Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-08 / 173. szám

2004. OKTÓBER 8. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 I Letartóztatták az ETA politikai vezetőjét POKOLGÉP-SZERELŐK Huszonegy terroristát letartóztatott, hétszáz kilogramm robbanóanyagot lefoglalt a francia és a spanyol rendőrség az ETA felszámolására indított nagyszabású had­műveletben a hétvégén. Október 5. Hétszáz kilogramm rob­banóanyagot talált a francia rendőrség a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szaka- dár terrorszervezet vasárnap elfogott tagjainak rejtekhelyein. A francia Pireneusok több városában végrehajtott házkutatások során 400 ki­logramm dinamitot és 300 kilogramm, a házilag készített pokolgépekhez használt kálium-klorátot, továbbá fegyvereket és lőszert talált a francia rendőrség, jelen­tette a spanyol belügyminisztérium. Francia szakértők szerint minden jel arra mutat, hogy sikerült lefoglalni a Spanyolország és Franciaország terüle­tén működő ETA fő fegyver- és robba­nóanyag-arzenálját. A francia rendőr­ségnek idén áprilisban, a délnyugat­franciaországi Saint-Michelben végre­hajtott nagyszabású razziája során már sikerült felfedezni és felszámolni az ETA egyik jelentős fegyverüzemét. Vasárnap a délnyugat-franciaországi Salies de Béarnban a rendőrség letartóz­tatta az ETA politikai gépezetének évek óta keresett első számú vezetőjét, Mikel Albizu Iriartét és élettársát, Soledad Iparragirre Genetxeát. Az Antza fedő­nevet használó 43 éves Iriarte hagyja jó­vá a különböző terrorista cselekménye­ket, veszi fel a szervezet új tagjait, és dol­gozza ki a baszk szakadárok ideológiáját. Antza élettársa, ismertebb nevén An Boto valószínűleg a legmagasabb beosz­tást elért nő a terrorszervezetben, tizen­öt ember meggyilkolásával vádolják. An Boto, akit a spanyol lapok a "halálosan elegáns" jelzővel szoktak illetni, akkor hagyott fel kommandójának irá­nyításával, amikor megszületett első gyermeke. Nevét arról a hegyről kapta, ami egy baszk le­genda szerint egy tűzisten lakhe­lye volt. A francia és a spanyol rendőr­ség által 2000 óta közösen előké­szített nagyszabású műveletben, francia rendőrségi adatok szerint 17, a spanyol belügyminisztérium szerint viszont 21 terroristát sike­rült őrizetbe venni. A francia Pi­reneusokban eddig 7 fegyverrak- tárat találtak, de a rejtekhelyek felkutatása tovább folytatódik. Az ETA két héttel ezelőtt fenyegette meg támadásokkal Madridot, és azóta két robbantást végre is hajtott, kisebb anyagi károkat okozva. A szervezet egyébként tizenhat hónapja nem köve­tett el emberéletet követelő merényle­tet, ilyen a hetvenes évek eleje óta nem fordult elő. Megingott a szélsőjobb Nyugat-Európában KL ERŐ LEGYEN VELE? Szerbiában a vajdasági tartományi parlamenti választás második fordulója után véglegesnek tűnik a radikális, idegengyűlölő Szerb Radikális Párt (SRS) győzelme. Ez az eset nem egyedülálló Európában, több európai országban újult erőre kaptak a szélsőjobboldali pártok. Ugyanakkor más országokban sokat vesztettek befolyá­sukból. Különösen igaz ez azokra a nyugat-európai országokra, ahol két éve volt érezhető a szélsőjobb erősödése. Tervszerű áram­szünetek Kubában Október 3. Május óta napi problé­mát jelent Kubának, hogy ellássa ma­gát energiával. A téli időszakra ezért rendkívüli takarékossági programot hirdetett meg Castro rendszere. Több üzemet bezárnak, csökkentik a munkaidőt és "tervszerű áramszüne­tek" következnek. Rendkívüli áramtakarékossági in­tézkedéseket kényszerültek bevezetni a kubai hatóságok a karibi szigetorszá­got sújtó energiahiány miatt. A kubai munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium hétfőn Havannában közzétett rendelete üzemek leállítását és a munkaidő csökkentését is előirá­nyozza az energiaínség enyhítése ér­dekében. A hatóságok azokat az üzemeket, gyárakat állítják le, amelyek tevé­kenysége később felújítható lesz, és a kényszerű üzemszünet nem okoz ká­rokat a berendezésekben. Szintén le­állítják azon üzemeket, amelyek ter­mékeit célszerű importcikkekkel ki­váltani. Október 25-től jövő február végéig pedig félórával csökkentik a munkaidőt a szigetországban. A ku­bai hatóságok szavatolták, hogy a csökkentett munkaidővel működő vállalatok alkalmazottainak kifizetik átlagbérüket, vág)' segélyt folyósíta­nak számukra. Az energiatakarékos- ság jegyében Kubában már bejelen­tették "tervszerű áramszünetek" beve­zetését, és bezártak mintegy húsz ét­termet. Ezen kívül a kubai kormány úgy döntött, hogy nem térnek át a té­li időszámításra; Havanna reméli, hogy emiatt az esti órákban csökken az elektromos áram fogyasztása. Október 5. A hét elején Szerbiában a vajdasági tartományi parlamenti válasz­tás második fordulója után véglegesnek tűnik a radikális, idegengyűlölő Szerb Radikális Párt (SRS) győzelme. A vá­lasztásokat a feltételezett háborús bűnös, Vojislav Seselj pártja és a Demokrata Párt (DS) szoros versengése jelle­mezte. Az SRS végül 37, a DS 34 képviselői mandátummal rendelke­zik, őket követi a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselő­vel. Győzelme ellenére az SRS többségi kormányt nem alkothat, koalíciós partnere pedig nincsen. Szerbia nem az egyetlen példa a szélsőjobb előretörésére, hasonló folyamatok zajlanak például Belgi­umban és Németországban. Legutóbb 2002-ben volt érezhe­tő Európa-szerte a jobboldal meg­erősödése és a szélsőjobb pártok előtérbe kerülése. Ez a folyamat most is érzékelhető. Németország­ban, Belgiumban és Szerbiában újult erőre kaptak a radikális pár­tok. Németországban két tartományban is mandátumhoz jutottak a Német Nem­zeti Párt képviselői, Belgiumban töretie- nül erősödik a Flandria elszakadását szorgalmazó Flamand Tömb. A többi párt megpróbálja elszigetelni a problé­más pártokat, vagyis kirekesztik őket a koalíciókból, illetve nem mutatkoznak velük együtt a médiában. Am ez a mód­szer csak rövid távon megoldás, sőt álta­lában növeli a radikális pártok népszerű­ségét. Hollandiában, Ausztriában, Fran­ciaországban és Olaszországban egy­aránt vesztett - általában belharcok miatt - erejéből a szélsőjobb. Hollandiában és Ausztriában előrehozott választásokat kellett tartani, ugyanis a radikális pártok civakodása miatt széthulltak a kormány­zó koalíciók. Olaszországban a két szélső­séges pártot is tartalmazó kormánykoalí­ció is egyre instabilabb, a felek egyre gyakrabban fenyegetőznek kilépéssel. Ennek ellenére mindenhol a politikai élet fontos szereplői maradtak, és hatásuk érezhető a kormányzó pártok politikáján. Röviden bízatást is, negyedszerre.viszont már nem vállalja a jelölést. A nyugat-londoni Hammersmith kórház esti tájékoztatása szerint a beavatkozással sikerült kiküsz­öbölni a rendellenességet, a páciens "gyors és teljes" felépülésre számíthat. Tony Blair várhatóan hétfőn ismét munkába áll. Csatornaépítés miatt marja egymást Románia és Ukrajna Október 4. Csatornaépítés miatt vált telje­sen fagyossá a viszony Románia és Ukrajna között. A két szomszéd ország kapcsolata eddig is tele volt feszültséggel, azonban a Bisztroje-csatorna megépítése az utolsó cseppnek tűnik a pohárban. Ukrajna meg­elégelte, hogy Románia díjat szed a Duna- delta hajózásáért, ezért csatornát építettek a deltába. Románia szerint azonban a csator­na ökológiai katasztrófát okozhat a térség­ben. A területet - melynek élővilágát már a Ceausescu-rendszer alatt, többek között a dunai Vaskapu építésével számtalanszor há­borgatták - 1991-ben az UNESCO a világ- örökség részének nyilvánította. A Föld peli­kánállományának 70%-a, a legnagyobb egy­befüggő nádtenger valamint több száz ve­szélyeztetett vág)' védett állat-, illetve nö­vényfaj található itt. Lengyelország jövőre kivonul Irakból Október 3. A jövő év végéig kivonná csapa­tait Irakból Lengyelország, jelentette ki pá­rizsi látogatásán Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. Az Egyesült Államok ed­dig egyik legstabilabb iraki szövetségesének tekintette Lengyelországot. A lengyel kor­mány eddig mereven elzárkózott attól, hogy megadja az iraki lengyel kontingens kivonásának határidejét, annak ellenére, hogy néhány ellenzéki párt, sőt koalíciós társa, a baloldali Munka Uniója is azonnali kivonulást követel. Lengyelország igazgatja az egyik megszállási övezetet Irakban, ahol lengyel parancsnokság alatt áll eg)' 6 ezer főnyi nemzetközi hadosztály. A lengyel kontingens 2003 szeptembere óta van jelen Irakban, azóta 13-an veszítették életüket, és több tucatnyian sebesültek meg közülük. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 70 százaléka ellenzi a lengyel katonai jelenlétet Irakban. Bíróság elé állhatnak Pol Pót emberei Október 3. Hosszas belpolitikai viták után ratifikálta a kambodzsai országgyűlés azt a törvényt, ami lehetővé teszi, hog)' az ENSZ-támogatásával perek induljanak a vörös khmerek diktatúrájának vezetői el­len, adta hírül a BBC. Az 1975-től 1979-ig tartó véres időszaknak becslések szerint 1- 1,7 millió halálos áldozata volt. A törvény elfogadását ötéves vita előzte meg, a szava­záson már egyhangúlag döntöttek az elfo­gadás mellett. "A nap, amire oly régóta vá­runk, elérkezett" - jelentette ki a szavazás után Hun Sen kormányfő. A késlekedés pedig csak a vörös khmerek vezetőinek dol­gozott. A diktatúra vezetője, Pol Pót 1998- ban hunyt el, jelenleg csak két magas ran­gú vezető várja előzetesben a tárgyalást, Ta Mok, a hadsereg vezetője és a főrendőr, Kaing Khek lev. Mások, mint Khieu Samphan államfő, lang Sary külügymi­niszter még szabadon vannak. .i * mt I Mikéi: a börtönben rágyújthat j kz *

Next

/
Oldalképek
Tartalom