Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
8 MAGYAR SZÓ - A HÍP KÁRPÁT-MEDENCE 2004. SZEPTEMBER 24. tott, hogy a beregszászi magyar főiskolának—helyet adó épületben szállodát akarnak nyitni, és az ügyben „felsejlik” Gajdos István neve. A külügyi bizottság elnöke emlékeztetett: az ukrajnai képviselő 2002-ben „nyilvánvaló választási csalással” jutott mandátumhoz, és az UMDSZ nyílt szerepet vállalt abban. Németh szerint az UMDSZ a magyar kormány kizárólagos támogatását élvezi Kárpátalján, „a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - szerk. megj.) pedig útban van Gajdoséknak, és útban van a'magyar kormánynak is. „Ennyi erővel al-kaidás kapcsolatokkal is vádolhatnának” - reagált utólag a támadásra Gajdos István képviselő. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ tájékoztatási alelnöke, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője elmondta, több oka is lehet annak, hogy a fideszes politikusok az UMDSZ elleni támadásba kezdtek. Az egyik a közelgő elnökválasztás, mert az UMDSZ és a KMKSZ által támogatott jelöltek különböznek. Míg előbbi a jelenlegi miniszterelnököt, Viktor Janukovicsot támogatja az elnöki posztra, a Kovács Miklós vezette KMKSZ a Mi Ukrajnánk nevű ellenzéki párt vezetője, Viktor Juscsenko exminiszterelnök mögé sorolt. Másrészt a KMKSZ és a mögötte álló Fidesz mindent megtesz azért, hogy minél többen legyenek a beregszászi magyar főiskola megmentése érdekében szervezett demonstráción. „Megmentésről már csak azért sem beszélhetünk, mert a főiskola nincs és soha nem is volt veszélyben - tisztázta Kőszeghy mellett Gajdos is -, bizonyíték erre, hogy a demonstrációt éppen a tanév első napjára tűzték ki. Ha veszélyben lenne, hogyan kezdhetnénk el a tanítást?” Gajdos ugyanakkor politikai manipulációnak tartja a főiskola körüli botrányt, szerinte az a közvélemény megtévesztését és a kárpátaljai magyarság megosztását célozza. Ugyanakkor úgy véli, a kulturális szövetség akciójának másik célja elterelni a figyelmet arról, hogy „a KMKSZ elnökségének néhány tagja, az elnökkel az élen, a főiskolát a gyakorlatban zárt részvénytársasággá alakította”, olyan intézménnyé, amelynél - Gajdos szerint - „zörög a haraszt”. (Vagyis pénzügyei nincsenek rendben, nem tud elszámolni az alapítványoknak, és elutasítja a közösségi ellenőrzést.) A megosztottság egyébként nemcsak Erdélyben vagy a Délvidéken, hanem Kárpátalján is létezik. Az előbbi térség ebből a szempontból annyiban különbözik az utóbbi kettőtől, hogy Erdélyben az RMDSZ-ből váltak ki a radikális politikusok és alapították meg előbb a Reform Tömörülést, majd több, polgári nézeteket követő szövetséget. A Délvidéken a szakadás már korábban megtörtént, akárcsak Kárpátalján. (A Felvidéken ugyan koalíciót hoztak létre a magyar pártok, ám vezetőik kapcsolatrendszerében mutatkoznak eltérések.) A 2002. évi magyarországi kormányváltás után a vesztes Fidesz nyíltan a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség és a KMKSZ, illetve az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatójaként lépett fel, különböző fórumokon, rendezvényeken visszhangot kiváltó kijelentéseket téve az autonómia kiharcolásának időszerőségéről és módjáról. Vajdaság: Bűnbak magyarok Kasza József és a VMSZ is hozzájárult a Szerb Radikális Párt előretöréséhez, véli több szerb társadalomkutató. A kisebbségkutatók szerint a szerb kormány hibázott, amikor nem kezelte az etnikai feszültségeket, és akkor is, amikor nem tett semmit a Boszniából és a Horvátországból elmenekült szerbek integrálásáért. A szélsőségesek előretörésérőlugyanakkor a velük rokon ideológiát valló Kasza és a politikussal "komaságot vállaló' magyarpolitikai elit is tehet, vélik. Szeptember 21. Részben Kasza Józsefet és mozgalmát, a Vajdasági Magyar Szövetséget, illetve Magyarországot teszi felelőssé a radikálisok szerbiai előretörése miatt több szerb társadalomkutató. Milan Nikolics, az Alternatívakutató Központ nevű intézet vezetője szerint Kasza politikája hozzásegítette a radikálisokat a sikerhez. A Politika című napilapnak nyilatkozva ugyanakkor úgy vélte, hogy a szerb kormány is hibát követett el, mert "nem oltotta el a kis tüzet, és hagyta, hogy a lángok nemzetközi méretűvé csapjanak". Nikolics szerint azonban a radikálisok nem fognak etnikai incidenseket gerjeszteni, mivel éppen radikális múltjuk clfeledtetésén dolgoznak. Dusán Janjics, A Fórum az Etnikai Viszonyokért nevű kisebbségkutató intézet vezetője szerint a radikálisok sikerének oka, hogy ők a milosevicsi rezsim értékeinek legszervezettebb megjelenítői, egyben a reformfolyamat veszteseinek képviselői. Fő támogatói bázisukat a Boszniából és Horvátországból elmenekült szerbek adják, akik társadalmi integrálására a szerb politika nem dolgozott ki programot. Janjics szerint a vajdasági magyarokat hasonló félelmek irányítják, mint a menekült szerbeket. Kasza József ideológiai felfogása véleménye szerint közelebb van a radikálisokéhoz, mint a VMSZ-szel szövetséges Demokrata Pártéhoz. "A magyar politikai vezetők pedig komaságot vállaltak Kaszával, ezzel hozzájárultak a Radikális Párt felemelkedéséhez", nyilatkozta. Janjics szerint ha a szerb kormány nem dolgoz ki sürgősen programot a menekültek és a kisebbségek integrálására, "kicsiben megismédődhet az, ami Koszovóban nagyban végbement". . Magyar-magyar viszály a kettős állampolgárság miatt? BELSŐ TŰZ ROMBOL Hosszú távú magyar-magyar konfliktust okozhat a kettős állampolgárságról tartandó népszavazás várható kudarca, véli az Erdélyi Riport. A nagyváradi lap szerint a viszályért a Magyarok Világszövetségének meggondolatlan politikája felelős. Szeptember 18. Magyar-magyar viszályhoz vezethet a Magyarok Világszövetségének felelőtlen politikája, írja vezércikkében az Erdélyi Riport. "A szervezet minden hatástanulmány nélkül kikényszerítette a népszavazást egy olyan kérdésben, amelyben a magyar állampolgárok tájékozatlanok" - írja Stanik István, a lap főszerkesztője. Stanik szerint a magyarországiak többsége nem ismeri érdemben a határon túliak problémáit, véleményét sztereotípiákra alapozott közhelyek formálják. A többség a kettős állampolgárságról azt gondolja, hogy azon a kévésén, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia. Bár a szociális jogok nagy részével csak a befizetők élhetnek, a szavazati jog gyakorlásához pedig bejelentett magyarországi állandó lakhely kell, a magyarok többsége ezt nem tudja, írja a lap. A szavazók legnagyobb része azonban egyszerűen nem érti a kérdést, ezért várhatóan el se megy szavazni, kudarcra ítélve a kezdeményezést. Stanik szerint az állampolgárságtól így megfosztott határon túli magyarság "joggal érezheti" majd úgy, hogy sorsára hagyták. Ez hosszú távon is megronthatja a magyar-magyar viszonyt, a következményeket ismét a kisebbségben élők fogják megszenvedni. (iajdns: nem érti. mivel vádolják A/. I'.R szerkesztősége: radikális né/őp inti >k Kasza: belesz/)!?... §1 Kárpátalja: kinek a feje fájjon? SZAVAKAT DOBÁLNAK „Ennyi erővel akár al-kaidás kapcsolatokkal is vádolhatnának" - válaszolta Gajdos István kárpátaljai képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Fidesz két politikusának újabb kijelentéseire reagálva. Németh Zsolt és Kövér László a közelmúltban ugyanis ismét „átszólt ” a határon túlra - ezúttal Kárpátaljára. Ha Magyarországnak kijárata lenne a tengerre, lassan talán csak az maradna az egyedüli szomszédja, amellyel még nem került konfliktusba. Legalábbis a Fidesz egyes vezetőinek kijelentései állásfoglalásra késztettek több külföldi diplomatát, minisztert, miniszterelnököt vagy akár államelnököt is. Kért-e Gajdos István tartózkodási engedélyt Magyarországon, és igaz-e, hogy a magyar hatóságok ezt megtagadták tőle? Megfelel a valóságnak, hogy Gajdos Istvánnak köze lenne a kárpátaljai védelmi pénzek szedéséhez? Járt-e Gajdos az ungvári egyetem rektoránál közvetlenül annak feltételezett brutális meggyilkolása előtt? Igaz-e, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek jeleztek a kormánynak Gajdossal kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatokat, de a kabinet nem volt hajlandó azokat komolyan venni? - „érdeklődött” sajtótájékoztatón Kövér László, aki szerint megeshet, hogy a kárpátaljai magyar igazolványokkal összefüggő személyes adatok olyan ukrajnai politikai vagy „politika alatti” körök kezébe kerülnek, amelyekkel kapcsolatban fennáll a magyar nemzeti érdekek veszélyeztetésének lehetősége. Németh Zsolt ugyanott rámuta-
