Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-05 / 178. szám
2004. NOVEMBER 5. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 H Paradicsomzápor és pofozkodás a Parlamentnél CSATÁK ÉS HARCOK Október 29-re nagygyűlést hirdetett meg a Magyar Szocialista Párt elnöksége. A Károlyi Mihály szobra elé szervezett gyűlésen az őszirózsás forradalom évfordulójára emlékeztek. Az MSZP megemlékezésével egyidőben tiltakozást jelentett be a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az MDF is, mert nem értenek egyet azzal, hogy Károlyit nemzeti szimbólummá emeljék a szocialisták. A Jobbik tüntetésén a Rákóczi-szobor előtt mintegy 150-200 ember jelent meg péntek délután öt órára, előtte a szobornál Beatrice és Varga Miklós volt hallható. “Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólummá emeljék azt a Károlyi Mihályt, aki kaotikus állapotba sodorta az országot, és akinek tevékenysége Trianonhoz vezetett” - mondta Novák Előd Attila, a Jobbik egyik szervezője a nemzeti színű, Árpád-sávos és fekete zászlók alatt állók előtt. A Károlyi-szoborral szemben egy kordon mögött az MDF tíz szimpatizánsa tiltakozott, kezükben “Tisza István gyilkosait a Károlyi-kormány kifizette”, “Trianont ünneplitek” és “Román határra a Károlyi-szoborral” feliratú transzparensekkel. A párt szimpatizánsai néma tüntetést tartottak, mert mint mondták, a transzparensek magukért beszélnek. Az MSZP rendezvényén körülbelül ötszázan voltak a Károlyi-szobornál, a résztvevők népzenét hallgattak a megHét egyház közös tiltakozó akciója A katolikus, valamint több protestáns és kisegyház vezető személyisége tiktakozik közös nyílt levélben a kormány 2005. évi költségvetési törvényjavaslatának az iskoláknak szánt kiadási tervei miatt. A hét iskolafenntartó egyház azért indítottak közös akciót mert szerintük a tervezet “a kistelepülések iskoláinak, megkülönböztetett módon pedig az egyházi iskolák működésének ellehetetlenülését eredményezik”. “A költségvetés tervezetének előkészítése folyamán a kormányzat semmiféle egyeztetést nem kezdeményezett. Ä törvényjavaslat benyújtását követően is mindössze annyi történt, hogy három alkalommal a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium képviselői tájékoztatták az egyházi iskolafenntartókat. Ezúton tiltakozunk az ellen, hogy az illetékes minisztériumok - akár költségvetési, akár politikai megfontolásból - nem mutatnak készséget az érdemi egyeztetésre. Egyben kérjük az egyházi iskolákban tanulók szüleit és az ott dolgozókat, hogy a maguk részéről tegyenek meg mindent a helyi kormánypárti parlamenti képviselőknél azért, hogy támogassák az ellenzék által az Országgyűlésnek benyújtott módosító indítványokat.” - áll az egyházi képviselők közös levelében. emlékezés kezdetéig. A szocialista tüntetésen nemzeti lobogó a díszlet, a résztvevők belépéskor szegfűt és fáklyát kaptak. A Károlyi-szobornál Molnár Gyula budapesti szocialista elnök beszédével kezdődött a megemlékezés. Molnár méltatta Károlyi Mihály munkásságát, mint mondta a szocialisták tisztelik őt, mert “a társadalmi demokrácia és igazságosság talaján állt”. Molnár szerint most a szocialisták vigyáznak a köztársaságra és arra kérte a “túloldalon lévőket”, vigyázzanak ők is rá. Negyed hatkor elterjedt a hír, hogy a Jobbik meg akarja zavarni a A tizennégy budapesti temetőt sok ezren keresték fel késő délutánig mindenszentek napja alkalmából, a sírkertekben zavartalanul róhatják le kegyeletüket a hozzátartozók - tájékoztatta az MTI-t a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója. Simóka Kálmánná elmondta, bár szombaton és vasárnap is voltak emlékezők a temetőkben, nagyon sokan hétfőn mentek szeretteikhez. Semmilyen rendkívüli esemény nem zavarta az emléke- zőket, nem okozott semmi fennakadást a hozzátartozók fogadásában, és nem érkeztek jelzések viráglopásról sem. Kedden is sokan látogattak ki a temetőkbe, annak ellenére, hogy az már munkanap volt. A temetők meghosz- szabbított nyitvatartással, kibővített ügyelettel és megerősített biztonsági szolgálattal várják a megemlékezőket - mondta Simóka Kálmánná. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a megemlékezések idején kiemelten figyelik a temetők közvetlen környezetét, és nagy gondot fordítanak a gép- járműlopások- és feltörések megelőzészocialisták ünnepséget, aztán ebből nem lett semmi. “Nem akarunk második Trianont, nem akarjuk, hogy a XX. századi földrajzi, területi Trianon után a XXI. századi etnikai, nemzeti Trianon következzék” - mondta ki Hiller István, az MSZP elnöke. “Felelősségteljes kormányzás az, amelyik nem szít ellentétet magyar és magyar között, amelyik nem szít ellentétet határon túli magyar és határon túli magyar között”. A megemlékezésen felszólalt Gusztos Péter is, aki szerint a koronának nem a parlamentben a helye. Este hat óra után véget ért a szocialista párt megemlékezése, a hazainduló embereket a Jobbik tüntetése mellett paradicsomzápor, ordítozás és füttykoncert fogadta. Az elhaladó, elsősorban idősebb nőket kurváknak, hazaárulóknak és mocskos gyilkosoknak nevezték. Egy idősebb nő zokon vette, hogy a fülébe ordibáltak és káromkodva kérte ki magának a gyalázkodást. A nőt közben többen körülvették a Jobbik soraiból és az arcába üvöltve gyilkosozták, hazaáru- lózták. Az 1918-ban zajlott őszirózsás forradalom során néhány hónapra a kommunista párt vette át Magyarország fölött a hatalmat, bevezetve a Tanácsköztársaságot. A rövid életű kommunista uralomnak Horthy Miklós uralomra kerülése vetett véget, egyes történészek szerint a világháború után kialakult kaotikus helyzetért és a béketárgyalásokon való nem megfelelő magyar képviseletért a Tanácsköztársaság is felelős. Ezért tiltakozott a szélsőjobbnak tekintett Jobbik Magyarország mozgalom a forradalom évfordulóján tartott megemlékezés alkalmával. sére. Simóka Kálmánná felhívta a figyelmet arra, hogy csak két temetőbe lehet autóbusszal bejutni: az óbudai és a rákospalotai sírkertbe. Az Új köztemetőben ugyanakkor a nagy távolságok miatt három mikrobuszt indítottak, hogy az idősek és a kisgyermekesek köny- nyebben eljuthassanak a sírokhoz. A zsúfoltság elkerülésére a MÁV mentesítő vonatokat indított, a BKV pedig sűrítette a sírkertekhez közlekedő járatait, valamint temetői buszokat állított be. Mindenszentek Napja a katolikus egyház ünnepe: november 1-jén azokról a szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A protestantizmus az elhunytakra emlékezik ezen a napon, amely 2000-től munkaszüneti nap Magyarországon. Ilyenkor a legtöbben meglátogatják szeretteik végső nyughelyeit, virágokkal és gyertyákkal díszítik a sírokat. Ezeken a napokon esténként kellemes sárgás fény dereng a temetőkben a sokezer világító gyertyától. ül Sok ezren a budapesti temetőkben HALOTTAK NAPJÁN Sok ezren keresték fel a temetőket mindenszentek napján. A MÁV mentesítő vonatokat indított, a BKV pedig sűrítette temetői járatait. Elhunyt szeretteiről emlékezett az ország november első napján. Röviden dapesten, a Batthyány téri örökmécsesnél. A rendezvényen mintegy ötszázan vettek részt magyar lobogókkal. Többen fekete szalagot kötöttek a zászlókra, amelyek között feltűnt egy fekete trianoni zászló is. Az összegyűltek között a népszavazási részvételre felhívó és az igen szavazat leadását kérő szórólapokat osztottak szét. A nagygyűlés szónoka, Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt mondta: a kettős állam- polgárság “pártok feletti kérdés és össz- magyar nemzeti ügy”. Az elnök elmondta: a magyar állampolgárság felajánlása a külföldön élő magyarok számára minden párt kötelessége lenne, és az SZDSZ ezzel ellentétes elképzelését magyarellenesnek nevezte. A SZTÁLIN-SZOBOR HELYÉRE Nagy Imre kerülhet Az előkészítést végző emlékbizottság a Felvonulási teret javasolta az ‘56-os műemlék helyszínéül, mégpedig ott, ahol egykor a Sztálin-szobor állt, míg le nem döntötték 1956-ban. Valószínűleg Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnökről állíttatnak fel szobrot, a kormány összesen 600 millió forintot biztosít az 1956-os emlékévben felállítandó emlékmű megvalósítására. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a tervet, az elképzelések szerint novemberben írják ki a nemzetközi pályázatot a kompozíció megvalósítására. Az '56-os emlékmű felállítását még tavaly februárban kezdeményezte Medgyessy Péter akkori miniszterelnök. Ennek alapján a forradalom 50 éves évfordulójára, 2006. október 23-ra állnia kell az emlékműnek. Gyurcsány Ferenc kiáll Kovács László mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Berlinben támogatásáról biztosította Kovács László Magyarország biztosjelöltjét az Európai Bizottságba. “Magyarországnak van hivatalos jelöltje az Európai Bizottságba, s nem lát okot arra, hogy álláspontján változtasson” - jelentette ki hétfőn este Berlinben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magyar újságírók előtt. A szocialista párton belül még mindig rendkívül befolyásos Horn Gyula ugyanakkor nemrég azt nyilatkozta, hogy a szakmai felkészültsége miatt bírált Kovács számára más biztosi pozíciót kellene kérni, nem az energiaügyit. AZ MTI KÖZSZOLGÁLATISÁGÁÉRT aggódik a Fidesz Az MTI “egyik legerősebb közszolgálati szegmensétől” többen távoznak a cég vezetőinek személyzet-politikája miatt. Az MTI “kuratóriumának” fideszes delegáltjai szerint a súlyos piacveszteséget is elkönyvelő hírügynökségnél a távozások miatt a tartalomszolgáltatás is veszélybe került. A fideszes delegált szerint “amit belpolitikának nevezünk ma az MTI-ben, az nem más, mint a parlamenti tudósító-szolgálat” és ha ettől a csapattól megszabadulnak, akkor az MTI az “egyik legerősebb közszolgálati szegmensétől” válik meg. Vince Mátyás, az MTI elnöke közölte: a kialakult helyzet nehéz, de megoldható. Közölte: nem tartja indokoltnak az aggodalmakat. Szerkesztette: Gyenge Zsolt : Rákóczi-szobor sokat látott S