Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-08 / 173. szám

2004. OKTÓBER 8.______________ __________ Hazai hIrek_________________ ____ ____MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 Elkezdődött a Mátyás-templom felújítása m REKONSTRUKCIÓ A kulturális miniszter, akihez a Gyurcsány-kormányban mostantól az egyházi ügyek is tartoznak, azt szeretné, ha a katolikus egyház is hozzájárulna a költ­ségekhez. Az állam 3,7 milliárdot költené el négy év alatt a Mátyás-templomra a várrekonstrukciós programon belül. Kezdetét vette a budavári Mátyás­templom teljes körű felújítása. A re­konstrukció kapcsán a sajtót a helyszí­nen tájékoztató Hiller István kulturális miniszter reményét fejezte ki, hogy a katolikus egyház is hozzájárul majd a többmilliárd forintos felújítási költsé­gekhez. Hiller István elmondta, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma (NKÖM) idén 250 millió forin­tot fordít a rekonstrukcióra, és ez az összeg rendelkezésre áll a költségvetés­ben a kormányzati kulturális beruházá­sok címszó alatt. Egyúttal rosszindula­tú találgatásoknak nevezte azokat a ko­rábbi vélekedéseket, hogy nincs meg a fedezet a felújításra. Gyurcsány Ferenc kormányfő kormányprogramjának egyébként tételesen része volt a várre­konstrukciós program, ezen belül a Mátyás-templom felújítása is. A felújí­tást 2003-ban hirdette meg az NKÖM, tekintettel az épület egyedülálló mű­emléki értékeire. A miniszter azt szeretné, ha a tulaj­donos katolikus egyház - nem az egy­ház egyéb jövedelméből, hanem kizá­rólag a belépőjegyekből származó be­vételből - hozzájárulna a templom fel­újításához. Hiller István emlékeztetett arra, néhány éve azzal az indoklással vezették be a Mátyás-templomnál a be­lépőjegyet, hogy a bevételt a majdani felújításra fordítják. Erdő Péter, eszter- gom-budapesti érsek levelében ezzel szemben arról tájékoztatta őt, hogy a katolikus egyháznak nem áll módjában hozzájárulni a felújításhoz. Hiller Ist­ván a Mátyás-templom Mária-kapuja A főváros szerint a zsidónegyed kö­rül kialakult vitában képviselt álláspon­tok egyike sem áll meg önmagában, így közvetítenének a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal és a VII. kerületi önkor­mányzat között. Mint ismeretes, a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2004. szeptember 1-én egy civil szerve­zet beadványának hatására műemléki jelentőségű területté nyilvánította az egykori pesti zsidónegyed néven ismert területet, az önkormányzatnak azonban nincs rá pénze, hogy a műemléki előírá­soknak megfelelően újítsa fel a házakat. Schneller István, Budapest főépítésze szerint a kerületnek változtatási tilalmat kell elrendelnie, és komplex rehabilitá­ciós programot kellene készítene, mely- lyel sikerrel pályázhatna a főváros 1,4 előtt tartott sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztereként ezentúl az egyházakkal való kapcsolattartás is őhozzá tartozik, és ennek jegyében találkozókat kezde­ményez a magyarországi egyházak, történelmi és a bejegyzett kisegyházak vezetőivel. Reméli, hogy jó együttmű­ködést, az ország sikeréért közös gon­dolkodást és fellépést tudnak kialakíta­ni, tette hozzá. Hiller István úgy tájékoztatta a saj­tót, hogy az ország egyik leglátogatot­tabb műemlékét, a világörökség részét képező Mátyás-templomot első lépés­ben geodéták vizsgálják meg egy speci­ális háromdimenziós lézeres módszer milliárd forintos városrehabilitációs céltartalékára. Demszky Gábor főpol­gármester elmondta, ezzel a döntéssel szeretnék megerősíteni a KÖH által meghirdetett "moratóriumot". Hozzá­tette: "Amint a kerület akcióterületté nyilvánította a negyedet, a főváros for­rásai megnyílnak." A VII. kerület polgármestere, Hunvald György az Indexnek elmond­ta, a főváros kezdeményezéséről és a sajtótájékoztatóról csak utólag értesült. Szerinte a most felkínált lehetőség ed­dig is adott volt, de a városrehabilitációs keretre kiírt pályázat feltételei ezúttal sem módosultak, így Erzsébetváros to­vábbra sem folyamodhat az összegért. Ennek oka, hogy a kiírók olyan nagy önrészt követelnek a pályázóktól, amit segítségével. A szakemberek a többezer négyzetméternyi külső falfelület min­den négyzetcentiméterét felmérik, ez a folyamat körülbelül fél évig tart. A mi­nisztérium háttéranyaga szerint a 3,7 milliárd forint összköltségű beruházás várhatóan négy évig tart. A harangto­ronynál most megkezdődött állványo­zás a legsürgősebb életveszély-elhárítá­si munkálatokat szolgálja. A lezuhanó kődarabok és Zsolnay-kerámiák miatt ugyanis 2001-től kezdődően ráccsal körbekerítették a templomot, és tavaly három, úgynevezett életvédelmi tetőt is a bejáratok fölé szereltek. Azzal kapcso­latban, hogy 130 év után elkezdődött a XIII-XV. században épült Mátyás templom első igazi nagy és