Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-12 / 179. szám

Magazin ■ História A JELEN LEVŐ ÓKOR Köztudomású, bogy kultúránkat, mindennapi életünket, szokásainkat és szólásain­kat áthatja, sokszor meghatározza múltunk. Mivel veleszülettünk környezetünkbe, sok mindent természetesnek tartunk, ami nem is olyan magától értetődő. Ezt bizo­nyítja az a tapasztalat, bogy Európán kívüli országba utazva más kulturális kör­nyezetbe kerülünk, azt tapasztaljuk, bogy egy és ugyanaz a jelenség, szokás, gesztus másképpen jelenik meg az emberek viselkedésében. 2004. NOVEMBER 12. Európaiságunk egyik meghatározó forrása az ókori görög-római kultúra. Nem is sejtjük sokszor, milyen évezre­des zárványok rögzültek kultúránkban, viselkedésünkben, szokásainkban. Az alábbi apró írások azt a célt szolgálják, hogy ezek tudatosuljanak bennünk, s elmerengjünk azon, hogy él bennünk ma is évezredes múltunk, bár nem tu­dunk róla. Ez azzal a haszonnal is jár­hat, hogy a latin eredetű szó szinte megelevenedik, s az eddig csak semle­ges érzelmi töltésű szó mintegy plaszti­kussá, szemléletessé válva szemléletes­sé és hangulatossá válik. Természetesen az alábbi apró észrevé­telek nem saját felfedezéseim, hanem ol­vasmányaim gyümölcsei. Latintanár­ként haszonnal forgattam a római klasz- szikusok jegyzetes kiadásait. Borzsák István 1942-ben megjelent A latin nyelv szelleme, valamint Szőke Ágnes Antik eredetű szakszókincs, Helmut Wille Is­tenek, múmiák, hetérák c. munkáját. Egy tanári élet forgácsait, morzsáit sze­retném megosztani olvasóimmal. Talán hasznukat veszik. Az internet igazán korunk modem (modemus - modus hodiernus ’mai mód’ összevonásából) találmányok közé tartozik, s még itt is ókori emlékekre is­merünk! A magyarban kukacnak ismert jel @ - az elektronikus levelezésben hasz­nálatos. Persze (- per se ’maga által, ma­Ha az ember NEM TUDJA, MELYIK KIKÖTŐBE IGYEKSZIK, NINCS SZÉL, MELY JÓ LENNE SZÁMÁRA,” (Seneca) NÉVNAPOK November 12. Jónás 13. "Szilvia, Megyer 14. Aliz 15. Lipót 16. Ödön 17. Hortenzia, Gergő 18. Jenő Szeretne különleges ajándékkal kedveskedni szeretteinek? Magyar fotóművész galéria minőségű fotóiból válogathat! 1-347-733-6414 Szerkesztette: Kertész Gabriella- . L— -----------------_ —______________ gátol’ t.i. értetődik) azt már kevesen tud­ják, hogy ezt a rövidítést a középkori kodexmásoló barátok munkájuk meg­könnyítésére találták ki. Akkor még nem írták, hanem rajzolták a betűket! Ez bi­zony fáradságos, aprólékos munka volt. A jámbor szerzetesek úgy könnyítettek helyzetükön, hogy a gyakran előforduló szavakat, szóvégződéseket, betűkapcsola­tokat összevonták. Ezeket nevezzük liga­túráknak (ligatura - ligo: köt, összeköt: 1. liga: szövetség!) A -hoz, -hez, -höz jelen­tésű ad elöljárószó is ezek közé tartozott. Am a középkorban a d betűt másképpen írták: egy fejére állított 9-es számhoz ha­sonlított. Az ad elöljárószó gyakran elő­fordult a latin szövegekben, így e betűket összevonták, s így lett belőlük @. Az elektronikus levél címében tehát saját e- mail címünket hozzákapcsoljuk a kiszol­gáló rendszerhez (Életünk más terén is találkozunk efféle ligatúrákkal! És jelen­tésű latin et-ből így lett &!) Maga a komputer szó is latin com- putare ’összeszámol’ jelentésű igéből származik. A delete gomb az ’eltöröl, ki­töröl’ jelentésű delere igéből ered. A cursor latinul futárt, kengyelfutót jelent. Az error a latinban is tévedést, eltéve­dést jelent. (Errare humánum est - „Té­vedni emberi dolog” - tartja a latin köz­mondás. Am írásjeleink egy része is a latinból származik! A kérdő mondatok végére kérdőjelet, a felszólító és óhajtó monda­tok végére felkiáltó jelet írunk. De tud­juk-e, hogy ezek a latin Q és I betűből származnak? Ugyanis a kérdés latinul Quaestio, a parancs pedig az Imperium szóból származik. Mindkét jel alatti pont a mondat végét jelzi. (Fédermayer István) ■ Ideje jobban megismerni az iszlámot FÉLREÉRTEIT SZAVAK Az iszlám kultúra sajátosságai - a civilizációk háborúja címmel tartott előadást dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár a mohamedán vallásról. Ebből közlünk részleteket. Másfél milliárdra becsülhető a musz­linok száma, a legnépesebb civilizációt alkotják bolygónkon. Az iszlám a máso­dik legnagyobb világvallás és mivel di­namikusan bővül, pár évtizeden belül megelőzi a kereszténységet. 