Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
2004. OKTÓBERI.. MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 ■ Nagy-Britannia elengedi a szegény országok adósságát KAPITÁLIS GESZTUS Nagy-Britannia a legszegényebb fejlődő államok vele szemben fennálló adósságának eltörlését jelentette be. Ez a fejlesztési bankoknál lévő, fejlődő országok által felhalmozott összadősság mintegy 10 százaléka. Nagy-Britannia egyben felszólította a másik hat legfejlettebb országot, hogy ók is engedjék el a feléjük fennálló adósságokat. Szeptember 29. A brit adósságleírás összértéke mintegy 100 millió font - 147 millió euró. Gordon Brown brit pénzügyminiszter vasárnap Brightonban közölte, hogy London akkor is kész elengedni a feléje fennálló adósságot, ha a G7 (a világ hét gazdaságilag legfejlettebb országa) többi tagállama nem követi példáját, bár az a harmadik világ tehermentesítése céljából kívánatos lenne. A brit kezdeményezést néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank washingtoni tanácskozása előtt jelentették be. Gordon Brown jelenleg az IMF elnöke, és többször hangoztatta már, hogy az eladósodott országok Nagy-Britanniával szembeni adósságát teljes mértékben el kell törölni. Szakértők szerint az IMF és a Világbank washingtoni tanácskozásán a brit kezdeményezés miatt áttörés lesz a legfejlettebb államok adósságkezeléssel kapcsolatos magatartásában. Nagy-Britannia ugyanis nem csak az IMF-en keresztül felé fennálló adósságot törölné el, hanem a pénzügyminiszter közleménye szerint úgy tehermentesítené az eddig felé tartozással bíró szegény országokat, hogy az IMF-nek fizetendő A vártnál gyorsabban nőtt az amerikai GDP Szeptember 29. Az amerikai kormányzat által lapzártánk előtt közzétett végleges adat szerint az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) az idei év második negyedévében 3,3 százalékkal nőtt, gyorsabban az előzetesen vártnál - írja a Bloomberg hírügynökség. A vártnál gyorsabb növekedést a tartalékok növekedése és a korábban kalkuláltnál kisebb külkereskedelmi hiány okozta. Az áprilistól júniusig tartó időszakra előzetesen 2,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az amerikai kormányzat augusztusban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 3 százalékos növekedést vártak, ami egybeesik a legelső hivatalos becsléssel. Az idei első negyedévben 4,5 százalékkal bővült az amerikai gazdaság. A második negyedévi növekedés így is több mint egy éve a leglas- sabb ütemű volt, amihez hozzájárult a magas üzemanyagárak lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása is. Egy kormányzati elemzés szerint az amerikai gazdaság az idei év egészében akár 4,3 százalékkal is bővülhet szemben a tavalyi évben regisztrált 3 százalékos növekedéssel - írja a Bloomberg hírügynökség. törlesztőrészleteket is átvállalja, méghozzá 100 millió font (a Nagy-Britannia felé fennálló adósság mértéke) értékben. Erre a Blair-kormányzat a költségvetésben már el is különítette az összeget, mondta Gordon Brown a brit munkáspárt éves konferenciáján tartott beszédében. Hilary Benn brit fejlesztési miniszter ugyanitt elmondta: a szegény országoknak sokkal több tartalékra van szükségük infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy iskolákat hozzanak létre, javítsák az alapvető egészségügyi ellátást és csökkentsék a szegénységet. Ä világméretű civil szervezet, a World Development Forum szerint jó a brit kezdeményezés, de a Blair-kormánynak még ennél is többet kellene tennie: elsősorban el kéne törölnie azokat a szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyeket annak idején az adósságmentesítés egyik kondíciójaként vezettek be, és amelyek súlyos béklyót jelentenek a szegény országok számára - közölte a szervezet egyik szóvivője. A World Development Forum szerint ezek a kereskedelmi megállapodások több évre visszavetik az országok gazdaságát, és növelik az elszegényedés mértékét. A brit adósságeltörlés többek között a következő országokat érinti: Benin, Bolívia, Burkina Faso, Etiópia, Ghána, Guyana, Mali, Mauritánia, Mozambik, Nicaragua, Nigéria, Örményország, Szenegál, Tanzánia, Uganda és Vietnam. H Eddig kevés magyar vállalt munkát az EU-ban ELMARADT ÖZÖNLÉS Az EU-csatlakozás óta eltelt hónapok adatai szerint nagyon kevés magyar állampolgár vállal munkát az unió valamely országában, ezért Magyarországnak érdemes érvelnie azért, bogy a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozások két év múlva szűnjenek meg. Szeptember 27. Egyetlen régi uniós tagország munkaerőpiacán sem következett be robbanásszerű változás a kelet- és közép-európai országok csatlakozásával - mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője egy keddi sajtótájékoztatón. A munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt is teljesen megnyitó Nagy-Britan- niában, Svédországban és Írországban is elhanyagolható a magyar munkavállalók száma, és a többi tagországban sem érdemi a növekedés a csatlakozás óta. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt időszakban 24 ezer közép- és kelet-európai adott be regisztrációs kérvényt, és 2004. májusa óta nyolcezren vállaltak munkát. Az államtitkár kiemelte: a-24 ezer kérvényezőnek mindösz- sze három százaléka, hatszáz fő volt magyar állampolgár. Még nem állnak rendelkezésre részletes statisztikák, de annyit tudni lehet, hogy Nagy-Britanniában a közép- és kelet-európai munkavállalók elsősorban a 18 és 34 év közötti korosztályból kerülnek ki, többségük egyedülálló és kvalifikált - mondta Gottfried Péter. A külügyi vezető kitért arra, hogy Svédországban május óta mindössze nyolcvan magyar állampolgár adott be munkavállalási engedélyt, és Írországban sem jelentős a magyar igénylők száma. A 2 + 3+2 éves korlátozást egyelőre fenntartó 12 ország közül Hollandiában a munkaadói szervezetek kifejtették: minden gazdasági érdek a korlátok eltűnése mellett szól. A korlátozásokat szintén fenntartó Ausztriában az idén mindössze öt-hat százalékkal emelkedett az új tagországokból érkező munkavállalók száma, Németországban pedig szinten maradt a regisztráltak száma. Az integrációs államtitkár szólt arról, hogy a magyarországi megyei munkaügyi központok havi összesítései szerint május óta mintegy két százalékkal nőtt az uniós állampolgárok itteni jelenléte, így esetleges védzáradékok alkalmazása Magyarországon sem indokolt. Röviden EU: Hübner növelné az új TAGOK TÁMOGATÁSÁT Az Európai Unió elmaradottabb vidékeinek fejlesztése, az erre szánt uniós költség- vetés megtartása és növelése mellett foglalt állást az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő új testületének regionális politikai felelőse, a lengyel Danuta Hübner európai parlamenti meghallgatásán. Hübner a meghallgatáson lényegében elutasította azt a javaslatot, hogy' a következő hatéves költségvetés során korlátozzák az bruttó uniós termék egy' százalékában a központi költségvetés kiadásainak maximumát. Hat ország, amelyek többet fizetnek a közös költségvetésbe, mint amennyit visz- szakapnak onnan (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Finnország), az Európai Bizottság terveivel szemben azt javasolják, hogyr a jelenlegi 1,14 százalékos plafont csökkentsék egy százalék alá. A bizottság viszont azzal érvel, hogy az EU idei bővítése után nagyobbak lettek a térségek közti fejlettségi különbségek, és ezek kiegyensúlyozásához elegendő anyagi forrásra van szükség. Magyarország: feszültség a KORMÁNYPÁRT ÉS A MNB KÖZÖTT Gazdasági és politikai vitát kavart Magyar- országon, hogy a parlamenti többség leszavazta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beszámolóját. Á Magyar Nemzet szerint a kormánytöbbség a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kívánja eltávolítani posztjáról Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Járai Zsigmond elmondta: nem érte váratlanul, hogy az MNB beszámolójának leszavazása. “Emberileg ez nem lepett meg, és nem is érdekel, az ország megítélésének viszont nem használt, a forint gyengült is valamennyire” - tette hozzá. “A feszültség a politikai pártok és a jegybank között rosszat tesz a magyar gazdaságnak” - mondta Járai Zsigmond. 50 DOLLÁR ALATT AZ OLAJÁR A hételeji pánik után Szaúd-Arábia bejelentésére megnyugodni látszik az olajpiac, és az összes olajfajta hordónkénti ára 50 dollár alá süllyedt. Az amerikai alaptípusnak számító kőolajféleség ára New Yorkban 49,90 dollárra csökkent a 21 éves rekordot jelentő, 50,47 dolláros keddi rekordról; az európai alaptípusnak számító Brent- olajféleség hordója 46,80 dollárba került Londonban - írja a BBC. Vélhetően szaúdi bejelentések nyugtatták meg a piacot: a legnagyobb olajexportáló ország először közölte, hogy termelését napi 1,5 millió hordóval, 11 millióra növeli, majd Adel al Jubeir koronaherceg bejelentette, hogy hitük szerint az olaj hordónkénti ára 22 és 28 dollár között reális. Kereskedők szerint kedden a nigériai politikai bizonytalanság és az Egyesült Államokban is pusztító hurrikánok és a spekuláció miatt emelkedett 50 dollár fölé az olajár. Valutaárfolyamok (SZEPTEMBER 29.) 1 USD = 200.5 HUF 1 USD = 0.811 EURO 1 USD = 33.338 ROL 1 EURO = 246.82 HUF ___■-j Szegény országok: rászorulnak j Gazdaság
