Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-10 / 170. szám

Ahogy azért is, mert 1972 októberében elmulasztott megjelenni alakulata ria­dógyakorlatán, melynek keretében 24 órában kellett volna védenie Dél-Texas légterét. A Boston Globe szerdai szá­mában a Drugdereport értesülései sze­rint interjú jelenik meg azzal a - egyéb­ként demokrata - texasi politikussal is, aki kétszer is közbenjárt Bush érdeké­ben a Nemzeti Gárda vezetőinél. A szolgálatteljesítés megszegésének eltu- solását elősegítő férfi a Texasban befo­lyásos Bush-család kegyeit próbálta megnyerni cselekedetével. Hamisnak bizonyult az a korábbi védekezés is, hogy Bush azért hagyta ott a gárda légierejét, mert a géptípus, az F-102-es, amivel re­pült, elavult és kivonták a szolgálatból. A valóságban a gépek 1974-ig, Bush hivata­los elkötelezettségének végéig hadrend­ben álltak, jelentette az AR A védelmi minisztérium - mely korábban több nyi­latkozatában is rftegvédte Busht - sietve kiadott köz­leményében elnézést kért, amiért az iratok első, máju­si átvizsgálásakor több do­kumentum is "elkerülte a figyelmüket". Bush stábja szerint azonban az új doku­mentumok is azt bizonyít­ják, hogy az elnök "becsü­lettel teljesítette kötelessé­geit a Nemzeti Gárdában", idézi az AP Claire Buchan fehér házi szóvivőt. Némileg alátámasztja ér­velésüket, hogy ugyan Bush erős protekciót élve­zett - legalábbis erre utal, hogy előjárói nem jelentet­ték mulasztásait -, vizsga- eredményei alapján nem számított rossz pilótának. Ötvenhárom fős alakulatá­ban ugyan repülési képes­ségei alapján csak a huszon­kettedik helyre sorolták, a navigációs eszközök nélküli tájékozódási tesztjére maxi­mális pontszámot kapott, és egyik vizsgáján sem nyújtott 88 százalékosnál rosszabb teljesítményt. Nemzetközi fórumokon a vajdasági atrocitásokról Az EU külügyminisztereinek tanácsa elé kerül a vajdasági atrocitások ügye. A magyar diplomácia azt szeretne elérni, bogy az EUelvárja Belgrádtól a gyors, határozott ellen­lépések megtételét. Az ügyben Szent-Iványi István tesz fel kérdést, amire várhatóan októberben válaszolnak majd az Európai Parlamentben. Kostunica szerint nem kell nemzetközi fórumokra vinni az ügyet, mert ez belügy. Szeptember 7. Kovács László külügyminiszter az EU- hoz fordul annak érdekében, hogy tegyenek nyilatkozatot a vajdasági kisebbségek elleni megnyilvánulásokkal kapcso­latban. Kovács László a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, azt szeretné, ha az EU kimon­daná, hogy aggodalommal figyelik a történteket, amelyek veszélyeztetik a demokráciát, a térség stabilitását és ellen­tétesek a jogállammal. Megjegyezte, azt szeretné, ha az unió gyors és komoly fellépésre késztetné a szerb kor­mányt. Kovács megjegyezte, március óta folynak atrocitások a vajdasági kisebbségek ellen és ezt a magyar diplomácia aggodalommal figyeli. Kitért arra, hogy a probléma orvoslása érdekében többször egyeztetett a szerb kormány vezetőivel, akik bíztató ígéretet is tettek a kisebbségellenes megnyilvánulások elleni fellépésre. “Ezek többsége azon­ban nem teljesült” - fogalmazott a külügyi tárca vezetője. Beszámolt arról, hogy elkezdtek köröztetni az EU-külü- gyminiszterek között egy szövegjavaslatot amely a fent említett aggodalmat és a fellépés sürgetését tartalmazza. A szöveg kifejezi az EU elvárását, hogy a belgrádi hatóságok komolyan, gyorsan és határozottan fognak cselekedni a támadások megszűnése érdekében, mondta Kovács. Lapzártánkor hasonló témában ugyancsak