33 országban többséget képeznek az iszlám hívők, rengetegben kisebbséget. Nyugat-Európában 15-25 millió­ra tehető számuk. Kínában 100 millióan élnek. „De beszélhetünk-e egységes iszlám civilizációról? Igen is, meg nem is, de egységes iszlám állás­pontról a vallási tanítás sokféle értelmezéséből adódóan semmiképp. Kö­vetkezik az iszlámból erő­szak? A Korán versei közt van olyan, ami megerősíti ezt, és olyan is, ami tiltja. Ezért az a fontos, az iszlám fő sodrásának mi a véleménye. Ezért rom­lott az összes nyugati társadalomban e vallás megítélése, holott igazából az USA és az iszlám viszonya kiélezett. A sokszínű iszlám világnak markán­san eltérő szárnyai vannak, amelyeknek a vallás kölcsönöz, sajátos kulturális egy­séget. A közös szemlélet összeköttetése ellenére azonban egységes vélemény semmilyen kérdésben nincs. Az iszlá­mot nem jellemzi a papokéhoz hasonló vallásos hiearchia. Rengeteg iránymu­tatást adnak, úgynevezett fetvák sorát bocsátják ki a tekintélyes vallási veze­tők, ám köztük nincs olyan személy, aki minden muszlin számára mértékadó. Ezért nem kell az iszlámszakértő szerint a Nyugatnak egységes tá­madástól tartania. Sokan hibásnak ítélik meg az iszlámot, amely egészen más szerepet tölt be napjainkban, mint a keresz­ténység vagy más vallások. Kö­zösségeiben fel sem merülhet, hogy valaki nem vallásos. Totális igény­nyel lép fel: magatartási kódexet nyújt és befolyásolja a gazdaságot, a társadal­mat, a politikai formát is. Ez éles kü­lönbség a nyugati világhoz képest. Az iszlám azt jelenti „alávetésem Isten aka­ratának”, és ez szélsőséges olvasatban úgy fordítható, hogy a világon minden MAGYAR SZÓ —A HÍD 25 KONYHA KAKAÓS SÜTI Hozzávalók: 1 bögre kristálycu­kor, 2 egész tojás, 1 oz. vaj, sütőpor, 4 kanál kakaópor, egy citrom re­szelt héja, 1 és fél bögre liszt, 1 bög­re tej. Elkészítése: A kristálycukrot a 2 egész tojással, vajjal, kevéske sütő­porral, kakaóporral, egy citrom re­szelt héjával habosra keverünk. A lisztet és a tejet felváltva állandó keveréssel hozzáadjuk, sima masz- szává keverjük. A sütőforma aljára zsírpapírt vagy két réteg selyempa­pírt teszünk, megszórjuk liszttel és a masszát beleöntjük. Előmelegített sütőben, erős hőmérsékleten meg­sütjük. Tűpróbát veszünk, s ha a tészta már nem ragad megfelelő nagyságú deszkára borítjuk, hűlni hagyjuk. Fortély: A zsírpapírt vagy a selyempapírt a tészta aljáról könnyebb eltávolíta­ni, ha hideg vízzel meghintjük. Tipp: Ezt az egyszerű tésztát vaníliás porcukorral meghintve, négyzet alakúra felvágva tálaljuk. és mindenki muszlin. Az iszlám szó a muszlinok fejében azonos a békével. Na­gyobb dzsihádot eredetileg az emberek­ben rejlő belső gonosz leküzdésére lehe­tett meghirdetni, ám ezt a szót - amit ál­talában szent háborúként fordítanak - manapság politikai mozgósító erőnek használják. Fontos adalék még a téma megítéléséhez, hogy az iszlám fényko­rában, a X-XII században megelőzte az akkori Nyugatot. Aztán viszont elma­radt attól. Ez az oka az iszlám kollektív keserűsé­gének, ide vezethető vissza a gyakori hi­vatkozás a dicső múltra. A vádak közt szerepel, hogy a történelem során a kö­zel-keleti határok megváltoztatásával a nyugat saját érdekei szerint kezelte az iszlám világot. Az iszlám alárendeltje a Nyugat által meghatározott világrendszernek. Sok arab ország katasztrofális helyzetben van, főleg a humántőke, infrastruktúra szempontjából. A külföldi tőke elkerüli, az olajtöke elhagyja. A muszlinok ráutal­tak a nyugati világra, nem fordulhatnak vele szembe. Am a globalizáció pozitívu­maiból az iszlám civilizáció nem részese­dik. Ezen az egyenlőtlenségen kellene változtatni. (Rimányi Zita)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom