Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-10 / 170. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden IVÓVÍZHIÁNy FENYEGETI ÁZSIÁT Szakértők Figyelmeztetnek, hogy a túlzott vízfelhozatal ismétlődő jelenség szerte Ázsiában, amely a következő évtizedben széleskörű ivóvízhiányt eredményez, ha nem állítják meg a folyamatot. Előfordulhat, hogy 5-10 éven belül több százmillió indiai lakóhelye sivatago- sodhat el. Egy új madárfaj, ami lázra HOZTA AZ ORNITOLÓGUSOKAT A Fülöp-szigetek északi részén, a Babuyah csoportban elhelyezkedő Calayan-szigeten tevékenykedő kutatóexpedíció egy új madárfajt fedezett fel. A calayai guvat (Gallirallus calayanensis) tolla sötétbarna, csőre és lábai vörösek, hangja trombitaszerű, és repülésre képtelen. A szigeten 200 pár él, de a jövőjük kétséges. Halteszttel A SZÍVROHAM ELLEN Az eddiginél pontosabban meg lehet jósolni, hogy7 az emberek milyen eséllyel számíthatnak szívrohamra, ha az orvosok pácienseik vérének (az elfogyasztott mélytengeri halakból származó) zsírsav-tartalmát vizsgálják - hangzott el a zsírsavak és lipidek tanulmányozására létrejött szervezet brightoni kongresszusán. Szakértők szerint a fentiek ismeretében ki lehet dolgozni egy7 vérmintával dolgozó egyszerű tesztet, amely megmutatja, ha baj van a szívvel. Új bolygóosztályt fedeztek FEL AMERIKAI TUDÓSOK Amerikai tudósok a bolygók egy olyan új osztályát fedezték fel a Naprendszeren kívül, amelynek tagjai a Földnél 15-20-szor nagyobb tömegűek, tehát körülbelül a Neptunhoz mérhetők. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA washingtoni központjában kedden tartott sajtóértekezleten bejelentett felfedezés azért olyan jelentős, mert megerősíti azt az elméleti lehetőséget, hogy léteznek viszonylag nem nagy, a Földhöz hasonló kozmikus testekből álló bolygórendszerek. Az első, a Neptunhoz hasonló tömegű bolygót Paul Butler és Jeffrey Marcy, a Kaliforniai Egyetem kutatói fedezték fel az Oroszlán csillagképben, amely mintegy 30 fényévnyire van a Földtől, a másodikat pedig Barbara MacArthur, a Texasi Egyetem kutatója a Földtől 40 fényévnyire lévő Rák csillagképben. A korábban megtalált Naprendszeren kívüli bolygók, amelyekből már több mint száz van, mind valódi óriások, tömegük legalább 300-szorosa a Földének, és nagy valószínűséggel összesűrűsödött gáz alkotja őket. Megoldódhat a szívátültetés NAGY PROBLÉMÁJA A szívátültetés egyik legnagyobb problémáját oldhatja meg az a megfigyelés, hogy a szívbe bejuttatott csontvelői őssejtekből szívizomsejtek fejlődhetnek ki. Az eredmények érveket adhatnak azoknak is, akik ellenzik az embrionális őssejtekkel való kísérletezést, hiszen a megfigyelések szerint a felnőtt őssejtek is fel- használhatók ugyanarra a célra, amelyekre az embrionális őssejtek szolgálnának. A HIDEGHÁBORÚ JÉGBE FAGYOTT ÁLDOZATAI Grönlandon Öt amerikai repülős jéggé fagyott holttestét ásták ki bajtársaik Grönlandon. A 42 évvel ezTUDOMÁNY Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben VALAKI VAN ODAKINN Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben. Szeptember 6. A Nature brit tudományos hetilapban megjelent tanulmány egy régi ötlet új elemzése. Már évtizedekkel korábban felmerült a gondolat, hogy az idegen civilizációk számára küldött komplex üzenetek hatékonyabban továbbíthatók egy fizikai objektummal (például egy űrszondával), mint a rádióhullámokon keresztül. Az elgondolás új analízise szerint is jobban kellene figyelnünk arra, hogy a csillagközi tér rádióteleszkópokkal való pásztázása mellett körülnézzünk egy kicsit saját házunk táján is, azaz idegen civilizációk nyomai után kutassunk szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben - javasolja Christopher Rose, az amerikai Rutgers University kutatója. Mint azt olvasóink közül sokan tudják, ezt az izgalmas lehetőséget már számos tudományos-fantasztikus mű feldolgozta, s ezek közül is kiemelkedik Arthur C. Clarke űrodüsszeia-eposza, amely a sci-fi műfaj egyik legnagyobb klasszikusa. Rose szerint egy-egy stabil pálya a Jupiter, a Hold, sőt a Föld körül "potenciális kozmikus postaláda" lehet, ahol nekünk szóló üzenetek keringhetnek - éppen ezeken a helyeken bukkannak fel a titokzatos fekete monolitok Clarke művében. Szeptember 7. A tübingeni egyetem két kutatója az Európában honos egérfülű denevérek (Myotis) öt különböző faját vetette alá részletes vizsgálatnak. Mint a Nature című brit tudományos folyóiratban beszámoltak róla, a kísérletek céljára befogott denevérek egy nagy sátorban röpködhettek. Zsákmány gyanánt a sátor tetejéről hajszálvékony szálon lelógatott lisztkukacok csábították őket. A természetben a zsákmányállatok (lepkék, rovarok, pókok) hátterét a fák, Tény, hogy számtalan olyan hely van a Naprendszerben, ahol stabilan el lehet helyezni egy üzenetet. Jelenleg azonban csak a Hold és a Mars, továbbá néhány kisbolygó felszínét és környezetét ismerjük viszonylag részletesen, és soha nem indult még idegen civilizációk üzenetei utáni kutatás a Föld közvetlen környezetében - mondja Greg Wright fizikus, Rose kutatótársa. A kutatók a különböző hosszúságú üzenetek elküldéséhez szükséges energia- mennyiséget próbálták meghatározni. cserjék lombozata szolgáltatja; ezt a kutatók rücskös gumifallal helyettesítették. Ha a lisztkukac és a gumifal közötti távolság meghaladta a 25 centimétert, az ínyencfalatot mind az öt denevérfaj (bajuszos, csonkafülű, horgasszőrű, tavi és vízi denevér) egyedei fölfedezték. Ha azonban a távolságot a kutatók 5-10 centire csökkentették, akkor már eltérés mutatkozott. A gumifal közelsége miatt a tavi denevérek egyetlen lisztkukacot sem tudtak elkapni, míg a skála másik végén elhelyezkedő 2004. SZEPTEMBER 10. Számításaik szerint egy ezer fényévnyire lévő csillagrendszerbe már hatékonyabb és biztosabb megoldás űrszondát küldeni, ha az üzenet nagysága 100 terabit vagy annál több. Persze biztosan sokakban felmerül - és erre is számos sci-fi regényben látunk példát -, hogy az üzenet megérkezése több millió évet is igénybe vehet, ezalatt pedig a földi civilizáció is olyan fejlettségi fokot érhet el, amely sokkal elegánsabb és gyorsabb megoldásokat kínál majd. Az emberiség mindenesetre már megkezdte a kozmikus levelezést, amikor először a Pioneer-10 és 11, majd a Voyager-1 és 2 űrszondákon plaketteket, illetve aranylemezeket helyezett el, amelyek bemutatnak bennünket és kozmikus környezetünket azoknak, akik esetleg kihalásszák majd e "kozmikus palack- postákat". Jill Tarter, a SETI kutatóközpont igazgatója egyetért a két kutatóval abban, hogy nyitott szemmel kell járnunk közvetlen kozmikus környezetünkben is. Hozzáteszi azonban, hogy jelenleg a legfontosabb egy első kontakt lenne a rádió- tartományban, ami nem igényel hosszú, bonyolult információcserét. Egyelőre azonban - mintegy 45 évnyi "hallgatózás" és körülbelül 800 csillag rádiópásztázása után - semmi jele annak, hogy bárki is ilyen módon küldött volna üzenetet nekünk. horgasszőrű denevérek minden nehézség nélkül "begyűjtötték" a faltól 5 centiméterre lebegő lárvákat is. Ez alighanem a repülő állatkák által kibocsátott, a zsákmány pontos bemérésére szolgáló ultrahang frekvenciájával áll összefüggésben. A denevér fülébe eljutó, potenciális ínyencfalatot jelző visszhang magasabb frekvencia esetén pontosabban jelzi a zsákmány hollétét, mint alacsonyabb frekvencián. A vizsgált fajok között a rekordot a horgasszőrű denevér tartja: ultrahang impulzusa - amely többnyire nem tart tovább 1 milliszekundumnál - 135 kilohertzen kezdődik, és az emberi fül számára is érzékelhető 16 kilohertzen ér véget. Ezzel szemben a tavi denevér, amely a gumifal közelében a legrosszabb hatásfokkal vadászott, a 75 és 29 kilohertz közötti sávban bocsát ki zsákmánykereső ultrahangot. Vagyis: minél magasabb frekvencián kezdődik a hangimpulzus, annál könnyebben képesek a denevérek zavaró háttér előtt is felismerni potenciális zsákmányukat. Nem kell félteni a hátrányos helyzetű vízi és tavi denevéreket sem: a fák és bokrok között ugyan hátrányban vannak ügyesebb riválisaikkal szemben, ám ők nem csak erdőben, de élővizek fölött is vadásznak. Ott pedig nagy biztonsággal kapják el lábukkal a repkedő rovarokat, illetve "halásszák" ki őket a farkukon lévő repülőhártyával a vízből. A tükörsima vízfelület oly módon veri vissza a denevérek ultrahangját, hogy a vadászok fülébe elsősorban a zsákmányról érkező visszhang jut el. H Denevérek sajátos vadászmódszerei HALLÁSRA MENVE A különböző denevérfajok életmódja és "étrendje" erős hasonlóságot mutat - ennek dacára az azonos élettérben vadászó fajok nem kerülnek összeütközésbe egymással, ami eltérő vadászati módszereiknek köszönhető.
