Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-22 / 174. szám
TUDOMÁNY I Ismeretlen égitest típusra bukkantak MVANATÁVOLBAN? Eddig ismeretlen égitest-típusra leltek csillagászok. A se nem csillag, se nem barna törpe, se nem bolygó egy bináris rendszer tagja. 14 MAGYAR SZÓ—A HÍD Röviden SüGÁRZÁSVÉDÓ TANMESE BAKTÉRIUMOKTÓL Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő egy parányi, nagy ellenállással rendelkező baktériumról, ami képes túlélni az emberre halálos sugárzási dózis akár kétezerszeresét is. A Deinococcus radiodurans nevű vörös baktériumot körülbelül 50 éve fedezték fel egy sugárral kezelt húsban. A tudósokat azóta is foglalkoztatja, hogyan képes ez a baktérium bármely más organizmusnál jobban ellenállni a sugárzásnak. A kutatók jó ideje tudják, hogy a baktérium különösen hatékony a sugárzás okozta DNS sérülések befoltozásában, most azonban Michael Daly és munkatársai a bethesdai Egészségügyi Tudományok Egyetemén egy lehetséges magyarázattal álltak elő a dolog mikéntjéről. Különböző sugárzási érzékenységű baktériumok összehasonlításával a csapat felfedezte, hogy a legellenállóbb baktériumok hajlamosak magas mangán és viszonylag alacsony vasmennyiség tárolására. Daly szerint a mangán segít a károsító molekulák, mint a szabad gyökök kitakarításában, melyek a baktérium anyagcseréje során távoznak. Ez egészségesebb állapotban hagyja a baktériumot és segít a sugárzásban sérült DNS helyreállításában. Amennyiben a mangán az emberi sejtek esetében is védelmet nyújtónak bizonyul Daly számos alkalmazást el tud képzelni. Egy antioxidáns dózis - mint például az E vitamin, ami a mangán hatásait utánozza - megóvhatja azoknak a sejtjeit, akik sugárzásnak vannak kitéve, legyen az egy nukleáris baleset helyszínén tartózkodó munkás, vagy a rák elleni sugárkezelésnek kitett betegek. Utóbbi esetben kifejleszthető lenne egy olyan orvosság, ami az egészséges sejtekben megnövelné a mangán mennyiségét, míg a rákos sejteket érintetlenül hagyná, így az egészséges szövetek ellenállóvá válnának, és a terápia több mellékhatása megszüntethető lenne. Áramon is szélessáv! Az Egyesült Államok távközlési szabályozó testületé elfogadta az áramkábeles internetezés szabványát, és New York-ban máris bevezetik az első ilyen szolgáltatást. A ConEd és az Earthlink bejelentette, hogy az Ambient vállalattal együttműködve kiépítik az adattovábbításra is alkalmas áramhálózatot, és próbaüzemben megkezdik a szolgáltatást. A felhasználók eleinte csak DSL sebességre számíthatnak, de később növekedhet a sávszélesség. 400 ÉVES A KEPLERI SZUPERNÓVA Négyszáz évvel ezelőtt, 1604. október 17-én fedezte fel a róla elnevezett szupernóvát Johannes Kepler (1571-1630), II. Rudolf császár udvari csillagásza a Kígyótartó csillagképben. Kepler megállapította, hogy az minden más csillagnál és bolygónál fényesebb. Sikerült kimutatnia, hogy a nagyon fényes csillag távolabb van Földünktől, mint a Hold. Ezzel első ízben cáfolták meg, hogy a "Holdon túl" változatlan a világ. Kepler úgy vélte, hogy új keletű anyagtömörülésről van szó, csak nem volt biztos abban, hogy belső fénynyel bír-e, vagy a Nap fényét veri vissza. Azóta a tudomány megállapította, hogy a szupernóvák viszonylag ritka, rendkívül nagy erejű csillagrobbanások, amelyek egy-egy nagy tömegű csillag fejlődésének drámai végét jelentik, s amelynek nyomában csak egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag marad vissza. A "kepleri szupernóva" óta GalaxiOktóber 19. Csillagászok a Gemini North és Keck II teleszkópok segítségével vizsgáltak egy különleges bináris (két csillagból álló) rendszert, amelynek kisebbik tagja egy eddig ismeretlen típusú égi objektum. Nem csillag, nem bolygó, nem is barna törpe, egyszerűen csak egy gázokból álló sűrű gömb. A feltételezések szerint a korábban csillagként működő égitestől nagyobb méretű társa annyi anyagot vont el, hogy idővel korábban ismeretlen átmeneti típusú égi képződmény vált belőle. A 300 fényévre található EF Edrianus bináris rendszer a késő őszi és téli éjszakákon az Orion csillagkép alatt látható Eriadnus (alvilági folyó) csillagképben helyezkedik el. Két csillagszerű égitest alkotja; a nagyobbik egy körülbelül Napunk tömegének felével rendelkező fehér törpe, amely egy Nap-típusú csillag életpályájának végén keletkezett. Amikor egy csillag már nem tud több energiát termelni, lassan elkezd összezsugorodni mivel saját gravitációját a magfúzióból eredő energia már nem ellensúlyozza, ennek következtében sűrűsége és felszíni hőmérséklete erősen megnövekszik. Mérete végül akár bolygónyi is lehet. E bináris rendszer fehér törpéje például akkora, mint Földünk. A közös tengely körül keringő rendszer másik tagja az eddig ismeretlen típusú donor objektum, amelynek anyagát a fehér törpe magához vonzotta. A végét járó égitest túl nagy sűrűségű ahhoz, hogy bolygó lehessen, az összetétele viOktóber 17. Elképzelhető, hogy hamarosan nem lesz többé szükség nagymosásra, és a mosószer- és mosógépgyártók is lehúzhatják a redőnyt. Amerikai kutatók szerint az öntisztuló ruhadaraboké a jövő. szont nem a barna törpékre jellemző. Mindezek mellett tömege is kicsi ahhoz, hogy csillag legyen. Az égitest egy új, idáig nem ismert kategória tagja. Az EF Edrianus bináris rendszer fehér törpéje látható fényt emittál, így hagyományos csillagászati teleszkópokkal is megfigyelhető. Mágneses mezeje mintegy 14 milliószor nagyobb a Napénál, a mágneses mező mentén a csillag spirális alakban szabad elektronokat bocsát ki (ciklotron sugárzás). Az egymást jelenleg 81 perc alatt megkerülő égitestek közötti anyagáramlás a feltételezések szerint öt milliárd éve kezdődhetett, amikor a keringési idő még három-négy óra is lehetett. Az eredetileg napméretű égitestek anyagcseréje azonban egy idő után leállt, egyA University of Massachusetts kutatói a selyemkóró növény rostjaiból készített fonalat a medúza fluoreszkáló festékanyagát termelő genetikailag módosított baktériumokkal fertőzték meg. A mezei gyomnak számító selyemkórót egykor textíliák előállítására használták,, de napjainkban is készítenek selyemszálakat belőle. A kísérlet során a fonalat izzadság- cseppekkel itatták át, ez lett a baktériumok táptalaja. A kutatók a fluoreszcencia terjedésének megfigyelésével követték nyomon a mikrobák szaporodását a fonálon. Arra voltak kíváncsiak milyen hosszú ideig marad életben a baktériumkolónia. Azt tapasztalták, hogy amikor a tápanyagul szolgáló izzadtság, és a testszagért felelős fehérjék elfogytak, a mikrobák szaporodása leállt, és a baktériumok nyugalmi állapotba kerültek. Majd táplálékhoz jutva újra aktivizálódtak. A kutatást vezető Alex Fowler szerint egyéb emberi váladék jelenléte tovább fokozza a mikrobás öntisztukst. 2004. OKTÓBER 22. előre nem ismert okból. A csillagászok elképzelhetőnek tartják, hogy a jelenséget ismétlődő kitörések, nova-robbanások kísérhették, ami közben a csillagok spirál alakban mozogva egyre közelebb is kerültek egymáshoz. Ma körülbelül a Föld- Hold távolságban keringenek egymás körül, a donor objektum mérete már csak körülbelül a Jupiterét közelíti meg. A hőmérsékleti elemzések szerint a donorobjektum hőmérséklete a barna törpékhez hasonló tartományba esik (1400 Celsius), azonban a sugárzás spektruma nagyban eltér azokétól. A leghűvösebb csillagok hőmérséklete 2400 Kelvin körül van, míg például a Jupiteré mínusz 150 Celsius fok. így a „csillag” típusára továbbra is homály vetül. A rendszer kialakulását illetően csak találgatnak egyelőre a csillagászok. Egyes feltételezések szerint eredetileg a fehér törpe progenitor csillaga és egy szuperplanéta kapcsolhatta össze életét, és valamilyen ismeretlen úton az utóbbi túlélte az előbbi fehér törpévé alakulását, létrehozva ezt a különleges, végét járó rendszert. Pusztulnak a kétéltűek! Immár közel 30 éve tudjuk, hogy a világ kétéltűállománya rohamos fogyásnak indult. Ez a tény önmagában nem is lenne meglepő, hiszen számos más állatcsoportról tehetünk hasonlóan szomorú megállapítást. A békák, gőték, szalamandrák esetét az teszi különlegessé, hogy egyed- és fajszám- csökkenésüket nem csak olyan területeken figyelték meg, ahol az élőhelyek romlása, pusztulása világosan érzékelhető, hanem védett nemzeti parkokban, az embertől viszonylag távolabb eső vidékeken is. Ma már több olyan globálisan ható faktort ismerünk, ami jó eséllyel pályázik az első számú gyanúsított címére. Számos mikroszkopikus gomba okozhat például halálos fertőzést kétéltűekben. A világ több pontján találtak arra utaló jegyeket, hogy a békák gombás betegségei járványszerűen terjednek, és ma már valószínűleg nem csak lokálisan hatnak, hanem nagyon könnyen átkerülnek egyik populációból a másikba. Szintén globálisan ható tényező az UV-B sugárzás alkalmankénti megemelkedése. Az ultraviola sugárzás elsősorbaa&~ebiha- lak és gőtelárvák j^d^aését befolyásolja negatv irányban. Emelt mennyiségű dózis mellett a fejlődési rendellenességek legélesebb skálája alakulhat ki, és legtöbbször már embrionális korban pusztuláshoz vezethet. Hl Mosószer helyett baktériumjer tőzés MINIMUM TISZTASÁG A genetikailag módosított baktériumokkal megfertőzött szövet képes lélegezni, és megemészti a szennyeződéseket. Amerikai kutatók verejtékkel és testszaggal táplálkozó baktériumok előállításával kísérleteznek | Bináris rendszer a kisebbik ismeretien j %
