Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-19 / 180. szám
A HW HUNGARIAN WORD, INC. 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-2624927) Hívjon bizalommal! FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. NOVEMBER 19. VOL. CH NO. 180., 47th week Kegyes vérengzés Hivatalosan befejezettnek nyilvánította Fallúdzsa ostromát az iraki kormány, de kisebb harcok még folynak a városban. A kórházak megteltek, az emberek éheznek. (2. oldal) Alapvető készségek Magyarország lehetőségeihez képest sokat költ oktatásra, a tanár-diák arány is világszínvonalú, azonban az oktatás színvonalára nem mondható el mindez. (7. oldal) Európa is az égben Az Európai űrügynökség űrszondája, a SMART-1 jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak. (13. oldal) November 17. Az Országgyűlés a kormánypártok 191 igen és az ellenzék 159 nem szavazatával utasította el azt a határozati javaslatot, hogy 2005. március 31-ig maradjanak a magyar katonák Irakban. A honvédelmi miniszter szerint “hazafiatlan és rossz döntés”, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg az Irakban szolgáló magyar szállítókontingens mandátumának meghosszabbítására irányuló előterjesztést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök november 3-án, az utolsó sorkatona leszerelésekor jelentette be, hogy legfeljebb három hónappal meghosszabbítaná az Irakban szállítási feladatokat végző 300 fős magyar kontingens ez év végén lejáró mandátumát. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy Magyarország azért ment Irakba, hogy közreműködjön az ország demokratizálásában. “Előttünk van az iraki politikai rendezés egyik legfontosabb feltétele, az iraki választások január végén. Ezt követően megteremthetőek a demokratikus rend, a nyugalom, a biztonság feltételei” - mondta Gyurcsány Ferenc. A Fidesz a bejelentést követően egyből egyértelművé tette, nem támogatják, hogy a magyar katonák a tervezettnél tovább maradjanak kint Irakban és az ő jogértelmezésük szerint december 31-re az összes magyar katonának haza kell térnie. Az ellenzéki párt álláspontján az sem változtatott, hogy Tony Blair brit miniszterelnök telefonon próbálta meggyőzni Orbán Viktort a magyar katonák maradásáról. A parlament tavaly júniusban, egyhangúlag döntött a 300 magyar Irakba küldéséről, azt követően, hogy április 25-én George W. Bush amerikai elnök felkérte Magyarországot: vegyen részt a békefenntartásban. Pár hónappal később az MDF azonban már kihátrált a döntés mögül és azóta folyamatosan a katonák hazahívását szorgalmazza. A parlamenti határozat hat hónapban szabta meg a katonák iraki tartózkodását, majd azt 2003. november 3-án 2004 végéig meghosszabbították, ekkor már azonban nem volt egységes a parlamenti döntés, négyen nemmel szavaztak, huszonheten, köztük az MDF-frakció tagjai, tartózkodtak. A történet pikantériája azonban az, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter november 17-én már azt mondta, hogy néhány héten belül dönt a kormány arról, hogy jövőre induljanak-e újabb magyar katonák Irakba. Ezúttal a NATO tervezett kiképzőbázisán szolgálnának magyarok. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese azt mondta, hogy tavasszal kezdi el a NATO kiépíteni kiképzőtáborát Bagdadban, egy volt katonai bázis területén. Körülbelül 1000-1500 katona állomásozik majd itt, és további három század vigyáz a biztonságra. A NATO még nem kért konkrét felajánlásokat, a magyar katonai tervezők pedig több variációt is vizsgálnak, hogy Magyarország hogyan vehetne részt a misszióban. A magyar katonák külföldi bevetéséhez általában a parlament kétharmados támogatása szükséges, de egy közelmúltban megszavazott alkotmánymódosítás óta kivételnek számít, ha a NATO kér katonát az országtól. A jelenlegi iraki magyar kontingens az USA felkérésére végez szállítási feladatokat, így a csapat mandátumáról a képviselők kétharmadának döntése kellett. Ezért vált lehetségessé, hogy az ellenzék megakadályozza a kormányt abban, hogy három hónappal meghosszabbítsák a magyarok szolgálatát. A kormány azonban arra készül, hogy hamarosan újabb katonákat küldjön Irakba: ha a NÁTO-tól jön a ugyanis felkérés, akkor erről saját hatáskörében dönthet. A NATO sokáig nem vett részt az iraki háborúban, csupán annyit tett a szövetség, hogy Törökországba védelmi felszerelést vittek, hátha átlőnek oda Irakból. Idén júniusban viszont az isztambuli NATO-csúcson a szövetség úgy döntött, hogy eleget tesz az ideiglenes iraki kormány kérésének, és mégis megjelenik Irakban. A bagdadi kormány kiképzőket kért a NATO-tól. A tervek szerint a NATO fogja kiképezni az éppen toborzás alatt lévő új iraki hadsereg vezető tisztjeit. A 250 ezer fősre tervezett iraki hadsereg nagy részét amerikai felügyelettel tanítják majd be, a NATO csak a főtisztek képzését vállalta. A tervet már elvben jóváhagyták, de a részletek még kidolgozatlanok. Franciaország például ragaszkodik ahhoz, hogy a kiképzőtábor ne Irak területén legyen, Németország, Franciaország, Belgium és Spanyolország pedig már jelezte, hogy egyetlen katonát sem hajlandók Irakba küldeni, még NATO- felkérésre sem. Magyarország viszont fontolgatja, hogy részt venne a kiképzőtábor működtetésében. Van új a LAP alatt! Apróhirdetési megrendelőlapunk megváltozott! Ha kérik, ezentúl apróhirdetéseik húst szóig ingyenesen más kisebbségi újságban is megjelenhetnek. Kérjük ezt külön jelezzék! Most még jobban megéri szolgáltatásaikat, üzleteiket lapunkban hirdetni. KARÁCSONYI AJÁNLAT! Most plusz 20% kedvezményt kapnak azok, akik december 20-ig megrendelik és előre kifizetik üzleti hirdetéseiket! Címünk is megváltozott! Új címünk: 4809 Avenue N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234-3711 Van új a LAP alatt! Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE Ü914-I927) Uf ELŐRE (1927-1948) MAGYARJÖVÓ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYARSZÓ (1952-) Folytatjuk a 102 éves MNem hosszabbítottak az iraki magyar katonáknak MAGYAR KIVONULÁS A magyar parlament nem szavazta meg a kormány azon javaslatát, amely értelmeién ez év vége helyett március 31-ig maradhatnának magyar katonák Irakban. A hosszabbításhoz a Parlament kétharmadának támogatására lett volna szükség, a Fidesz és az MDF azonban nem járult hozzá a kormány kezdeményezéséhez. A kormány mégis talált egy megoldást. ■■ ■■ ^v'
