Miközben egyre több fiatal jelentkezik öngyilkos merénylőnek. A történelem tanulsága szerint, a jó szándéktól függetlenül, csaknem minden esetben, amikor egy hadse- reg egy idegen országban megjelenik, számíthat a nép ellenállására. Megtapasztalta ezt Napóleon, akivel szemben a spanyolok bevezették a „guerrilla” harcmodort. Hitler is megismerte ezt Oroszországban, vagy a Balkánon. A vietnámiak örök figyelmeztetéssel szolgáltak a világnak ezen a terén. Az egész világ reméli, várja a demokratikus rend megvalósulását Irakban és a Közel-Kelet egyre jobban forrongó vidékén. Elválik majd, hogy a fegyverek rendet vagy még nagyobb őrületet valósítanak-e meg. ISSN 0194-7990 r Amerikai
