Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-09 / 161. szám
Tudomány magyar szó-a híd 13 H Tévedett Galileo Galilei? 2004. JÚLIUS 9._______________________ ÉGBŐL HULLÓ ÖTLET De mi van akkor, ha Galilei tévedett? toronyból ejtegetnek különböző labdá- "Néhány újabb elmélet szerint a gra- kát, hanem azt mérik meg nagyon pon- vitációs gyorsulás, bár elenyészően kis tosan, milyen gyorsulással "esik" a Föld mértékben, de mégis függ a testek anyagi minőségétől" - mondta Jim Williams, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának (JPL) fizikusa. Márpedig ha ez valóban így van, akkor a relativitáselméletet újra kell gondolni, s ez a fizika újabb forradalmát indíthatja el. A NASA egy kutatócsoportja most arra készül, hogy a Holdon elhelyezett tükrökről visszaverődő lézersugarak segítségével minden eddiginél pontosabban tesztelje az ekvivalenciaelv érvényességét. "Ma ez a rendelkezésünkre álló legpontosabb mérési eljárás az általános relativitáselmélet alapfeltevésének ellenőrzésére" - magyarázta Slava Turyshev, a JPL kutatócsoportjának tagja. Ez valójában Galilei kísérletének modern változata: a kutatók nem egy és a Hold a Nap felé. Ha ebben kimutatható valamekkora különbség, akkor az ekvivalenciaelv sérül: ez konkrétan abban nyilvánulna meg, hogy a Hold pályája némileg elferdülne (aszimmetrikus lenne) vagy a Nap felé, vagy azzal ellentétes irányban. "Ez mindenképpen csak egy nagyon pici hatás lehet: ezért is van szükségünk csillagászati méretű objektumokra a parányi eltérés kimutatásához" - magyarázta Williams. A kísérlet annyiban nem új, hogy a lézeres távolságmérést a Hold pályájának pontos meghatározására már az Apollo-missziók óta alkalmazzák a kutatók. Több mint 30 évvel ezelőtt az űrhajósok lézertükröket helyeztek el a Hold felszínén: a róluk visszaverődő lézersugarakkal pontosan kimérhető a Hold Föld körüli mozgása. E mérések eddig százezred milliárdod résznyi pontossággal igazolták az ekvivalenciaelvet. De ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy kizárjon újabb, az einsteini relativitáselméletet meghaladó elképzeléseket. Ami a távolságmérés pontosságát illeti, ez azt jelenti, hogy a lézeres mérésekkel a Holdnak a Földtől mért távolságát - amely nagyjából 385 000 kilométer - mintegy 1,7 centiméteres pontossággal tudják megmérni. Most a NASA és a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) támogatásával ezt a pontosságot egy nagyságrenddel tudják növelni, vagyis a távolságmérés pontossága mindössze 1-2 milliméter lesz. E pontosság eléréséhez több feltételnek kell teljesülnie: a berendezésnek (Apache Point Observatory Lunar Laser-ranging Operation: APOLLO) a lézersugarak oda-vissza "repülési" idejét néhány pikoszekundumos (10-12 másodperces) pontossággal kell meghatároznia. Ebből, valamint a fény nagyjából másodpercenként 300 ezer kilométeres - szintén rendkívül pontosan ismert - sebességéből határozható meg az APOLLO távcsöve és a Holdon elhelyezett tükrök közötti távolság. A pontosság növeléséhez több tényező is hozzájárul. Először is, a korábbi mérésekben alkalmazott 0,72 méteres átmérőjű tükrös távcső helyébe most egy 3,5 méteres lép: míg eddig lézerimpulzusonként a Holdra "kilőtt" minden száz fotonból egy visszatérőt sikerült "elkapni", ez a szám most az ötszörösére nő (az egyes lézerimpulzusokban több mint 1017 foton van!). Ez számottevően csökkenti az eredmények statisztikai hibáját. De vannak egyéb zavaró hatások is, amelyeket ki kell küszöbölni. így például a légköri turbulenciát, amely nemcsak a csillagok "pislogását" okozza, hanem a lézerfény pályáját hasonlóképpen eltorzítja. Ezenkívül a kívánt mérési pontosság mellett a kisebb (éves szinten néhány centiméteres amplitúdójú) földmozgásokat is számításba kell venni. A kutatók ezért választották az új távcső elhelyezésére az új-mexikói White Sands melleti hegycsúcsot, ahol a légköri viszonyok kivételesen nyugodtak, és a földmozgások is szinte elhanyagolhatók. Természetesen mind a légköri viszonyokban, mind a földrajzi pozícióban bekövetkező változásokat folyamatosan monitorozzák, s az eredményeket annak megfelelően korrigálják majd. Mai fizikai világképünk két nagy pillére: az einsteini relativitáselmélet és a kvantumfizika (részecskefizika) standard modellje külön-külön rendkívül sikeres és kísérletileg sokszorosan nagy pontossággal igazolt. Ugyanakkor évtizedek óta ismert a két elmélet össze- egyeztethetetlensége is, amelynek kiküszöbölésére számos, úgynevezett egyesített térelméleti modell létezik, ám a versengő elképzelések közül csak kísérleti bizonyítékok alapján lehetne választani. ' Ezért is várják különös izgalommal e kísérletsorozat és más, hasonló célú kísérletek eredményeit elsősorban e teóriák kidolgozói. Röviden ciót utánozza. Szimulációik során kiderült, hogy újszerű megoldásuk a jelenlegi hálózatokon is felgyorsíthatja a letöltéseket, írta a New Scientist. A hatékony algoritmust evolúciós módszerekkel találták meg: a szimulátoron véletlenszerűen kialakított algoritmusok sokaságát futtatták le, és kiválasztották azokat, amelyek valamelyest csökkentették a hálózat forgalmát. Ezután a legjobbakat ismét összeeresztették, és bevezették a mutációt, azaz némelyik algoritmust véletlenszerűen megváltoztatták. A folyamatot újra és újra megismételték, hogy növeljék a hatékonyságot. A háromszáz metszésponttal rendelkező szimulált hálózaton az evolúciós algoritmusok kétszer gyorsabbak voltak, mint a legjobb ma létező stratégia, de Funes szerint a módszerüknek vannak korlátái. Például a hálózatok tagjait valamiképpen rá kell venni, hogy mások információit tárolják. Szerinte a kifinomult hálózatok a kölcsönös bizalomra épülhetnének, és nem működnének együtt azokkal, akik megpróbálnak visszaélni az erőforrásokkal. AZ AMERIKAI HADSEREG TART A BESZÉLŐ KÓLÁTÓL Mobiltelefonnal és műholdas helyzetmeghatározóval felszerelt speciális kólásdobo- zokat dobott piacra reklámtermékként a Coca-Cola. Az amerikai hadsereg több vezetője azonban nem fogadta kitörő örömmel az állításuk szerint lehallgatókészülékként is alkalmazható újfajta üdítős dobozt. Úgy vélik a reklámtermék veszélyezteti bázisuk biztonságát. Az Egyesült Államokban található Fort Knox-i bázison állomásozó katonákat arra kötelezték, hogy vizsgálják meg kólásdobozaikat, mielőtt üdítőjükkel együtt érkeznek az eligazításra. "Nem arról van szó, hogy' az üzletekben vizsgálgatnánk a kólákat, csupán arról, hogy megkértük embereinket, nyissák fel az üdítőket, töltsék ki a kólát, és ne hozzák be a GPS-szel felszerelt dobozokat" - nyilatkozta Jerry Meredith, a Fort Knox szóvivője. Félig biztonságos az Internet Explorer Június végén újabb súlyos hibát találtak az Internet Explorer böngészőben, és a biztonsági rést kihasználó Download.ject féreg számos népszerű weboldalra települt, ahonnan a felhasználók néhány óvatlan kattintással letölthették a számítógépükre. A Microsoft ezúttal viszonylag gyorsan reagált a problémára: a Window's Update oldalon kiadott frissítés a Windows XR Windows 2000 és Windows Server 2003 operációs rendszereken megakadályozza a féreg működését. A Microsoft a most kiadott frissítéssel azonban egyáltalán nem oldotta meg a problémát, mivel a biztonsági rés továbbra is létezik. Egyébként a hiba több mint kilenc hónapja ismert, mondta el a Cnetnek David Endler biztonságtechnikai szakértő. A szoftvergyártó óriáscég jelenleg még vizsgálja a hibát, és egy átfogó frissítés kifejlesztésén dolgozik. A Donwmload.ject nevű féreg június végén számos népszerű weboldalra települt, és azokon keresztül jutott el a felhasználók számítógépére. A kártékony program eg)1 trójai letöltésével és telepítésével hátsó kaput nyitott a fertőzött rendszeren, amellyel a támadók átvehették a gép irányítását. Négyszáz évvel ezelőtt - legalábbis így őrzi a tudományos folklór - Galileo Galilei különféle tárgyakat kezdett ejtegetni a fisai Ferde toronyból: ágyúgolyókat és különböző méretű arany-, ezüst- és jagolyóbisokat. Valamennyi egyszerre érkezett a talajra: tömegüktől es anyaguktól ßggetlenül a gravitációs erő ugyanolyan mértékben gyorsította fel őket. Ezt a tapasztalatot fejezi ki az ekvtvalenciaelv, amelyre Einstein általános relativitáselmélete épült.
