Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-29 / 177. szám

2004. OKTÓBER 29. Tudomány MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 ■ A világháló jövője A JÖVŐ HÁLÓJÁBAN Október 29-én lesz harmincöt esztendeje, bogy megkezdték az adattovábbítást a mai internet elődjén, az Arpaneten. A földkerekség első permanens cybercaféja, a londoni Cyberia (Whitfield Street) kerek egy évtizede nyitotta meg a kapuit. Az évfordulók ürügyén automatikusan merül fel a kérdés: merre tart a világháló, milyen új eszközök, technológiák gyorsítják be a fejlődést? életünk részévé lesznek. A mainál sokkal hatványozottabban - a hálózatiság körül­belül annyit jelent majd 2014-ben, mint mostanság a víz, vagy az elektromosság. Ugyanolyan evidens lesz a hozzáférés. Szabályozott, irányított és ellenőrzött net váltja a jelen szimpla adatáramlását. Sokunknak fog hiányozni a mostani háló, viszont az előnyök - legalábbis Thomp­son szerint - háttérbe szorítják "konzerva­Október 25. Gyakran hangzanak el ér­dekes prognózisok, jókat mosolygunk az olykor meghökkentő jóslatokon. Tudo­mányosan megalapozottak, délibábos el­szállások - akad jócskán mindkét típusból. Október 5. és 7. között San Franciscóban a világhálós gazdaság vezető szereplőinek és vállalatainak a részvételével rendezték meg a Web 2.0 konferenciát. Valamennyi­en úgy látták, hogy az internetben rejlő lehetőségeket a dotcom-kor hype-ja elle­nére is csak nagyon kis mértékben aknáz­tuk ki. Az utóbbi évek pedig elsősorban a hatékony infrastruktúra felépítésével, és annak böngészőkkel (browsers), kereső- rendszerekkel (search engines), blogokkal és különböző programozói eszközökkel történő működőképessé tételével teltek el. A jövő minden bizonnyal erre az inf­rastruktúrára, és az azt éltető netes cégek­re (Amazon, Google, eBay, stb.) épül - vélték egybehangzóan az összegyűltek. Például az információ újrafeldolgozása olyan eszközökkel egyszerűsíthető, mint az Amazon adatrengetegében bányászó, eredményét vizualizáló MusicPlasma, vagy az óhajtott honlapok mellett extrain­formációt is szolgáltató, a korábbi látoga­tók kutakodását hasznosító Snap kereső. A netúttörő Brewster Kahle a lehető legtöbb könyv speciális robotokkal törté­nő világhálóra szkennelését, online elér­hetőségüket javasolja. A gigászi munkát az Egyesült Államok huszonhatmillió kö­tetre rúgó Kongresszusi Könyvtárával kezdené. A számítógépek és az egyéb hozzájuk kapcsolódó technikai berende­zések fokozatosan kikerülnek a látókö­rünkből, észrevétlenné válnak, kábelek nélkül leszünk teljesen behálózva - prog­nosztizál Bili Thompson, a BBC Go Digital programjának szakkommentáto­ra. A tárgyakhoz hasonlóan, mindennapi tivizmusunkat". Legfontosabb, hogy minden minden­nel összeköttetésben álljon - laptopunk a mobiltelefonunkkal, mobiltelefonunk sze­mélyes digitális asszisztensünkkel, és így tovább. Eszközeink ráadásul ne csak egy­más között, hanem mások szerkentyűivel szintén kommunikáljanak. Jelenleg is dol­goznak a szükséges, a maiaknál függetle­nebből ténykedő, a hálózaton mindenne­mű beavatkozás nélkül, vagy minimális beavatkozással kapcsolatokat létesí­tő/ fenntartó programokon. 1J Sikeresen klónoztak majomembriókat EMBRIONÁLIS PRÓBÁK Amerikai kutatók majomembriókat klónoztak és sikeresen ültették be ókét anyaál­latok méhébe. Az állatok vembessége nem tartott tovább egy hónapnál, a tapaszta­latok azonban értékesek lehetnek a gyógyászati célú emberi klónozás szempontjából. Október 26. Gerald Schatten és kollé­gái (University of Pittsburgh, Pennsyl­vania) az American Society for Repro­ductive Medicine éves konferenciáján je­lentették be eredményeiket. A kutatók ugyanazt a klónozási eljárást használták, amelynek segítségével dél-koreai szak­emberek az év elején emberi embriókat klónoztak, majd embrionális őssejteket vontak ki belőlük. Schatten és munkatársai 2003. április 11-én még arról számoltak be a Science tudományos hetilapban, hogy az alacso­nyabb rendű emlősök klónozása során alkalmazott, differenciált testi sejteket használó ún. nukleáris transzfer techno­lógia (amelynek során a klónozni kívánt egyed sejtjének genetikai anyagát egy ki­üresített petesejtbe juttatják be) négy különféle változatát is kipróbálták rhe- susmajmoknál, de egyik esetben sem si­került életképes embrió létrehozása. A beszámoló szerint ennek oka az volt, hogy a genetikai anyagot hordozó kromoszómák már a legelső sejtosztódá­soktól kezdve nem oszlottak meg megfe­lelően az utódsejtekben, mivel a sejtosz­tódásokban alapvető szerepet játszó fe­hérjefonalak - amelyek megfelelő alak­zatba rendezik a kromoszómákat - össze­vissza fűződtek fel. A fonalak kialakulásában legalapve­tőbb szerepet játszó fehérjék ugyanis hi­ányoztak vagy hibásak voltak. Schatten ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi klónozási technikák "kirabolják" a pete­sejtet: amikor kiveszik belőle a sejtma­got, alapvető fehérjék is távoznak, s ezzel a petesejt valósággal "megbénul". Az ala­csonyabb rendű emlősökben azért mű­ködhet időnként a dolog, mert ezek pete­sejtjei tartalék-készletekkel rendelkeznek ezekből a fehérjékből. Schatten akkor úgy vélekedett, hogy az embrionális fej­lődés alapvető törvényei lehetetlenné te­hetik a főemlősök, így az ember klónozását. Erre látszik rácáfolni egy 2004 febru­árjában ugyancsak a Science-ben megje­lent tanulmány, mely szerint dél-koreai és amerikai kutatók harminc emberi embriót hoztak létre, kifejezetten gyógy­ászati céllal, azaz őssejtek kinyerése céljá­ból. A létrejövő embriók osztódását az úgynevezett hólyagcsíra állapotban - kö­rülbelül 100 sejtből álló képződmény - leállították. A kutatók beszámolója sze­rint ebben a stádiumban a kutatócso­portnak sikerült kinyernie az embrioná­lis őssejteket. Az eredmény nagy megle­petést keltett, az embriók fejlettsége és nagy száma miatt A dél-koreai kísérletek során a klóno­zott emberi embriókat 5-6 napnál nem engedték tovább osztódni, és a sejteket elpusztították. Schatten és munkatársai azonban a majmok esetében most to­vább merészkedtek: a dél-koreai mód­szerrel 135 embriót hoztak létre, és 25 felnőtt anyaállat méhébe ültették be őket. A kiónok létrehozásához bőrsejtek­ből és a petefészkekben megtalálható ún. kumuluszsejtekből nyerték ki a genetikai anyagot. Röviden Kockázatos alternatív böngészők? Az informatikai biztonsági kérdésekre sza­kosodott Secunia a legújabb alternatív böngészők Tabbed Browsing (körülbelül: lapozó böngészés) funkciójának veszélyeire figyelmeztet. A cég szerint minden alterna­tív böngészőt érinthet a kémkedést lehető­vé tevő biztonsági rés. A probléma lényege, hogy rejtett oldalak is szkripteket futtathat­nak. így bármely weboldaí olyan kérdező­ablakot indíthat, amit a felhasználó nyu­godt lélekkel hihet az éppen böngészett megbízható oldal természetes funkciójá­nak. Ha beírja az adatait, a bizalmas adatai rossz kezekbe kerülhetnek. A Secunia két bemutató oldalt készített a biztonsági probléma veszélyeinek kipróbálására. így például megmutatják, hogy a felhasználó betérhet a bankja weboldalára, miközben a háttérből egy teljesen más oldal a jelszó iránt érdeklődik, írta a TechNewsWorld híroldal. A lapozó böngészést gyakorlatilag minden alternatív böngésző használja, így érintett többek közt a Mozilla (Firefox), Netscape, Opera és a Safari. Új kutatások: KEVESEBB GÉNNEL ÉLÜNK Az emberi génkészlet visszafejtésén dolgo­zó kutatók korábban már több szenzációs bejelentést tettek. A legutolsó, hogy az em­beri szervezet örökítőanyaga 20-25 ezer génből épül fel, vagyis lényegesen keveseb­ből, mint amire a korábbi 30-40 ezres becs­lés utalt. Ez az emberi DNS szinte teljes feldolgozása után derült ki. Az eredménye­ket a nemzetközi Human Genom projekt konzorcium (IHGSC) a brit Nature szak­lapban ismertette. A kutatók immár bizto­sak benne, hogy a felépítés bonyolultsága nem a gének számán, hanem a többszörös célon alapul. Ez annyit tesz, hogy minden egyes gén az alkalmazás módjától függően egy sor funkciót elláthat, jelentette ki a BBC-nek Tim Hubbard, a Cambridge-i Sanger intézet humán genetikai csoportjá­nak tagja. Gázturbina a mobilban Szilíciumból kivésett miniatűr gázturbinák­kal kísérleteznek a Georgia egyetem kuta­tói, akik szerint az új eszköz tízszer több energiával látja el a mobiltelefonokat és lap­topokat, mint a manapság elterjedt lítiumi­on akkumulátorok. A gázturbinákról annyit érdemes tudni, hogy mechanikus energiát alakítanak át elektromos energiává, és na­gyon hatékonyak. Az aprócska gázturbinák nem nagyobbak egy tízcentes érménél, vi­szont tízszer több áramot termelnek, mint amennyit egy hasonló méretű lítiumion ak­kumulátorból nyerhetünk, és még a népsze­rű üzemanyagcelláknál is kevesebb helyet foglalnak eí. A turbinának percenként száz­ezer fordulatot kell megtennie ahhoz, hogy 1,1 wattot előállítson, ami egy mobiltelefon vagy egy műholdas helymeghatározó rend­szer működtetéséhez elegendő. A kutatók­nak vékony titánbevonattal kellett megerő­síteniük a mágneseket, mert nagyon nagy sebességnél a centrifugális erő szétszakítot­ta a gyűrűt. A mágneses generátor nagysze­rű megoldás, azonban a gyártást még jelen­tősen le kell egyszerűsíteni, mondta Mike Waits, a kutatást támogató Army Research Labs villamosmérnök munkatársa. Klónozott embriók: szűkös lehetőségek j

Next

/
Oldalképek
Tartalom