Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-03 / 169. szám

2004. SZEPTEMBER 3. Tudomány MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 \ Számok nélkül nem lehet számolni SZAMOS TÖRZSEK? Jókora vitát robbantott ki egy amazóniai törzsről készült tanulmány, ami azzal az elmélettel szemben száll síkra, miszerint a számolás velünk született képesség, illetve számok nélkül is lebet számolni. Szeptember 2. A pszichológusok, antropológusok és nyelvészek régóta kí­váncsik arra, vajon az állatok, a kisgyer­mekek vagy bizonyos kultúrák képesek- e fogalmat alkotni a számokról, anélkül, hogy azok nyelvükben szerepelnének. A kérdés megválaszolásához Peter Gor­don viselkedéskutató, a Columbia Egyetem munkatársa egy elszigetelt kis törzshöz, a 200 fős vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Piraha népcsoport­hoz utazott, akiket éveken át tanulmá­nyozott. A törzs számrendszere mind­össze három szóból áll, melyek nagyjá­ból így festenek: "egy, kettő, sok". Nyel­vük nem különbözteti meg az "ő" és "ők" kifejezést, valamint nem léteznek a szá­munkra alapvető "több", "számos", "mind" és "minden" kifejezések. Gordon feladatok egész sorát tervez­te meg, hogy megvizsgálja képesek-e a törzs tagjai a pontos számolásra és a kettőnél nagyobb számok felfogására, még ha az nem is szerepel szótárukban. A feladat különböző elrendezésben le- rp’^tt tárgyak csoportjainak számbeli összepárosítása volt. Amikor a számok meghaladták a hármat a törzs tagjainak gondot okozott ezen feladatok pontos elvégzése, írja Gordon a Sience-ben megjelent publikációjában. A helyzet a számok növekedésével pedig egyre csak romlott. "Teljesen elvesztették a fona­lat" - mondta. Érdekes módon kivételt képeztek azok a feladatok, amikor a tárgycsopor­tok tagjait egyenlőtlen távolságba rakta le, ekkor a párosítás viszonylag na­gyobb számokkal is szinte tökéletesre sikeredett, ami Gordon szerint annak köszönhető, hogy az alanyok az egyen­lőtlen távolságoknak köszönhetően ki­sebb csoportokra tudták bontani a na­gyobb egységet és ahogy korábban is, ilyenkor is magabiztosabban dolgoztak a kis számokkal. A tanulmány azt is megállapította, hogy míg a felnőttek­nek gondot okozott a nagyobb számok megtanulása, a gyerekek esetében ez nem okozott nehézséget. A témán dolgozó kutatók örömmel fogadták a tanulmányt, értelmezését te­kintve azonban megoszlanak a vélemé­nyek. Charles Gallistel, a Rutgers Egyetem pszichológusa szerint a Pirahák egyszerűen nem ismerik fel amikor egy mennyiség megegyezik egy másikkal, ezért gondot okoz számukra az összevetés feladata. Azt hangoztatta, hogy az ember igenis rendelkezik egy veleszületett, nem verbális képességgel hogy megértsen minden számot, a nyelv e képességnek csupán a finomítá­sában nyújt segítséget. Suzan Carey, a Harvard pszicholó­gusa pont az ellenkezőjét bizonygatja, szerinte hiányzik belőlünk a nagyobb számokkal való számolás velünk szüle­tett képessége, amit a Pirahák nehézsé­gei alá is támasztanak. Carey és több tudóstársa is úgy vélik a gyerekek és egyes állatok két alapvető "számolási" típussal születnek, azonban mindkettő korlátozott. Az első típus szerint egy képet eltárolásával emlékezetükben ké­pesek felismerni egy, kettő, vagy három objektumot. A másik típus képes meg­becsülni nagyobb számokat, mint a "körülbelül húsz". Carey meggyőződé­se, hogy a Pirahák ezekre a velük szüle­tett rendszerekre támaszkodnak. Átfogóbb szinten a tanulmány egy hosszú ideje fennálló, sokat vitatott hi­potézis felé irányul amit Benjamin Lee Whorf állított fel az 1930-as évek vé­gén, mely szerint a nyelv meghatározza azt a módot ahogy gondolkozunk, -vagy amire egyáltalán képesek vagyunk gon­dolni, azaz gondolataink természetét és tartalmát. Gordon tanulmánya egyike a legjobb válaszoknak arra, hogy létez- nek-e olyan fogalmak egy kultúrában, amit egy másik kultúra emberei egysze­rűen nem értenek meg mert nincs rá szavuk. "Ez eddig a legszilárdabb bizo­nyíték" - mondta Lisa Feigenson, a Johns Hopkins Egyetem pszichológu­sa, mivel ebben az esetben a nyelvi hiá­nyosság úgy tűnik meggátolja a Pirahákat, hogy a nagyobb számokban gondolkozzanak. A génkutatások a spam elleni harcot is segítik VÉDELMI MINTÁK Az IBM kutatói a génkutatásokban használt mintafelismerési módszert alkal­mazzák egy hatékony spamszüró kifejlesztéséhez. A Cbung-Kwei algoritmus képes a tanulásra, és már gyakorlatban is bizonyított. Augusztus 30. Az IBM Thomas J. Watson Kutatóközpontjának két kuta­tónője, Isidore Rigoutsos és Tien Huyn egy úgynevezett Chung-Kwei algoritmust dolgozott ki, amely haté­konyan felismeri a kéretlen elektroni­kus reklámleveleket. A Chung-Kwei olyan mintafelismerési eljárásokon ala­pul, amelyeket korábban a génkutatás­ban alkalmaztak, és előnyei közé tarto­zik, hogy képes a tanulásra. A rendszer munkája során a Teiresias-algoritmust használja és