Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-19 / 180. szám
2004. NOVEMBER 19. Kárpát MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 I Mádl az igenre buzdít, Gyurcsány veszélyektől tart MAGAS MEGOSZTÁS Az államfő a Magyar Állandó Értekezleten egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország lakóit. A kormányfő nem foglalt ugyan egyértelműen állást a kérdésben, de az igen veszélyeit ecsetelte. A két legnagyobbhatáron túli szervezet arra kérte a kormányfőt, változtasson álláspontján. Az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, ezért a MÁÉRT-ek történeteim először elmaradt a közös nyilatkozat. November 13. Kilenc perc csúszással kezdődött a 8. Magyar Állandó Értekezlet a Béla király úti kormányrezidencián. A kormány, a hazai kormánypártok és a határon túli magyar szervezetek között a '90-es évek közepe, a magyar-román alapszerződés megszavazása óta nem volt ekkora feszültség, mint most, a kettős állampolgárságról szóló december 5-ei népszavazás előtt. A kabinet és a kormánypártok kivételével az összes fél az igennel szavazást táNE FIZESSÜNK RÁ A KETT0SÁLIAMPOLGÁRSÁGRA! Ne fizessünk havi 20 OOO forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyeit adót, nyugdíjat1 • Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon tóti munkavállalók miatt! • Ne fizessünk álmainkkal mert nehezedik a lakáshelyzet! A kettds^ffiRpotgérság a tataion túliak szamára nem megoldás. «Hont ti srsragtB1* és mtok («tente teher' DECEMBER 5-ÉN SZAVAZZUNK NEMMEL! mogatta. Az esemény sajtónyilvános részén Mádl Ferenc köztársasági elnök egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország lakóit. Mint fogalmazott: "Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal." Tizennégy perces beszédében Mádl 15 millió magyarról beszélt, és kijelentette, hogy sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság megadását, letelepedés nélkül. Áz államfő úgy vélte, a kettős állampolgárság megadása után sem várható tömeges bevándorlás. A Mádl Ferencet tizenöt perccel "túlbeszélő" Gyurcsány Ferenc kormányfő nem foglalt határozottan állást az igen vagy nem szavazat mellett. "Felhívom a választópolgárok figyelmét, hogy lelkesültségüket egyeztessék össze a jövőnkkel." Gyurcsány vitába szállt Mádllal a magyarság íélekszámának megítélésében, mert szerinte ma már csak 13 millió magyar él a Kárpát-medencében, és fontosnak nevezte a határon túliak szülőföldön tartását. Az igen szavazatokkal járó kockázatokból a miniszterelnök kettőt emelt ki: annak költségeit és a "mesz- szebbhatóbb következményeket". Az ülés zárt része Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége és Bugár Béla a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének felszólalásával kezdődött. Kiszivárgott hírek szerint a két legnagyobb határon túli magyar szervezet vezetője arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy változtassa meg álláspontját és igen szavazatra buzdítson. Gyurcsány, miután beszélt valamennyi határon túli vezetővel, elhagyta a tanácskozást. Orbán Viktor volt miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. "Mindenki igent szeretne mondani, de mindenfajta akadályok vannak" - utalt a kormány álláspontjára. A Fidesz elnöke közölte, késő délutáni felszólalásában javasolni fogja egy "údevélről szóló törvény" kidolgozását és elfogadását a december 5-ei népszavazás előtt. Ennek célja az lenne, hogy tisztázza a kettős állampolgárság tartalmát; az előkészítést / / egy MAERT-bizottság végezné. Hiller István, az MSZP elnöke elmondta, hogy a népszavazás előtt a határon túli magyaroknak is meg szeretnének adni egy okmányt, aminek az elnevezéséről még vita van. A miniszter szeretné, ha ezt a törvényjavaslatot a parlament a népszavazás előtt elfogadná. Ez valószínűleg nem azonos Orbán javaslatával, hanem a Szülőföldprogramhoz kapcsolódik, mely célul tűzte ki egy külhoni magyar útlevél, a Magyarországra történő határátlépés akadályait megszüntető bevezetését, ezzel az údevéllel azonban 2007 után a kárpátaljai és a vajdasági magyarok már nem tudnák átlépni a határt, mert életbe lép a schengeni egyezmény. Hiller szerint a Szülőföldprogramot a határon túli magyarok is támogatják. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a népszavazáskor olyan kérdésről foglalunk állást, amiről semmit sem tudunk. A pártelnök a szavazópolgárokat arra biztatta, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak nemmel. Kuncze szeretné, ha a parlament napirendre tűzné azokat a kérdéseket, amelyek a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerültek. Kuncze ugyanakkor kijelentette, nincs meggyőződve arról, hogy a kormány külhoni útlevelének ötlete, valamint a kettős állampolgárság segítené a szülőföldön maradást. A MAERT-ek történetében először elmaradt a közös nyilatkozat, a határon túli szervezetek a kormány által meghirdetett Szülőföld csomagot támogatták, viszont nagyon sajnálták, hogy a kormány és a kormánypártok nemmel szavazásra biztatnak december 5-én. Végül Hiller István és Kuncze Gábor nem írta alá a MÁÉRT különnyi- latkozatát a kettős állampolgárságról, melyben azt kérik a választópolgároktól, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint egy népszavazásra van bízva hárommillió határon túli magyar jövőképe. Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint december 5.-e Trianonról szól, a sebeknek be kell hegedniük, de XIX. századi technikával ezt nem lehet elérni. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint a magyar igazolvánnyal sem költöztek át tömegesen a határon túlról, holott most ezzel riogatták az embereket. Röviden York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok .Alapítvány (HHRF) nyilvánossá tette - jelentette be ma Hámos László, a HHRF elnöke a Magyar Állandó Értekezleten. A négy erdélyi felekezettől - római katolikus, református, unitárius és evangélikus - a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatását a gyakorlatban nyomon követő adatbázis figyelemmel kíséri a 2001/501- es restitúciós törvényt végrehajtó Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) munkáját. A kereshető adatbázis a www.hhrf.org/resti- tucio internetes címen elérhető. Az egyházakkal közösen összeállított adatlap - rendszeres frissítés esetén - pontos képet nyújt az egyes épületek visszaszolgáltatásának aktuális fázisáról. AZ MPSZ ÉRDEKÉBEN SZÓLALT fel a Fidesz képviselője November 16. Megengedhetetlennek nevezte a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kizárását a romániai választásokról Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) az Európai Parlament plenáris ülésén hétfőn elmondott napirend előtti felszólalásában Stras- bourgban. A magyar képviselő asszony emlékeztetett arra, hogy a romániai kizárás megkülönböztető törvényen alapul, ezt az Európai Bizottság is kifogásolta. Gál Kinga úgy vélte, a romániai választási iroda köz- igazgatási megkülönböztetéssel élt, és a rendőrség is részt vett a megkülönböztetésben, amikor megjelent és meghallgatásokat tartott a szervezet tagjainak lakásán. Mindez megengedhetetlen, és nem fér bele a többpárti demokráciába - vélte a magyar felszólaló. Hozzátette, nincs az a cél, amely elfogadhatóvá tenne ilyes eljárásokat. Vajdaság: A magyar ÓVÓNŐKÉPZÉS LEGYEN MAGYAR! A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács segítségét kérik a szabadkai Óvónőképző Főiskola elsőéves hallgatói, hogy ne kelljen a tantárgyak felét szerbül tanulniuk. Meghökkenve tapasztalták, hogy habár az óvónőképző magyar tagozatára vették fel őket, a 14 tantárgyból 7-et nem anyanyelvükön hallgatnak. Mint mondják: leendő hivatásuk szempontjából olyan fontos tantárgyakról van szó, mint a pszichológia elmélete, az iskoláskor előtti pszichológia, az iskoláskor előtti pedagógia, a személyiségfejlődés pszichológiája, s ezeket szerb nyelven nagyon nehéz elsajátítaniuk. Ugyanez érvényes a szociológia, a filozófia, az általános jogi előadásokra is, amelyek szintén szerb nyelven folynak. S van még egy nagyon nyomós érvük: velük egy' épületben tanulnak a tanítóképzősök, akiknek szintén vannak pedagógiai és pszichológiai tantárgyaik, s ők ezeket magyar nyelven hallgathatják. Székelyföld: betiltott szórólapok November 16. A Kovászna megyei Választási Iroda betiltotta az RMDSZ által Háromszéken terjesztett szórólapokat, miután a Szociáldemokrata Párt feljelentést tett. A kormánypárt azzal indokolta meg beadványát, hogy az RMDSZ szórólapjai Magyar- ország nemzeti színeit tartalmazzák. Mandu Alina Constanta, az iroda elnöke közölte, azért tiltották be a szórólapok terjesztését, mert a törvény tiltja valamely állam nemzeti színeinek felhasználását kampány-nyomtatványokon. Népszavazás a kettős állampolgárságról