teljes felújí­tása, a miniszter elmondta, hogy a fel­újítás az átfogó várrekonstrukciós prog­ram része. A következő lépés a nagyon leromlott állapotban levő egykori hon­véd főparancsnokság felújítása lesz. A kiírt pályázatra 30 pályamű érkezett, az eredményhirdetés november 3-án lesz, és a beérkezett terveket kiállításon is bemutatják. egy "szegény kerület" nem tud kifizetni, és ami a hetedik kerület esetében meg­haladná az elnyert összeget, mondta Hunvald. A kerület részéről egyébként Koromzay Annamária, a VII. kerület szociális alpolgármestere vett részt a sajtótájékoztatón. Szerinte a ma már el­fogadhatatlan színvonalú szobakonyhás lakások megújításra szorulnak. Demszky elmondta, a hetedik kerü­let így is több száz milliót költ évente társasházakra; ma már az egyedi támo­gatások helyett egységes támogatások­ban kell gondolkodni. "Ha ezek a kü- lön-külön elköltött összegek a főváros rehabilitációs számláján landolnának, akkor egységes forrásokkal már eséllyel pályáznánk az EU-s pénzekre" - fogal­mazott. A volt pesti zsidónegyed, a zsinagóga körüli hajdani gettó környéke ma ro­mos bérházak szűk utcáiból áll. A szoci­alizmus éveiben apró szegény lakásokra osztott házakban szegények laknak, akiknek nincs pénzük a felújításokra. Emiatt a műemléki jellegű házak gyak­ran a szó szoros értelmében omladoz­nak, sok házat ki kellett üríteni, annyira veszélyes állapotban van. Ennek a fel­újításáról zajlik most vita a fővárosban. Röviden Magyar Bálint szerint AZ ÉLTÉ REFORMELLENES Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) intézményi tanácsa tárgyalt az egyetemen a finanszírozási nehézségek mi­att várható lépésekről, többek között az ok­tatók egyhavi ingyenes munkájáról, közöl­te Bakonyi László, az ELTE oktatási és tu­dományszervezési főosztályvezetője. Ma­gyar Bálint ugyancsak újságírók előtt azt mondta: politikai játéknak, a felsőoktatási reform elleni lépésnek tartja az ELTE ma­gatartását. Linghammer István, az ELTE rektora korábban elmondta: az év végére az egyetem sajátos helyzetbe kerülhet, ha kifizeti a béreket, akkor esetleg nem tudja kifizetni a közüzemi és egyéb számlákat. Diplomáciai nagyüzem lesz Budapesten Tizennégy vezető külföldi politikus érkezik Budapestre október 14-én, a Haladó kor­mányzás című konferenciára. A miniszterel­nökökből és államfőkből álló résztvevők közt lesz Tony Blair brit kormányfő és Gerhard Schröder német kancellár is. Vél­hetőleg ez lesz az első alkalom, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként kül­földi kollegáival tárgyal Budapesten. A szer­vezők szerint a Haladó kormányzás csúcsta­lálkozók "rendkívüli lehetőséget kínálnak a balközép vezetők részére, hogy közösen, ké­nyelmes és informális keretek között gon­dolkodjanak együtt, olyan környezetben, ami lényegesen eltér a nemzetközi csúcsta­lálkozók formális struktúrájától és légköré­től." "A cél idén az lesz, hogy a vezetők kicse­réljék gondolataikat, tapasztalataikat, illetve legjobb gyakorlataikat, és ezáltal progresszív megoldásokat dolgozhassanak ki azokra a problémákra, amelyekkel a világ minden or­szágának állampolgárai küzdenek". A SORKATONÁK DROGOZTAK A LEGTÖBBET Várhatóan csökkenni fog a drogfogyasztás a Magyar Honvédségnél az önkéntes-hivatá­sos haderőre történő áttéréssel, ugyanis a statisztikák szerint elsősorban a sorkatonák fogyasztanak drogokat a hadseregben, mondta Szenes Zoltán altábornagy, a Ma­gyar Honvédség vezérkari főnöke Budapes­ten a hadsereg drogellenes konferenciáján. Szenes ismertetése szerint 2003-ban 64 ká­bítószerrel való visszaélési eset történt, ös­szesen 151 személy volt ezekben érintett, közülük 129 sorbtona. Idén októberig 94 btonánál fedezték fel, hogy drogot hasz­nált, közülük 87 sorkatona volt. A katonák általában diszkódrogobt használnak a hét­végi eltávozás idején. A katonákat gyanú alapján, illetve havonta egy alkalommal szú­rópróbaszerűen ellenőrzik. Az alkalmassági vizsgálat során is végeznek drogszűrést. Sze­nes Zoltán elmondta, a külföldi missziókban eddig nem tapasztalták, hogy drogobt fo­gyasztanának a magyar katonák. Azon kér­désre, hogy távoznia kell-e a hadseregből annak a szerződéses vagy hivatásos katoná­nak, akiről bebizonyosodik, hogy' drogot fo­gyasztott, Szenes Zoltán úgy válaszolt: "igyekszünk úgy intézni". Szerkesztette: Gyenge Zsolt MA főváros beszáll a zsidónegyed körüli vitákba SZEGÉNY KERÜLET Sem lebontani, sem leomlani hagyni nem szabad a pesti zsidónegyedet, vallja a fővárosi önkormányzat, ezért 1,4 milliárdos céltartalékkal támogatná a VII. kerületi városrész értékmegőrző felújítását. Ehhez a kerületnek áj szabályozási ter­vet kéne készítenie és változtatási tilalmat kellene elrendelnie. Mátyár templom: megszépítik?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom