Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-12 / 179. szám

Kultúra I Városépítés és az önbecsülésünk TEMETŐK TEMETÉSE A nyár ekjén írtunk Aicb Klára, New York-ban éló és alkotó, egyéni ízlésű, rend­kívül jó szemű magyar fotóművésznek a budapesti Kerepesi úti temető női szobrait ábrázoló fotóiról A kultúrát ugyanis csak a mindennapok kultúrájaként kbet értelmezni, és nem az egyes művészetekre leszűkítve. A temetőben, a boltok mellett például a képzőművészet, jelesül a szobrászat is otthonra kit. 10 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Charity Rózsa-gyűrűje A Budapesti Operettszínházban idén is megünnepelték az Operett Napját s titkos szavazással megválasztották a különböző díjak arra érdemes művészeit. Köztük két olyan művésznő van, akiket lapunk már be­mutatott olvasóinknak, tehát választásunk talált: Rózsa-gyűrűt kapott Siménfalvi Ágota, a Sweet Charity budapesti előadá­sának címszereplője, Ál év musical-színé­sze elnevezésű díjat pedig Janza Kata. Rózsadomb Furcsa, de érdekes 56-os film ez a mozi: a magyar színésztársadalom több jeles alakja játszik benne, s Cantu Mari rendezte, aki­nek ez az első nagyjátékfilmje. Témája: egy pártfunkcionárius két kisgyereke a kivá­lasztottak rózsadombi villájában él, a világ­tól elzárva, s úgy érti meg 56-ot. Úri módszer Magyar Nemzet, a hazai demokratikus nemzeti napilap, példát mutatott sajtóer­kölcsből. A túlsúlyban lévő baloldali médi­ai gátlástalan mocskolódásával szemben most úri mód viselkedett, amikort a Ma­gyar Hírlap című balliberális napilapot a tulajdonosa váratlanul megszüntette. A Nemzet meglepően összefogva a másik folyvást kötekedő lappal, a Népszavával - kinyomtatta a Magyar Hírlap egy oldalát, ezzel is segítve a megszűnt Magyar Hírlap folyamatosságát. A Hírlap újságírói ugyan­is utat keresnek lapjuk fennmaradáshoz. MÁR AZ INTERNETEN A U2 Ú[ ALBUMA A How To Dismantle An Atomic Bomb cí­mű, még meg sem jelent album dalait nyá­ron lopták el Franciaországban, most pedig bárki letöltheti őket az internetről. U2 nyár óta versenyt futott az idővel, ugyanis egy dél-franciaországi fotózáson eltűnt az új CD - a zenészek szerint "egyetlen mun­kakópiája" - így csak idő kérdése volt mikor tűnnek fel a dalok a világhálón. Bono azt mondta, amint megjelenik az új lemez a neten, azonnal lehetővé teszik a legális le­töltését az iTunes honlapjának segítségével és a "kemény kópiákat" is gyorsan kiszállít­ják az üzletekbe. Szabó István-retrospektív Kalkuttában Szabó István munkásságának szentel ret­rospektív programot idén a Kalkuttai Film- fesztivál, valamint látható lesz a Kontroll és az Apám beájulna is - tájékoztatott a Ma­gyar Filmunió. A tizedik születésnapját ün­neplő Kalkutta-i Filmfesztiválon Szabó Ist­ván munkáival találkozhat a nemzetközi közönség november 10-17 között. A ret­rospektív programban az Álmodozások ko­rától kezdve Mephistón át a Szembesítésig látható tíz mozifilm. A fesztiválon bemu­tatják Antal Nimród Kontroll és Sas Ta­más Apám beájulna cím filmjeit. Az Operaház jó hírneve megsértésért perel Elmaradt a Pekingi Opera vasárnapi Turandot-előadása Budapesten. A Magyar Állami Operaház közleményben jelentette be, hogy a jó hírnév megsértése és kártérítés (elmaradt haszon) címén polgári peres eljárást kezdeményez. Földessy Dénes Sok művészettörténész szerint a vi­lág szobrászszemmel legszebb, leggaz­dagabb temetője a párizsi Pere Lachaise, s mindjárt utána - többek sze­rint előtte! - a pesti Kerepesi úti, vagy másik utca felől: a Fiumei úti követke­zik, amit Eich Klára oly igazi fotós­szemmel észrevett. Aztán a temetőknek is sorsuk van, így a halál is eléri őket, mint most a szegedi Gyevi temetőt. A Tisza parti város e halálra ítélt sír­kertjében meg sem számlálták a műem­lék számba menő sírköveket, emlékmű­veket, szobrokat, mert ügyes tolvajok időben ellopták, s jó pénzért másutt el­adták azokat. Hiszen a bürokrácia me­revsége és az üzleti lélek hiánya révén már elég régen ’’megszüntették” e te­metőt, vagyis bezárták, s kiírták: „Be­menni tilos!”. Nem élvezhet annyi vé­delmi jogot sem, amennyi egy temető­nek kijár. Tolvajok prédája lett. így érkezett el az idei Mindenszen­tek és Halottak Napja, s Szeged fel- bolydult. A rendőrség és a közterületi felügyelőség emberei ugyanis mind­össze két óra hosszáig adtak időt a hoz­zátartozóknak a kegyeleti gyer- tyégetésre, s állítólag kötelezték őket, hogy gyertyamaradványokat utána mindjárt takarítsák is el. Holott a gyer- tyaégetés szinte hajnalig tart, legalább­is addig, amíg a gyertyák csonkig nem égnek. Mi történt valójában? Az egyház elszegényedése következ­tében a temetőt végülis az OTP vette meg, építkezés céljára. így ma már az egyháznak mindössze tíz százaléknyi tuíajdonjoga van. E tulajdonjogi része­sedés jogásznyelven mindössze úgyne­vezett osztatlan „közös tulajdon”, va­gyis meghatározatlan, hogy a temető melyik részén van. Egyik hozzátartozó elmondta, hogy nagyszülei és édesapja nyugszik itt. Apja 1970-ben halt meg s akkor huszonöt évre megváltották a sír­helyét. A huszonöt év leteltével, 1996- ban ismét meg akarták váltani, de akkor már nem kaptak erre jogot, mert a te­2004. NOVEMBER 12. mető területét építkezésre eladták. A szegediek szerettek volna egy zugában, talán az egyház tíz százaléknyi részén, kegyeleti emlékhelyet kialakítani, de ehhez sem kaptak már jogot. A városok világszerte néhány évszá­zada egyre csak növekednek, a falvak pedig egyre fogynak. így a gyakori te­metőhalál törvényszerű sors. Kell a hely a belvárosi építkezésekre, lakó­parkokra. De egy kegyeleti parkot azért a legjobb érzésű emberek kiharcolnak. Másik hozzátartozó egy záróképnek beillő történetet mesél: egy buldózer vezető meglátott egy gyönyörű sírem­léket s azt mondta:- Na, én ezt kikerülöm.- s utána ki­emelte, majd a temető szélére kitette.Talán csak a tolvajoknak, hogy legalább azok vigyék el s árulják vala­kiknek, kik nem törik majd szét ezt a szép szobrot. Hány szobrászalkotás ve­szik el a nyilvánosság számára! Szegeden most egy temető elmegy a halottai után. Kolozsvár: Nem! Bonyhád: Igen! VASS ALBERT SZOBOR Ilyen a történelem: eredetileg sváblak­ta faluban állítják fel a minden ízében er­délyi magyar Wass Albert író, költő szobrát. A mellszobrot az Ausztráliában élő Kolozsy Sándor szobrászművész ké­szítette, s az Egyesült Államokbeli Miami-ban lévő Czegey Wass Alapít­vány adományozta. Eredetileg természe­tesen Erdély fővárosában, Kolozsvárott akarták felállítani, de a román hatóságok nem járultak hozzá. így került a szobor Bonyhádra, az ere­detileg sváblakta kisvárosba, ahová a má­sodik világháború utáni, s „bársonykesz­tyűs népirtásnak” nevezett terrormód­szer egyik válfajaként, a népek nemzeti hovatartozásának okán, embertömegeket raktak vagonba és hurcoltak el szülőföld­jükről. így került sok erdélyi magyar és székely Bonyhádra is. őket viszont nem tudták másutt elhelyezni, mint az ugyan­csak második világháború utáni, s kom­munisták szervezte, erőszakos svábkite­lepítések nyomán üresen maradt házak­ban. Vagyis Bonyhád ma jelentős arány­ban erdéíyi magyar illetve székely kisvá­ros Tolnában, ők fogadták most be földi­jük, az ugyancsak üldözött költő szobrát. A műalkotás eddig az egyik Wass fiú­nál volt Hamburgban. Tőíe, Wass End­rétől hozták el Bonyhádra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom