Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-03 / 169. szám

Kultúra 2004. SZEPTEMBER 3 I Végtisztesség Fekete Istvánnak TEMETÉS GÖLLÉN Fekete István írónk kívánságának megfelelően földi maradványai mostantól szülő­falujában, a Somogfy megyei Gölle temetőjében pihenhetnek. Különös sors az övé. Míg olvasottsága Jókaiéval vetekszik, a hivatalos irodalomárok nem igen óhajtottak tudomást venni róla. Röviden Schilling Árpád filmje a Velencei Filmfesztiválon Lapzártánk estéjén kezdődik a 61. mustra ünnepélyes megnyitója a Velencei Filmfesz­tivál nagytermében. A ceremóniát a verse­nyen kívül bemutatott Spielberg-film, a Ter­minál követi Tom Hanfe főszereplésével. A Terminál egy menekültstátuszban rekedt férfi hányattatásait meséli el, aki kénytelen az életét egy repülőtéren élni. Más szem­szögből, de szintén a menekült-sorssal fog­lalkozik a filmfesztivál egyetlen magyar résztvevője, Schilling Árpád Határontúl cí­mű rövidfilmje. Zeneletöltéssel A HÁBORÚ ELLEN A War Child - Háborús gyermek - elneve­zésű, több mint tíz éve létrehozott szerve­zet szeptember 9-én új kezdeményezést in­dít honlapján: letölthetők olyan zenekarok új felvételei, mint a Radiohead és a Keane, s a dalonként fizetendő 99 cent egyenesen az alapítvány számlájára kerül, ahonnan a háború sújtotta térségek szenvedő gyerme­keinek nyújtanak támogatást. A kampány mögött álló New Musical Express, - az egyik legnagyobb tekintélyű zenei magazin - korábban megszavaztatta az olvasóit, hogy milyen dalokat szeretnének erre az al­kalomra. A többség jól ismert dalok feldol­gozásaira adta a voksát. Ennek ellenére új kompozíciók is letölthetők a warchildmu- sic.com honlapról a Bloc Party és Lucky Jim jóvoltából. Magyarbarát meghívó aWienMuseumba Speciális magyar nyelvű információs füzetet állított össze kifejezetten a hazánkból érkező látogatók számára az osztrák főváros Wien Museuma. A gazdagon illusztrált katalógus­ban bemutatják a Wien Museum Karlsplatzon lévő főépületét, valamint filiá- léit -így a lainzi állatkertben található Hermes-villát, Sisi nyári rezidenciáját, Mo­zart, Beethoven, Schubert, Strauss emlék­szobáit, az Oramúzeumot, a bécsi szórakozás 500 évét prezentáló Pratermuseumot, vala­mint a római-kori Vindobona katonaváros régészeti parkját. A múzeum-ismertetőt be­mutatandó, Budapestre érkezik Wolfgang Kos főigazgató. Hajas szobrok készülnek Washingtonról Tudósok és történészek nyáron nagy mun­kába kezdtek annak érdekében, hogy az amerikaiak elé állítsák George Washing­tonnak, az Egyesült Államok első elnöké­nek igazi, embernagyságú, hajjal ellátott alakját, három különböző életkorából. A művészek befestik, hajjal látják el és felöl­töztetik Washington három szobrát. Az egyiken földmérő műszereivel lesz látható, a másik lovon örökíti meg, a harmadikon pedig az elnöki esküt teszi le, aszerint, hogy a 19 éves földmérőt, a 45 éves hadvezért és 57 éves elnököt ábrázolják. Szeptember 21. és 24. között lézersugarakkal háromdimen­ziós digitalizált felvételt készítenek a szo­borról. Az eredmény abban a 85 millió dol­lár költséggel létesítendő múzeumban lesz látható, amely 2006-ban nyílik majd meg Washington hajdani Mount Vernon-i birto­kán, Virginia államban, az ő nevét viselő amerikai fővárostól 20 kilométerre Délre. Földessy Dénes A kommunizmusnak már az elején el­vitte őt a hírhedt ÁVO, kivertét a fél sze­mét, mert nem tetszett nekik a Zsellérek című parasztregénye. Utána sokáig csak ifjúsági és gyermekkönyveit adták ki. Ez az oka, hogy sokan ifjúsági írónak isme­rik, holott műveinek csak mintegy tizedét teszi ki ez a műfaj. Minapi újratemetésén Jókai Anna a Magyar írók Szövetségének elnöke mondott beszédet, amelyet teljes egészében közlünk olvasóinknak. “- Azt hiszem, hogy ma a nemzet szí­ve Göllén dobog. Ma azt történik, ami­nek már régen meg kellett volna történ­nie. Hiszen Fekete István mindig ide vá­gyott vissza, Göllére, a szülői földre, a kedves, meghitt tájra. Szellemi tartozá­sunkat rójuk le, amikor majd itt, Gölle te­metőjében állítjuk fel a síremlékét is, s porait itt őrizzük. Hiszem, hogy nincs olyan olvasó magyar ember, aki könyveinek alakjai közül ne tudná megemlíteni egy-két jel­legzetes figuráját. Állatalakjai­ban pedig az emberi tulajdon­ságok olyan sűrítve jelennek, s olyan megelevenítő erővel, hogy olvasás közben mi ma­gunk kezdünk élni ezekben a történetekben, mi vagyunk a mogorva, bizalmatlan vidra a Lutrában, a lelkes, szorgos puli a Bogáncsban, a komoly-ko­mor bagoly, az Uhu vagy ép­pen a magányosságát őrző gó­lya, Kele. S még a róka sem el­vetemült, neki is meg van a ter­mészettől kijelölt személyisé­ge. Gondoljanak a Vukra. Mi­csoda üdítő ajándék mindez a pókemberek, a batmenek a szünetében, hogy olvashatjuk a Tüskevárat, a Téli bereket.- Ifjúsági író? Mindenki író­ja, aki a szinte elgépiesedett, ki­üresedett századunkban őriz még magában valami természet közelit, valami romlatlant, végső soron Isten-kö­zelit. Ember és táj nála rokon. Epikáján végigvonulnak az évszakok. Fekete Ist­vánt jó olvasni, megkönnyebbül tőle a lelkünk. Optimizmusa nem giccses ró­zsásra lakkozott hazug optimizmus, ke­letkezés és elmúlás harcában azonban a mindig a keletkező, a mindig újra kelet­kező, a mag önfeladása árán megvalósuló újrasarjadás szárára a legfontosabb. Élte­ti az élet primátusát a halál felett.- Ugyanakkor író sors volt az övé. Ré­gi sok-sok milliós olvasótábora mindvé­gig kitartott mellette. Új és-új nemzedé­kek fedezték fel. A könyvei, idősek, kö­zépkorúak, gyerekek számára mindig so­kat jelentettek. Ugyanakkor a hivatalos­ság pedig, részben a sznobéria, de a leg­nagyobbrészt a politikai akarat képvisele­tében folyamatosan igyekezett az értéke­it kisebbíteni. Nagy népszerűség és még­is valami féle furcsa kizártság kísérte vé­gig az életét. A Zsellérek című regény, amire felhívom tisztelt figyelmüket, az 5o-es évek indexre tett tiltott olvasmánya volt. A figyelmes utókornak magyarázat­tal szolgálhat arra, hogy miért volt ily kü­lönös az író élete.- Tudniillik Fekete István úgy ítélte el az erőszakos, gyilkosságba torkolló bolse­vik kezdeményeket, a Tanácsköztársaság terrorját, hogy ugyanakkor a fennálló igazságtalanságokat sem eszményítette. Tudta jól, hogy rosszat rosszal nem lehet kiűzni. Minden szeretete a föld kétkezi embereié, akik aztán a tudásukkal és a tu­dást gyakorlati tevékenységgé alakít ké­pességükkel, megújíthatják Magyaror­szágot. Elítélte a szélhámosokat, a szüle­tési kiváltságokból hasznot húzókat. Illú­zió nélkül láttatja a háború borzalmait, a felelőtlen játszadozók gyufajátékát, ami­ből aztán világégés keletkezhet. Csak az egymás sorsában osztozó, Krisztus-alapú szeretet győzheti le a gonoszt - ezt hir­dette és műveivel ezt hirdeti most is. A Zsellérek című regényének egyik pa­rasztivadéka diplomásán is hazatér a falu­jába és a közösség javára fordítja tudását,- A mai Magyarország némely falka­paszkodott, uborkafára mászott konjunk­túra lovagjainak szól az intelme, hogy ha­zánk fennmaradása szüntelen erkölcsi megújulással van összekötve és csak így maradhatunk fenn.” Magyar írók a nemzetközi toplistán Négy magyar regényíró egy-egy müve szerepel azon a toplistán, amelyet az angol Pen Klub állított össze a világ legolvasottabb százhúsz regényéből. Elkészüli a világ legolvasottabb könyvei listája, melyet Tolkien trilógi­ája, a Gyűrűk Ura vezet, utána követ­kezik Jane Austen Büszkeség és balíté­let című regénye. És persze nem ma­radhatott le a Harry Potter, miként Mitchell: Elfűjta a szél című bestselle­re, s Tolsztoj Háború és békéje sem. Mindenestre jól jelzi, hogy a listakészí­tők igyekeztek valóban a legnépsze­rűbb, legolvasottabb irodalmi produk­ciókra szavázni. Már nem meglepetés, hogy az angol PEN Klub százhúsz könyvet ajánló toplistáján négy ma­gyar regény is szerepel. A The Bigger Tead List Szerb Antal Utas és holdvi­lág, Kosztolányi Dezső Édes Anna, Márai Sándor: A gyertyák csonkig ég­nek, Kertész Imréé Sorstalanság című művet említi. A szerkesztői elvek szerint olyan művekből igyekeztek összehozni a százhúsz toplistát, amelyek az adott ország irodalmának is jeles alkotásai. Kétségtelen, hogy e négy mű megfelel ennek a szempontnak, de összeköti őket az is, hogy a nyugati könyvpiacok ismert magyar darabjairól van szó. A huszadik század magyar regényei irán­ti figyelmet Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének feltűnő olaszországi sikere élesztette igazán, majd következett a könyv angol fordí­tása után a szigetország meghódítása. Feltehetően tovább csigázza majd az érdeklődést Márai világa iránt az is, hogy a világhírű rendező Milos Forman szeretné filmre vinni a A Gyertyákat a hírek szerint már íródik a forgatókönyv. Márait több írásainak fordításai is az egyik legismertebb magyar íróvá tették a nyugat-európai könyvpiacon, mely utat a nem kortárs szerzők közül Szerb Antal mostanában kezdi bejárni: Né­metországban tavaly karácsonyra jelent meg az Utas és holdvilág fordítása, és azon nyomban el is fogyott. Kosztolá­nyi Dezső Édes Annájával legfeljebb filmen találkozhattak korábban, de a cselédlány története már olvasható is angolul. Német és magyar szakmai kö­röket meglepett, hogy Magyarországon élő kortárs magyar írótól egyeden mű sem szerepel az angol PEN Klub aján­lólistáján. Feltűnő, hogy az egyébként angolul és németül is író Esterházy Pé­tert és Nádas Pétert sem tartották mél­tónak arra, hogy valamelyik művüket szerepeltessék a listán. Ott van viszont az ajánlatok között Kertész Imre Sorstalanság című regé­nye, amely már csak az irodalmi No- bel-díj miatt sem kerülhette el jó sor­sát. Kertész műve is világsiker lett, nyilván ez volt az egyetlen magyar vá­lasztás, amilyen a nagy lista összeállí­tói egyetlen percig nem vitatkoztak. IQ MAGYAR SZÓ — A HÍD Hiiod

Next

/
Oldalképek
Tartalom