Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet Bartók Béla 1881-1945 A nagy magyar muzsikus halálának 59-ik évfordulójára emlékezünk szeptember 26-án. Mindenkinek - muzsikusnak, nem muzsikusnak - más az útja Bartókhoz. A fiatalabbak még szerencsésebbek, ők már szinte anyanyelvként sajátíthatják el életművét, klasszikussá emelkedettségével. A Bartók kultusz ma már divat és nem kampánykérdés. Zenei életünk, köztudatunk szerves részévé vált művészete. Természetesen az évfordulókon hangsúlyozottabban emlékezünk és emlékeztetünk rá. így most is, amikor rádöbbenünk, 59 éve halt meg. Mint pályakezdő komponista, az új magyar műzene megteremtését tűzte ki célul maga elé. Első magyaros hangvételű műveiben, 1903 táján, Erkel és Liszt romantikus hagyományainak folytatója volt, ugyanazok a népies műfajok ihlették, mint elődeit. Már 1904-ben, felfigyelt egy székely lány énekére, és megsejtette, hogy vidéken, az apró falvakban sok-sok feltáratlan, értékes anyag rejlik. 1905 tavaszán minisztériumi támogatást kért és kapott a székely népdal felkutatására. Kodály már egyetemi évei alatt foglalkozott a magyar népdallal, a Nemzeti Múzeumban tanulmányozta Vikár Béla fonogramgyűjteményét és doktori értekezését a magyar népdal strófaszerkezetérő írta (1905). Az ő útmutatásait követve indult,el Bartók első népdalgyűjtő útjára 1906 májusában. 1913-18 között körülbelül háromezerre szaporodott szlovák gyűjteménye: román népdalt 1917-ig gyűjtött és összesen körülbelül három és félezer dallamot jegyzett le. Magyar gyűjteménye 1918-ig 2721 dallamra gyarapodott. Nem az ő hibája, hogy életében ennek a nagyszabású munkának csak töredéke jelenhetett meg az is hosszú huzavonák, sok bosszúság és küzdelem árán - Az 1930-as évek elején fogott neki még kiadatlan román gyűjteménye sajtó alá rendezésének A Rumanian Folk Music végül 1967-ben jelent meg Hágában. Csak Bartók halála után 1951-ben került nyilvánosság elé a szerb-horvát népdalokról irt tanulmánya is. Magyar gyűjtését Bartók nem tekintette önálló egységnek, kezdettől fogva bedolgozta magyar támlarendjébe a már meglevő gyűjtemények anyagát, Kodály és mások friss gyűjtését is. Alapvetően nagy rendszerét 1921-re dolgozta ki és 320 dallammal illusztrálta A magyar népdal című könyvében, amely magyarul 1924-ben jelent meg. A magasabb rendű humanizmust képviselte a Magyar Tudományos Akadémián a XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője Bartók Béla. Zenéjét és emberi nagyságát világszerte egyre többen ismerik meg. Röviden emlékezzünk a tudós életrajzára is, amit 1911-ben írt. Születtem Nagyszentmiklóson 1881-ben. Hároméves koromban kezdtem dobolni, négyéves koromban zongorázni, nyolcéves koromban komponálni. Első tanítóm édesanyám volt, később Pozsonyban Erkel László, míg végre érettségi után Pestre kerültem Koeszlerhez és Thománhoz és bekerültem a budapesti kir. Zeneakadémiára, mint zongoratanár. Közben első zongoradarabjaimmal hol sikert, hol megbotránkozást arattam. Bartókot 1935 májusában választotta tagjai közé a Tudós testület és 1936 februárjában tartotta meg székfoglalóját, Liszt Ferencről. Bartók ekkor már megkapta az akkori idők legnagyobb magyar kulturális kitüntetését a Corvin- koszorút és Babits Mihállyal együtt a francia Becsületrendet Operái: A fából faragott királyfi (1918) A kékszakállú herceg vára (1918) Számos zenekari művét világszerte előadják. A II. Világháború kitörése után önkéntes száműzetésbe jött az Egyesült Államokba, ahol mostoha körülmények között, hosszabb betegség után 1945-ben halt meg. A modern európai zene egvik vezéralakja. MK 1957-es alapítása óta a Magyar Református Templom a 82. utcában, a Second és a Third Avenue között szellemi menedéke volt azoknak az immigránsoknak, akik ide menekültek Magyarországról a kommunista megszállás utáni években. Azonban az elmúlt hónapokban valamiféle polgárháború tört ki a templom csendes falai között. Nagyvonalakban, a protestáns intézmény féltucat jelenlegi és volt tagja ösz- szefogott, hogy elűzze a jelenlegi vezetőséget beleértve Drótos Árpád lelkipásztort és a tíz tagú tanácsot, akik, mint mondják, elidegenítették a kitartó tem- plombajárókat és zavarba hozták a gyülekezetét azzal, hogy nem követtek számos templomi hagyományt. Ahol valamikor a templom heti ebédeket és ünnepi kirakodóvásárt tartott, eseményeket, amelyek bevételt és jóakaratot hoztak, most minden ténykedést töröltek. Sok egyházközösségi tag szerint az egyetnemértés a vezetőséggel megtorláshoz vezet. Csordás Erzsébet, akinek nagybátyja, Csordás Gábor lelkipásztor alapította a templomot, többek között megkérdőjelezte Drótos Árpád azon döntései közül, hogy ki kellene adni az épületet kívülálló csoportoknak. Mint elmondta, januárban kapott egy levelet templomi fejléccel és Drótos lelkipásztor aláírásával, hogy a templomi tanács megtagadta tagságának megújítását. "Egyszerűen el sem tudtuk képzelni, hogy cg)’ ilyen dolog megtörténhet", az általa és mások által is észrevett problémák kapcsán Dr. Nagy Agnes, aki több mint húsz éve tagja az egyháznak. A belső harcnak jelentős következményei lettek. Mint Roczey Barnabás, a Református Egyház Keleti Régiójának esperese elmondta, a 82. utcai Református Templomnak durván háromszáz tagja volt az utolsó időkig. A tagság száznegyvenre csökkent, plusz a vasárnapi isten1S The New York Times a Magyar Református Egyházról BEMUTATKOZUNK Az amerikai napilap vasárnapi számában cikk jelent meg a Magyar Református Egyházról. Templom, ami egyszer menedéket nyújtott, a vihar sodrába került címmel. A cikk fordítását szó szerint közöljük. tiszteleten száz helyett alig huszonöt-harmincötén vannak jelen. "Van néhány kérdésem ezzel kapcsolatban", mondta Roczey esperes, aki felügyeli a négy Magyar Református Templomot New York államban. "Oda kell mennem és meg kell kérdeznem, mi az oka a csökkenő tagságnak és a problémák megjelenésének." Drótos és Hunter Erik tanácstag szerint, a csökkenés hátterében az elhalálozás és a változásokat elutasító templom- bajárók elmaradása áll. "Amikor egy fiatal tánccsoport akarta használni a templomot, ők elbátortalanították őket," mondta Hunter Erik. "Amikor fiatal immigránsok kezdtek jönni a templomba, azt mondták, nem akarják őket." A vasárnapi ebédek többé már nem voltak kifizetődőek, mondta Hunter, Csordás Erzsébet tagságával kapcsolatban pedig kijelentette, hogy az nem megtorlás volt, hanem ő azok közé a tagok közé tartozott, akik az istentiszteletet nem látogatják, támogatásukkal nem járulnak hozzá a templomhoz, csak megjelennek az éves találkozón, hogy panaszkodjanak. Mindkét fél írt kérelmeket, de valódi választ még nem kaptak. Roczey esperes elmondta, hogy Drótos tiszteletesről és más templomi vezetőkről még nem hallott, az egyetlen panasz, ami érkezett, egy olyan embertől jött, aki már nem tagja az egyháznak. Az utolsó vita júliusban alakult ki, amikor eladásra került az az apartmanház, amelyet a templom harminc éve birtokol. Az elégedetlen tagok találgatnak az eladás hátteréről, a templomi vezetőség azzal vág vissza, hogy az épület szerkezetileg rossz és ami még ennél is fontosabb, a pénzre nagy szükség van ahhoz, hogy a botladozó templomot fenntartsák. A számtalan ellentét ellenére egy dologban közös állásponton van a két párt. Abban egyetértenek, hogy a szakadás, amely eddig is tucatnyi templombajárót elriasztott, lehet hogy a templom végét is jelentett. Eddig tehát a cikk, amely Steven Kurutz tollából született. Kívülállóként a cikket olvasva igen elszomorodtam, hogy a mag)’árok megint rossz oldalukról mutatkoznak meg a világnak. El sem tudom képzelni, miként lehet hatalmi csatározások helyszíne egy templom. Emlékszem hónapokkal ezelőtt barátnőm, aki ennek a templomnak a tagja, minden egyes alkalommal zaklatva érkezett haza, és panaszkodott az állandósult veszekedések miatt. Én nem vagyok templomba járó ember, még vallásosnak sem tartom magam, a szó hagyományos értelmében. Hiszek a felsőbb hatalom létezésében, mindemellett saját értékrendet alakítottam ki, melynek lényege a lehető legtisztességesebb életet élni. Amikor ilyen történetekről hallom, csak áldom magamat a döntésemért. (FK) ___2004. SZEPTEMBER 24.