a külügymi­niszteri tanácshoz nyújtott be szóbeli kérdést Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő. Az SZDSZ-es politikus a Vajdaságban történt kisebb­ségellenes atrocitások kapcsán azt a kérdést veti fel, hogy tudomása van-e a tanácsnak a történtekről, terveznek-e lépéseket a szerbiai-montenegrói kormányszervek felé, hogy állítsák helyre a közrendet, és biztosítsák az alapvető emberi és kisebbségi jogokat. A kérdés az Európai Parlament (EP) októberi plenáris ülésen hangzik majd el, s várhatóan a miniszteri tanács, a soros holland elnökség, illetve Javier Solana külügyi főmegbízott vagy képviselője válaszol rá. Ugyanezt a témát támogatásáról biztosította a hét elején - Gál'Kinga (Fidesz-MPSZ), illetve Tabajdi Csaba (MSZP) előterjesztésére - a parlament néppárti, illetve szocialista frakciója is, így szinte bizonyosra vehető, hogy a strasbour- gi ülésnap napirendjén szerepel majd. ^Amerikai AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. SZEPTEMBER 10. VOL. LVHI NO. 170., 37th week Protekcióval úszta meg a vietnami szolgálatot Bush VALÓDI KATONA Bár a Fehér Ház hivatalosan már májusban közzétett minden iratot Bush katonai szolgálatáról, az amerikai sajtó újabb dokumentumokkal tudta igazolni az elnök egykori mulasztásait. A vietnami szolgálat helyett az akkor még hobbihadseregnek számító Nemzeti Gárdában szolgáló Bush több olyan mulasztást is elkövetett, mely­nek szankciója frontszolgálat lett volna. Elöljárói azonban elfeledkeztek a mulasz­tások jelentéséről. Szeptember 8. Közel öt hónap után ismét Bush katonamúltja lett a választá­si kampány fő témája az Egyesült Álla­mokban. Májusban, amikor még tartot­tak a demokrata előválasztások, de John Kerry jelöltsége már eldöntött volt, a demokraták kezdeményezték a Viet­namban bátorsága miatt többszörösen kitüntetett Kerry és a háborús szolgálat helyett a texasi nemzeti gárdában lazító Bush összehasonlítását. A májusig nyil­vánosságra került adatok szerint Bush legalábbis sajátságosán értelmezte hon­fiúi kötelességét. A nyilvánosságra került adatok sze­rint Bush 1968 májusában csatlakozott a másodlagos, tartalékhaderőt jelentő Nemzeti Gárda texasi állományához, annak is a légierejéhez. A kiképzést még úgy'ahogy teljesítette, 1972-ben azon­ban áthelyezését kérte, hogy Alabamában segítse egy republikánus politikus később sikertelennek bizo­nyuló szenátusi választási kampányát. Áthelyezése után azonban hat hóna­pig nyomát sem látták, mi több, 1972 októberében kihagyott egy fontos orvo­si vizsgálatot, melynek kapcsán elvesz­tette pilótaengedélyét is. Bár hivatalo­san 1974-ig szolgált a gárda köteléké­ben, 1972 márciusa után már nem telje­sített valódi szolgálatot. A vádakra reagálva a Fehér Ház több dokumentumot nyilvánosságra hozott, döntő bizonyítékként egy 1973-as, a Nemzeti Gárda orvosi szolgálata által végzett fogorvosi vizsgálat jegyző­könyvét hozta nyilvánosságra. Az AP azonban bírósági keresetet nyújtott be az információ szabadságát garantáló törvényre hivatkozva, kérve a hozzáfé­rést Bush katonai szolgálatának doku­mentumaihoz. A bírósági döntés értelmében a héten hozzáférhetővé tett iratok között szá­mos, a Fehér Ház eddigi érveit meg­semmisítő iratra bukkantak. Ezekből ki­derül, hogy Bush elöljárói "elmulasztot­ták" a jelentést arról, hogy Bush nem je­lent meg a kötelező vizsgálaton. Az or­vosi ellenőrzés elmulasztásának szank­ciójaként Busht akár vietnami szolgálat­ra is besorozhatták volna, írja az AP

Next

/
Oldalképek
Tartalom