részét képezi az úgyneve­zett Spam-Guru rendszernek, amely egy spam-ellenes alkalmazás és ame­lyet jelenleg is fejleszt az IBM. Maga az alapötlet rendkívül egysze­rű: egy adott mennyiségű spam e- mailben a Teiresias-algoritmus segítsé­gével különböző olyan minták után ku­tatnak, amelyek többször is előfordul­nak egy e-mailben, majd minden újon­nan érkező levélben is keresnek az ed­digiekkel megegyező mintákat. Minél több a spamekre jellemző minta talál­ható végül egy e-mailben, annál na­gyobb a valószínűsége, hogy egy spamről van szó. A kutatók a tesztekhez egy 2,2 GHz- es Pentium 4 processzorral ellátott szá­mítógépet használtak. A rendszert elő­ször Összesen 87 ezer spam e-maillel terhelték le, majd újabb 88 ezer, vegye­sen spam, és normál elektronikus leve­leket küldtek a tesztgépnek. A rendszer végül a spam e-mailek 96,56 százalékát felismerte és csak 0,066 százaléknyi le­vélről hitte azt, hogy spam. A számítógép adatfeldolgozó képes­ségére jellemző, hogy másodpercen­ként 214 e-mailt vizsgált át és minősí­tett. Az új alkalmazás egyébként főleg P * prefix-wise smallest «rjaarkeá element (ties «re resolved arbitrarily) marit p push I Pi while stack not empty start: T - top of stack v = prefix(Ti U * IQ m DirS!«! | Q, T have not beer, convolved yet) while l! not empty 0 * minimum element of 1) {according to sufUX'Wise less) . s * Q © T if IWiRH • I WIT) I pop stack end-if if supportiS; >* S St IsMaximalfRI pushlRI goto start end'if end-while w * suffix if! U • IQ in DirPlwi I g, T have not beer, convolved yet! while U not empty 0 = minimum element of 0 Uecording to prefix-wise less! R • T <$ 0 if IUI«! I * IUIT) I pop stack end-if if support!!!) « k ta IsMaximalÍR! ______________push IK!__________________________ a minta-adatbankjában és annak keze­lésében különbözik a többi spamszűrő rendszertől. Ennek köszönhető az is, hogy azoknál jobb felismerési aránnyal rendelkezik. Az még kérdéses, hogy a Chung-Kwei mikor debütál a spam- szűrőkben. Röviden a Spirit jelenlegi helyének közelében talál­ható, "Clovis" névre keresztelt kődarab je­lenti. A kőzetkibukkanás kémiai összetétele ugyanis a víz sokkal jelentősebb hatására utal. Ahhoz azonban, hogy ezt az átalakult kőzetet alaposabban értelmezni lehessen, fontos lenne ismerni, milyen volt az összeté­tele, mielőtt víz érte. Kis szerencsével talán sikerül olyan kő nyomára bukkanni a Clovis közelében, amely megmaradt eredeti állapo­tában, s nem érintkezett a vízzel. Megmentik az elsó ANTARKTISZI ÉPÜLETET Egy új-zélandi egyesület elhatározta: resta- uráltatja az Antarktisz első épületét. A kunyhót egy norvég felfedező, Carsten Bor- chegrevink építette 1899-ben. Borche- grevink hírnevét később elhomályosították az utána érkezett felfedezők, pedig ő volt az első, aki eltöltött egy telet az Antarktiszon. kunyhó, melyet Borchgrevink 105 évvel ez­előtt épített, még mindig áll, polcain pedig még ott sorakoznak a kapitány konzervei és egyéb holmijai. Atomóra lesz a mobiltelefonokban Az idő és a frekvencia jelenleg atomórával mérhető a legpontosabban, de a forgalom­ban lévő szerkezetek drágák, sokat fogyasz­tanak és túlságosan nagyok. Az amerikai National Institute of Standards and Technology (NIST) azonban bemutatta a világ legkisebb atomóráját, melynek belső szerkezete rizsszem méretű, alacsony fo­gyasztású és olyannyira stabil, hogy három­száz év alatt egyetlen másodpercet téved. A lézerrel és atomi gőzzel működő órát az is­mert mikroszkopikus elektromechanikai technikákkal félvezető lapkára lehet ültetni, ezért könnyen beépíthető az eszközökbe, és olcsón legyártható. A kifejlesztett szerkezet­tel pontosabban működő mobiltelefonok, műholdas navigációs rendszerek és számító­gépek gyárthatók. Génválogatott atlétákat nevelne Ausztrália * Ausztrál kutatók minden jel szerint a rendkí­vüli teljesítményt elősegítő gének nyomait ke­resik versenysportolóik génmintáiban. Az eredmények alapján a remények szerint előre meghatározhatnák, kinek van reménye a ki­ugró sikerekre. A Daily Telegraph beszámo­lója szerint a kontinensnyi ország így kívánja biztosítani, hogy atlétái a jövőben is eredmé­nyesek legyenek a nemzetközi sportversenye­ken. Az ausztrál tudósok vizsgálataik során sa­ját adataik szerint máris felfedeztek két gén, amelyek a jó erőnlétről és kitartásról gondos­kodnak. Ezek segítségével máris nekilátnak a jövő élsportolóinak kiválasztásához. Újabb per indult a Microsoft ellen Kaliforniában Öt kaliforniai megye és további két város perelte be a Microsoftot, mert véleményük szerint a szoftveróriás visszaélt monopol­helyzetével, és indokolatlanul magas árakat szabott termékeinek. A vádak között megem­lítik, hogy a redmondi cég agresszív üzlet- politikája révén még a kormányzati hivatalok sem élhettek a szabad választás jogával. Szerkesztette: Fazekas Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom