Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-22 / 174. szám
10 MAGYAR SZÓ - A HÍD Kultúra 2004. OKTÓBER 22. Röviden Befejeződött a Sorstalanság ZENEI FELVÉTELE A Magyar Rádió zenei stúdióiban befejeződött a Sorstalanság című Koltai Lajos rendezte film zenéjének felvétele, amelyen maga a szerző, Morricone is végig résztvett, sőt, ő vezényelte a nemzetközi ragú Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát: Végülis a mintegy másfél órányi filmből összesen csak negyed órát tesznek ki azok a jelenetek, amelyeket zene kísér. A vezérszólam rendkívül szép, lírai, a holocaust témához talán már túlságosan elvont, lebegő muzsika. Ettől is tovább tarthat a hazai vélemény: a film jobb lesz, mint a németesen szikár regény. Fődíjas a Kontroll Chicagóban A legjobb filmnek járó Arany Hugo-díjat, az október 21-ig tartó chicagói filmverseny fődíját nyerte el a Kontroll. A játékfilm mezőnyben tizenkilenc alkotásból bizonyult a budapesti metróban forgatott film a legjobb alkotásnak. A hat tagú, nemzetközi ösz- szetételű zsűri üdvözölte azt "a vitalitást, ahogy a film kifejezi egy kiábrándult nemzedék érzéseit". A legfontosabb és legnagyobb amerikai fesztiválok közé tartozó chicagói mustra idén negyvennégy országból száztíz játékfilmet és több mint ötven rövidfilmet hívott meg a programjába. Ez már a tizenegyedik nemzetközi díja a metrómesének, de ez volt az első tengerentúli elismerése. Első beolvasás A magyar Nobel-díjnak is nevezett Bolyai- dfj idei nyertese Bor Zsolt lézerkutató, szegedi egyetemi professzor, a díjátadáskor zavarba hozta Gyurcsány Ferenc újdonsült miniszterelnököt, mert a tévé és a rádió nyilvánossága előtt szóvá tette, hogy a költségvetésnek csupán 1 százaléka jut tudományos fejlesztésre, holott például Írországban vagy Finnországban ez arány több mint 3 százalék Díjazonos színpadi művek Ritka dolog történt a magyar színházi életben: az évente megrendezett POSZT (a Pécsi Országos Színházi Találkozó) és a magyar színikritikusok ugyancsak évente kiosztott díjai szinte azonos daraboknak jutottak. Ez az azonosság nagy mértékben erősíti a kitüntetett produkciók művészi értékét. Most a színikritikusok a legjobb új magyar dráma diját megosztva Spíró György: Koccanás (Katona József Színház) és Mohácsi István - Mohácsi János: Csak egy szög (Kaposvári Csiky Gergely Színház), a legjobb előadás diját a Krétakör Színház Sirálya (így, j-vel írandó és rendezője: Schilling Árpád), a legjobb rendezés diját pedig az Új Színház Roberto Zucco című előadásáért Vid- nyánszky Attila részére szavazták meg. CSÚCSKITÜNIETÉS Kocsis Zoltán világhírű magyar zongoraművész és karmester tizennyoíc éves volt, amikor elnyerte a Magyar Rádió Beethoven versenyének első helyét. Fischer Ivánnal 1983- ban alapította meg, 1997 őszétől vezeti a Nemzeti Filharmonikusok Zenekarát. Kimagasló szakmai és közönségsikereket aratón Japántól az Egyesült Államokig. 2004- ben pedig Cannes-ban életműdíjat kapott a MIDEM-en. Végül most a francia kulturális miniszter a Művészeti Érdemrend Lovagi fokozatát adta át neki. ■ Tragikusan szép sikertörténet CSALÁDI TERROR Odahaza a tudományos könyvpiac már a második kiadást igényelte dr. Morvái Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens Terror a családban című müvéből. Ritka siker. Ez a társadalomféltő, felelősen lázító könyv a kultúra egyik gyökerét: a zavartalan gyepneknevelést is szondázza, bár a kötet alcíme: A feleségbántalmazás és a jog. Az Államokban pedig állítólag már közel fél millió, 22-30 év körüli „gazdasági emigráns” magyar fiatal dolgozik, sokan a házasság és a gyermekneveles kezdeti éveiben élnek. Dr Morvái Krisztina bírói szakvizsgával, a londoni King's College tudományos fokozatával, amerikai oktatő-kutatő, s Európai Emberi Jogi Bizottságbeli jogász gyakorlattal rendelkezik, s nemzetközi rangú szakíró. Többek között elérte: a magyar rendőrség végre beavatkozik az asszonyverésekbe. Földessy Dénes- Milyen számadatok bizonyítják, hogy a családon belüli erőszak széíes körű társadalmi jelenség?- Kutatásaim szerint Magyarországon majd minden héten megöl egy nőt a férje vagy az élettársa. A háború óta eltelt időszakban mintegy 3000 nő halt így meg, vagyis egy 6000-6500 lelkes település teljes női lakossága. Tavaly, 2003-ban átlagosan minden tizedik órában került sor olyan „asszonybántalmazásra”, amiért büntetőeljárás is indult. Ez nemcsak a relatíve kis lakosság miatt riasztó adat, hanem főként azért is, mert hazánkban az „ asszonybántalmazások” túlnyomó többsége ma is rejtve marad a hatóságok előtt. A nők és más kiszolgáltatott családtagok tudják, hogy nem kapnak hatékony segítséget, ezért nem jelentik az eseteket. A statisztika tehát csak a jéghegy csúcsát mutatja.- A családi terror miért túlnyomórészt férfiszokás?- Legvalószínűbb pedagógiai oka, hogy a férj már gyermekkorában ezt látta az apjától, és hogy ebbe senki sem avatkozott be. Mintázza az apját, mintha annak brutális magatartása volna a világ férfias rendje. Ez a fajta családi nevelés világméretű ártalom, hiszen folyamatosan újratermeli a terrorizált családokat. Ehhez még mindig hallani a jópofáskodó magyar mondást: „Pénz számolva, asz- szony verve jó!” Ezért a határozott hatalmi beavatkozás mellett meg kell kísérelni a brutális férjek tudatváltoztatását is. Ha nem másképp, akkor a jog révén s az államhatalom erejével kell tudatosítani bennük, hogy e magatartásuk nem kivagyiság, hanem túrheteden, s a társadalom a négy fal közötti brutalitást ellen is véd.- Hol lehet ennek a történelmi alapja?- - A legtöbb társadalomban a nő rangja, értéke erősen másodlagos volt, sőt, a férjet szokásjog is felhatalmazta hatalmának erőszakos fenntartására. A családkultúrában ennek az értékrendnek máig tartó túlélése egész Kelet-Közép-Európá- ban tartósabb, mint Európa más részein. Magyarország e tekintetben a sor végén áll.- Hogyan lesz egy nőből családon belül terrorizált fogoly?- A brutális férj vagy férfi élettárs kierőszakolja a maga abszolút uralmát, még- jaedig a nő teljes elmagányosítása révén. Ha van is egy tekintélyes családtag, aki hatna a férjre, nagyon sokszor a közvetlen környezet sem tud arról, mi történik a négy fal között. Az asszony ugyanis olyan fenyegetettségben él, hogy azt még a szüleinek, testvéreinek sem meri elárulni. Csak próbálkozik, hogy minden jóra forduljon, s közben teljesen elszigetelődik, elmagányosodik, megszűnnek a rokoni, baráti kapcsolatai. Az ilyen férjnek épp ez a célja, hogy teljes uralmat gyakoroljon a másik házasfél élete felett, hogy az folyamatos rettegésben éljen. Csak eszközként, alárendelt, megalázott helyzetben tartja. Körülbelül ezt kell tudni röviden a családon belüli erőszak természetrajzáról.- Milyen a világhelyzet?- A nemzetközi normák, vagyis most már az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, aztán a tengeren túli országok: az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada gyakorlata is azt mutatja, hogy nem tartják már a magánéletbe történő indokolatlan beavatkozásnak, ha hatóság, - rendszerint a rendőrség - behatol és fellép a bántalmazott nő érdekében. Magyarországon azonban a rendőrség ilyenkor közömbösen viselkedett. Legfeljebb ha már vér folyt, akkor lépett közbe, egészen 2002. szeptember 20-ig, Balogh Tomi temetéséig.- Ön a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ Alapítvány vezetője. Mit jelképez, hogy éppen egy gyermek temetésének napján kapcsolt teljes sebességbe az Ön vezette mozgalom, amely a rendszerváltás óta a legeredményesebb civil mozgalommá vált?- A családi brutalitás következtében átlagosan minden hónapban megölnek egy kisgyereket. Egyikük a 12 éves Balogh Tomi volt. Édesapja az anya iránti bosz- szúvágytól vezérelve gyilkolta meg, miután az asszony hiába kért segítséget számos hatóságtól. Számomra ez volt „ az utolsó csepp a pohárban”, úgy éreztem, azonnal lépni kell.- Az Ön kezdeményezése sikertörténetté nőtt: a mozgalom, amely a családon belüli brutalitással szembeni határozott állami fellépést követeli, már első pillanataiban ötvenezer egyetértő aláírást kapott, és a politikailag kettészakadt ország parlamentjében valamennyi párt egységesen mellé állt. Hosszú volt az út idáig?- Ami engem illet, eddig tíz évnyi munkámba került. De 2002-ben már petícióban állítottuk össze követeléseinket. Szeretnénk elérni, hogy Magyarország is a nemzetközi normáknak megfelelően kezelje ezt a kérdést. Vagyis változzék meg az az alaphelyzet, hogy a bántalmazott feleségnek, gyerekeknek kelljen a közös lakásból földönfutóként menekülni. Ha az anya eddig a gyámhatósághoz fordult segítségért, rendszeresen ezt a választ kapta: „Oldja meg a problémáit maga, különben elvesszük a gyerekeit!” Egységes, országos stratégiát akarunk. Nagy eredmény: ennek érdekében született meg a 45/2003-as országgyűlési határozat. Ennek értelmében a rendőrség végre már beavatkozhat és helyszíni védelmet nyújthat. Fontos lenne, ha a bíróságok soron kívül tárgyalnák ezeket az ügyeket. Akár egy nap alatt, mint Amerikában, s ne 5-6 év alatt, miközben az asszony és a gyerekek egy fedél alatt, kiszolgáltatva, folyamatos terrorban élnek a veszélyes férjjel. Továbbá védjék meg a sértettet és a tanúkat az eljárás alatt. Nagy szükség van az egységes szakmai szabályokra a rendőrség, a gyámhatóság, gyermek- és felnőtt orvosok szármára. Legfontosabbnak a távoltartó rendelkezés bevezetését tartom, azaz azt, hogy a bántalmazó ideiglenesen kitiltható legyen a közös otthonból. De fontos lenne menedékházak létesítése is, amelyekben ezek a testileg-lelkileg tönkretett, menekülésbe kényszerült anyák és gyermekek biztonságba, fedél alá kerülnek. Országos felvilágosító kampány is kellene, hiszen még liberális politikusok sem látják tisztán a magánélet, magánlakás fogalmát: a családi fészek és a veszélyes bezártság különbözőségét.- Alapkérdés: a gyermek számára melyik a kisebb nevelési béklyó: a béke végett elvált csonkacsalád, vagy a végigterrorizált, de egységes családi gyermekkor?- Megrögzött család és házasságpárti vagyok. De vannak helyzetek, amikor a gyermek érdekében is elkerülhetetlen a válás.- Hol tart az országgyűlési határozat végrehajtása?- Letelt a fél éves a határidő s csak a rendőrség intézkedett.- Reménykedik?- Igen. De nagyon küzdünk is. n m_______________ raliirlnii hrifiH atealr rftmlllirtt? |