Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD ízületeket érintő betegségek Az artrózis az ízületeket érintő legelterjedtebb mozgásszervi betegség. Az életkor előrehaladtával egyre növekszik előfordulása, de egyéb tényezőknek is szerepe lehet. Ilyen tényező a genetikai hajlam, az Ízület előzetes sérülése, fokozott terhelés (pl. túlzásba vitt sporttevékenység) nagyon jelentős mértékben az elhízás. Az ízületben jelentkező ELVÁLTOZÁSOK: Artrózis esetén az izfelszín, a porcréteg elvékonyodása, az izületi rés és folyadék gyulladása és hipertrófiája, a csontperemek elváltozásai jelentkeznek. Ezen elváltozások az Ízület minden alkotórészét érintik, megbontva azt az anatómiai-funkcionális egységet, amely a zavartalan működéshez szükséges. Leggyakoribb a teherviselő ízületek betegedése, mint a csípő és térd- iziilet, de a váll, a könyök, a kéz és a láb kisebb ízületei is lehetnek érintettek. A PORCKOPÁS TÜNETEI: Fokozatosan kialakuló fájdalom, mely gyakran a test más régiójába is kisugárzik. A fájdalom terhelésre fokozódik, de rövidebb-hosszabb „bejáratás” után megszűnik. Később gyakori a nyugalmi, éjszakai fájdalom. Amikor az artrózis folyamata előrehalad, megjelennek a mozgáskorlátozottságnak az izületi funkciók beszűkülésének jelei. Ilyenkor már a mindennapi feladatok elvégzése is nehézséget jelent, és a fájdalom mellett az inaktivitásból adódóan, az izmok sorvadása kezdődhet meg. MIT LEHET TENNI? Az artrózis terápiájában a megelőzésnek van a legnagyobb jelentősége, valamint annak, hogy7 a korai szakaszban ismerjék fel a betegséget. Nem GYÓGYSZERES TERÁPIA: Testsúlycsökkentés, fizikoterápiás kezelések, helyes életmód. GYÓGYSZERES TERÁPIA: A beteg legfontosabb gyógyszeres kezelést igénylő panasza a fájdalom. A fájdalomcsillapításra használt gyógyszerek és kenőcsök hatalmas tárháza áll rendelkezésre. Amennyiben a fájdalom nem enyhül, akkor „nem sztereóid” gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása jöhet szóba, melyeknek nemkívánatos mellékhatásai, mint pl. gyomor-bél rendszeri, vérképzőszervi és májkárosító hatás is lehetnek. Időben meg kell kezdeni az Ízületek karbantartását, életmód-változtatásokat kell beiktatni és előtérbe helyezni a kevésbé mellékhatással, kisebb költségekkel járó természetes kezelési lehetőségeket. Dr. Sándor Edit Egészség I Ételt ízesítenek, de egyéb hatásokkal is bírnak GYÓGYÍTÓ FŰSZEREK Afűszerek -fűszernövények - határozzák meg egy-egy nemzet konyhaművészetének alapjait, jellegét. E növények termesztése sokszor már évezredes múltra tekint vissza, s egyre többet tudunk azon anyagokról is, melyek hatása sokkal több, mint az ízesítés. A fűszereket úgy tartjuk nyilván, mint amelyeknek nem nagy a tápértékük (fehérje-, energiatartalom), szerepük ugyanakkor jelentős lehet speciális anyagaik, vitaminjaik vagy ásványi elemeik révén. Ismerkedjünk meg néhány gyógyító fűszerrel közelebbről is. A fokhagyma legalább ötezer év óta ismert és használt növény, hiszen a sumér ékírásos táblák már javasolják használatát, az egyiptomiak pedig nemcsak fogyasztói voltak, hanem még fizetőeszközként is alkalmazták. A fokhagyma a középkorban - könnyebb hozzáférhetősége miatt - a szegények egyik fő gyógyszere lett. Az első világháború idején pedig levét a harctéri sebek elfertőződésének megakadályozására használták. A mai fokhagyma egy elő- vagy közép-ázsiai rokonfajból származó, igen népszerű fűszer- és gyógynövény. Fő hatóanyaga a kb. egy százalékban előforduló speciális, szagtalan aminosav, az allin, mely a hagyma aprítása, roncsolása során alakul át a jellemző szagú, allicin nevű ve- gyületté. Ez még igen nagy hígításban is (1:100 000) fertőtlenítő hatású. A fokhagyma két gyógykészítményt is ad, hiszen ilyennek számít a hagymája és a növényből előállított olaj is. Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződés lehetőségét, nagyobb adagban bélféregűző hatású. A fokhagyma, illetve a fokhagymával fűszerezett ételek értéke megelőző szerepükben és abban rejlik, hogy kiegészítheti a különböző gyógyszeres kezeléseket. Az ernyős virágzatúak családjához tartozó, kellemes illatú konyhakerti fűszernövényünk a kapor. Elő- vagy Kö- zép-Azsiából származik. Emésztésserkentő, felfúvódást csökkentő hatását már Egyiptomban is ismerték, s Dioszkoridész (I. sz.) is gyakran ajánlotta használatát. Minden részében illóolajat tartalmaz, melynek fő alkotója a d-karvon. Az illóolaj bizonyítottan an2003. OKTÓBER 1. tiszeptikus hatású, elsősorban azonban mégis fűszerként találkozhatunk vele. íze igen kellemes, étvágyfokozó hatású. A fehér mustár (Sinapis alba) már a római idők ismert fűszer- és gyógynövénye volt. A Sinapis nevet a nagy római polihisztor, Plinius adta. Mélius Juhász Péter füvészkönyvében (1578) sokféle hatást tulajdonított a növénynek, még olyan szerként is említi, amely a "megholt férfiasságot felindítja". A keresztesvirágúak családjának tagja, gyökere vékony, karószerű, szára szintén vékony, hengeres. Levelei szórt állásúak, nyelesek, szárnyasán hasoga- tottak. Virágai jellegzetes keresztesvirágok. A növény fő hatóanyagai az ún. mustárolaj-glikozidok, melyekből legtöbb a magokban van, és melyek enzi- matikus hatásra több alkotóra (tio- cianát, izotiocianát, nitril) bomlanak. Közöttük igen jellemző, csípős ízű termékek vannak. A magok ezenkívül zsírosolajat, nyálkaanyagokat is tartalmaznak, fő felhasználási területük azonban kétségkívül a mustár (mustárpép) előállítása. A mustár éppen jellegzetes ízalkotói révén jelentősen gyorsítja és könnyíti az emésztési folyamatokat, s szinte a világ összes konyhájában használják (igaz, a különböző földrészeken a mustárok nem mindig ebből a fajból és nem is mindig azonos technológiával készülnek). A jól megválasztott és alkalmazott fűszernövények nemcsak ételeink ízvilágát határozzák meg, hanem jelentősen javíthatják az emésztési folyamatokat, a tápanyagok hasznosítását is. Éljünk e hatásokkal! Agyvérzés: gátolható sejtkárosodás Amerikai kutatók megfejtették az agyvérzést követően fellépő sejtkárosodás egyik fontos mechanizmusát. A folyamat blokkolására - jövőben - kifejlesztett gyógyszerek, mérsékelhetik majd az agyvérzés okozta károsodás mértékét. Az agyi ér elzáródása miatt az általa ellátott agyszövetek nem kapnak megfelelő mennyiségű, oxigéndús vért, ami az érintett agyterület pH-jának csökkenéséhez vezet. Az idegsejtekben ugyanekkor megemelkedő kalciumion-szint a sejtek maradandó károsodásához vezető láncreakciót indít el. A portlandi Robert Dow Beurobiology Labortories kutatóinak kísérleti állatokon végzett vizsgálatokkal elsőként sikerült azonosítaniuk e láncreakció egyik tényezőjét. Olyan ioncsatomákat fedeztek fel a károsodott idegsejtek sejthártyájában, melyek savas közegben kinyílnak, így- lehetővé teszik nagy mennyiségű kalciumion sejtbe történő bejutását. A kutatóknak a savas közegre érzékeny ioncsatomák működésének blokkolásával, patkányoknál sikerült enyhíteniük az agyvérzést követően amúgy fellépő maradandó károsodás mértékét is. Megfigyelték továbbá, hogy azoknál az állatoknál, akiknél mutáció miatt hiányoznak ezek az ioncsatomák, a pH-csökkenésével járó maradandó károsodás nem lép fel. A láttatok remélik, hogy a folyamat blokkolására - jövőben - kifejlesztett gyógyszerek hozzájárulhatnak majd az agyvérzéses betegek hatékonyabb, komplex kezeléséhez. Fokhagyma: csökkenti a koleszterint || ✓ Átütő transzplantációs siker Egy 32 éves belga nő - aki előzőleg Hodgkin-kórban szenvedett - egészséges gyermeknek adott életet 7 évvel azután, bogy kemoterápiás kezelése megkezdése előtt petefészek-szövetét lefagyasztották. A Hodgkin-kór a limfómák egyik típusa. A limfómák a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedései. Bár a kórban szenvedő belga hölgy a kemoterápiás kezelés során terméketlenné vált, 11 hón'appal a kezelés befejezése után mégis természetes úton esett teherbe. Az asszony szeptember 23-án 3,72 kilogrammos leánygyermeknek adott életet a Brüsszeli Saint-Luc Egyetem klinikáján. Az anya és a gyermek is egészségesek - írja a BBC. A kezelés megkezdése előtt eltávolították az asszony egyik petefészkét, majd a petefészek-szövet egy részét lefagyasztották. Miután tünetmentesnek nyilvánították, a szövet egy részét visszaültették a megmaradt petefészek közvetlen közelébe. Az eljárás hatására a peteérés folyamata 5 hónap múlva magától beindult. Az orvosok részletes beszámolóját a The Lancet orv osi szaklap közölte. Ez az első eset, hogy ilyen eljárás után • gyermek született, és újabb reményt jelent azoknak a fiatal nőknek, akiknek daganatos megbetegedése következtében petefészke sérülhet. A The Lancet 2004. március 9-én beszámolt egy hasonló transzplantációs sikerről, azonban ott a 30 éves, korábban emlődaganatos asszony petesejtjét laboratóriumi körülmények között termékenyítették meg, és a négy sejtből álló embriót ültették vissza szervezetébe.
