Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-05 / 178. szám

2004. NOVEMBER 5. Hazai hírek MAGYAR SZÓ-A HÍD 7 H Paradicsomzápor és pofozkodás a Parlamentnél CSATÁK ÉS HARCOK Október 29-re nagygyűlést hirdetett meg a Magyar Szocialista Párt elnöksége. A Károlyi Mihály szobra elé szervezett gyűlésen az őszirózsás forradalom évfor­dulójára emlékeztek. Az MSZP megemlékezésével egyidőben tiltakozást jelentett be a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az MDF is, mert nem értenek egyet azzal, hogy Károlyit nemzeti szimbólummá emeljék a szocialisták. A Jobbik tüntetésén a Rákóczi-szobor előtt mintegy 150-200 ember jelent meg péntek délután öt órára, előtte a szobor­nál Beatrice és Varga Miklós volt hallha­tó. “Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólummá emeljék azt a Károlyi Mihályt, aki kaotikus állapotba sodorta az országot, és akinek tevékeny­sége Trianonhoz vezetett” - mondta Novák Előd Attila, a Jobbik egyik szer­vezője a nemzeti színű, Árpád-sávos és fekete zászlók alatt állók előtt. A Káro­lyi-szoborral szemben egy kordon mö­gött az MDF tíz szimpatizánsa tiltako­zott, kezükben “Tisza István gyilkosait a Károlyi-kormány kifizette”, “Trianont ünneplitek” és “Román határra a Kár­olyi-szoborral” feliratú transzparensek­kel. A párt szimpatizánsai néma tünte­tést tartottak, mert mint mondták, a transzparensek magukért beszélnek. Az MSZP rendezvényén körülbelül ötszázan voltak a Károlyi-szobornál, a résztvevők népzenét hallgattak a meg­Hét egyház közös tiltakozó akciója A katolikus, valamint több pro­testáns és kisegyház vezető szemé­lyisége tiktakozik közös nyílt levél­ben a kormány 2005. évi költségve­tési törvényjavaslatának az iskolák­nak szánt kiadási tervei miatt. A hét iskolafenntartó egyház azért in­dítottak közös akciót mert szerin­tük a tervezet “a kistelepülések is­koláinak, megkülönböztetett mó­don pedig az egyházi iskolák mű­ködésének ellehetetlenülését ered­ményezik”. “A költségvetés tervezetének elő­készítése folyamán a kormányzat semmiféle egyeztetést nem kezde­ményezett. Ä törvényjavaslat be­nyújtását követően is mindössze annyi történt, hogy három alkalom­mal a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium képviselői tájékoztatták az egyházi iskolafenn­tartókat. Ezúton tiltakozunk az el­len, hogy az illetékes minisztériu­mok - akár költségvetési, akár poli­tikai megfontolásból - nem mutat­nak készséget az érdemi egyeztetés­re. Egyben kérjük az egyházi isko­lákban tanulók szüleit és az ott dol­gozókat, hogy a maguk részéről te­gyenek meg mindent a helyi kor­mánypárti parlamenti képviselők­nél azért, hogy támogassák az ellen­zék által az Országgyűlésnek be­nyújtott módosító indítványokat.” - áll az egyházi képviselők közös le­velében. emlékezés kezdetéig. A szocialista tünte­tésen nemzeti lobogó a díszlet, a résztve­vők belépéskor szegfűt és fáklyát kaptak. A Károlyi-szobornál Molnár Gyula bu­dapesti szocialista elnök beszédével kez­dődött a megemlékezés. Molnár méltat­ta Károlyi Mihály munkásságát, mint mondta a szocialisták tisztelik őt, mert “a társadalmi demokrácia és igazságosság talaján állt”. Molnár szerint most a szoci­alisták vigyáznak a köztársaságra és arra kérte a “túloldalon lévőket”, vigyázza­nak ők is rá. Negyed hatkor elterjedt a hír, hogy a Jobbik meg akarja zavarni a A tizennégy budapesti temetőt sok ezren keresték fel késő délutánig min­denszentek napja alkalmából, a sírker­tekben zavartalanul róhatják le kegye­letüket a hozzátartozók - tájékoztatta az MTI-t a Budapesti Temetkezési In­tézet Rt. vezérigazgatója. Simóka Kálmánná elmondta, bár szombaton és vasárnap is voltak emlékezők a te­metőkben, nagyon sokan hétfőn men­tek szeretteikhez. Semmilyen rendkí­vüli esemény nem zavarta az emléke- zőket, nem okozott semmi fennakadást a hozzátartozók fogadásában, és nem érkeztek jelzések viráglopásról sem. Kedden is sokan látogattak ki a teme­tőkbe, annak ellenére, hogy az már munkanap volt. A temetők meghosz- szabbított nyitvatartással, kibővített ügyelettel és megerősített biztonsági szolgálattal várják a megemlékezőket - mondta Simóka Kálmánná. A rendőr­ség korábbi tájékoztatása szerint a megemlékezések idején kiemelten fi­gyelik a temetők közvetlen környeze­tét, és nagy gondot fordítanak a gép- járműlopások- és feltörések megelőzé­szocialisták ünnepséget, aztán ebből nem lett semmi. “Nem akarunk második Trianont, nem akarjuk, hogy a XX. századi föld­rajzi, területi Trianon után a XXI. száza­di etnikai, nemzeti Trianon következ­zék” - mondta ki Hiller István, az MSZP elnöke. “Felelősségteljes kormányzás az, amelyik nem szít ellentétet magyar és magyar között, amelyik nem szít ellenté­tet határon túli magyar és határon túli magyar között”. A megemlékezésen fel­szólalt Gusztos Péter is, aki szerint a ko­ronának nem a parlamentben a helye. Este hat óra után véget ért a szocialis­ta párt megemlékezése, a hazainduló embereket a Jobbik tüntetése mellett pa­radicsomzápor, ordítozás és füttykon­cert fogadta. Az elhaladó, elsősorban idősebb nőket kurváknak, hazaárulók­nak és mocskos gyilkosoknak nevezték. Egy idősebb nő zokon vette, hogy a fü­lébe ordibáltak és káromkodva kérte ki magának a gyalázkodást. A nőt közben többen körülvették a Jobbik soraiból és az arcába üvöltve gyilkosozták, hazaáru- lózták. Az 1918-ban zajlott őszirózsás forra­dalom során néhány hónapra a kommu­nista párt vette át Magyarország fölött a hatalmat, bevezetve a Tanácsköztársasá­got. A rövid életű kommunista uralom­nak Horthy Miklós uralomra kerülése vetett véget, egyes történészek szerint a világháború után kialakult kaotikus helyzetért és a béketárgyalásokon való nem megfelelő magyar képviseletért a Tanácsköztársaság is felelős. Ezért tilta­kozott a szélsőjobbnak tekintett Jobbik Magyarország mozgalom a forradalom évfordulóján tartott megemlékezés al­kalmával. sére. Simóka Kálmánná felhívta a figyel­met arra, hogy csak két temetőbe lehet autóbusszal bejutni: az óbudai és a rá­kospalotai sírkertbe. Az Új köztemető­ben ugyanakkor a nagy távolságok mi­att három mikrobuszt indítottak, hogy az idősek és a kisgyermekesek köny- nyebben eljuthassanak a sírokhoz. A zsúfoltság elkerülésére a MÁV mentesítő vonatokat indított, a BKV pedig sűrítette a sírkertekhez közleke­dő járatait, valamint temetői buszokat állított be. Mindenszentek Napja a katolikus egyház ünnepe: november 1-jén azok­ról a szentekről emlékeznek meg, akik­nek nincs külön emléknapjuk. A pro­testantizmus az elhunytakra emlékezik ezen a napon, amely 2000-től munka­szüneti nap Magyarországon. Ilyenkor a legtöbben meglátogatják szeretteik végső nyughelyeit, virágokkal és gyer­tyákkal díszítik a sírokat. Ezeken a na­pokon esténként kellemes sárgás fény dereng a temetőkben a sokezer világító gyertyától. ül Sok ezren a budapesti temetőkben HALOTTAK NAPJÁN Sok ezren keresték fel a temetőket mindenszentek napján. A MÁV mentesítő vona­tokat indított, a BKV pedig sűrítette temetői járatait. Elhunyt szeretteiről emlékezett az ország november első napján. Röviden dapesten, a Batthyány téri örökmécsesnél. A rendezvényen mintegy ötszázan vettek részt magyar lobogókkal. Többen fekete szalagot kötöttek a zászlókra, amelyek kö­zött feltűnt egy fekete trianoni zászló is. Az összegyűltek között a népszavazási részvételre felhívó és az igen szavazat le­adását kérő szórólapokat osztottak szét. A nagygyűlés szónoka, Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt mondta: a kettős állam- polgárság “pártok feletti kérdés és össz- magyar nemzeti ügy”. Az elnök elmondta: a magyar állampolgárság felajánlása a kül­földön élő magyarok számára minden párt kötelessége lenne, és az SZDSZ ezzel el­lentétes elképzelését magyarellenesnek ne­vezte. A SZTÁLIN-SZOBOR HELYÉRE Nagy Imre kerülhet Az előkészítést végző emlékbizottság a Fel­vonulási teret javasolta az ‘56-os műemlék helyszínéül, mégpedig ott, ahol egykor a Sztálin-szobor állt, míg le nem döntötték 1956-ban. Valószínűleg Nagy Imre mártír­halált halt miniszterelnökről állíttatnak fel szobrot, a kormány összesen 600 millió fo­rintot biztosít az 1956-os emlékévben felál­lítandó emlékmű megvalósítására. A Fővá­rosi Közgyűlés jóváhagyta a tervet, az el­képzelések szerint novemberben írják ki a nemzetközi pályázatot a kompozíció meg­valósítására. Az '56-os emlékmű felállítását még tavaly februárban kezdeményezte Medgyessy Péter akkori miniszterelnök. Ennek alapján a forradalom 50 éves évfor­dulójára, 2006. október 23-ra állnia kell az emlékműnek. Gyurcsány Ferenc kiáll Kovács László mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Berlin­ben támogatásáról biztosította Kovács László Magyarország biztosjelöltjét az Eu­rópai Bizottságba. “Magyarországnak van hivatalos jelöltje az Európai Bizottságba, s nem lát okot arra, hogy álláspontján vál­toztasson” - jelentette ki hétfőn este Berlin­ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma­gyar újságírók előtt. A szocialista párton belül még mindig rendkívül befolyásos Horn Gyula ugyanakkor nemrég azt nyi­latkozta, hogy a szakmai felkészültsége mi­att bírált Kovács számára más biztosi pozí­ciót kellene kérni, nem az energiaügyit. AZ MTI KÖZSZOLGÁLATISÁGÁÉRT aggódik a Fidesz Az MTI “egyik legerősebb közszolgálati szegmensétől” többen távoznak a cég veze­tőinek személyzet-politikája miatt. Az MTI “kuratóriumának” fideszes delegáltjai szerint a súlyos piacveszteséget is elköny­velő hírügynökségnél a távozások miatt a tartalomszolgáltatás is veszélybe került. A fideszes delegált szerint “amit belpolitiká­nak nevezünk ma az MTI-ben, az nem más, mint a parlamenti tudósító-szolgálat” és ha ettől a csapattól megszabadulnak, ak­kor az MTI az “egyik legerősebb közszol­gálati szegmensétől” válik meg. Vince Má­tyás, az MTI elnöke közölte: a kialakult helyzet nehéz, de megoldható. Közölte: nem tartja indokoltnak az aggodalmakat. Szerkesztette: Gyenge Zsolt : Rákóczi-szobor sokat látott S

Next

/
Oldalképek
Tartalom