Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-03 / 169. szám
2004. SZEPTEMBER 3. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ-A HÍD 3 Ül Habozik lépni az ENSZ Darfúrban NINCS ELMOZDULÁS Habozik határozott lépéseket tenni az ENSZ Szudán ellen, miután lejárt az országnak adott harminc napos batáridó. Korábban a világszervezet nemzetközi szankciókkal fenyegette meg Szudánt amennyiben az ország vezetése nem fékezi meg a Darfúr tartományban pusztító arab milicistákat. A darfúrifelkelők és a szudáni kormányzat közti tárgyalások továbbra is eredménytelenek. Szeptember 1. Bár a Darfúr ügyében Szudánnak adott határidő már két napja lejárt, az ENSZ még mindig habozik határozott lépéseket tenni Szudán megfe- nyítésére. A világszervezet harminc napot adott a szudáni kormánynak, hogy fékezze meg a Darfúr tartományban pusztító dzsandzsavíd milicistákat és tegye lehetővé a több mint egymillió menekült hazatérését. Bár a szudáni kormány elért bizonyos eredményeket, az arab milicisták a határidő lejárta után is Darfúrban vannak, a menekültek pedig nem térhettek haza. “Ezrek számára még az életben maradás is kétséges” - jellemezte a helyzetet Jan Egeland, az ENSZ segélyekkel foglalkozó koordinátora. A nemzetközi közösség korábban szankciókkal fenyegette meg Szudánt, amennyiben Kartúm nem teljesíti a menekültek megmentését célzó ENSZ-kö- veteléseket. Egyelőre azonban semmilyen lépést nem tettek annak érdekében, hogy erőszakkal kényszerítsék ki a szudáni kormányzattal a szükséges lépések megtételét. Ugyanakkor tovább folynak a tárgyalások a szudáni kormányzat és a darfúri fegyveres ellenzék között a nigériai Abujában - írja a CNN. A nigériai elnök Olusegun Obasanjo kijelentette, hogy az abujai béketárgyalások előmozdítása érdekében már korábban levelet írt Omar Hassan al-Bashir szudáni elnöknek. Obasanjo arra kérte levelében Basír elnököt, biztosítsa, hogy a dzsandzsavídek többet ne támadjanak civilekre. Az Abujában tartózkodó szudáni delegáció vezetője, Majzoub • al- Khalifa, a reményét fejezte ki, hogy az ENSZ értékeli eddigi lépéseiket a válság megoldására, ezért nem vezetnek be szankciókat Szudán ellen. Jón Corzine New Jersey-i demokrata szenátor, aki hétfőn szudáni vezetőkkel és ENSZ diplomatákkal tárgyalt, arról számolt be hogy az Egyesült Államok keményen lép majd fel az ENSZ-ben, ha Kartúm továbbra sem tesz semmit a válság megoldására. A darfúri válság 2003-ban kezdődött,a miokr a központi kormányzattal elégedetlen darfúri feketék két ellenzéki szervezete fegyverkezni kezdett, válaszul Kartúm a tartományba küldte az arabokból szerveződött Dzsandzsavíd milíciát, amely szabályos etnikai tisztogatást hajtott végre a tartományban. Újabb haladékot kaptak az elrabolt franciák Szeptember 1. Az Iraki Iszlám Brigádok kedden újabb 24 órával kitolta azt a határidőt, ameddig a párizsi kormánynak vissza kell vonnia az iszlám fejkendő viselését a francia iskolákban megtiltó rendeletét, hogy visszanyerje szabadságát az Irakban elrabolt két francia újságíró. A kezdeti 48 órás ultimátumot először hétfőn este hosszabbították meg 24 órával, majd miután kedden este az is véget ért, az Arab Liga szóvivője Kairóban bejelentette, hogy az emberrablók újabb egy napos hosszabbításról értesítették a szervezetet. Arról nincs információ, hogy ha ez is letelik, és a francia kormány nem enged, mi fog történni Christian Chesnot-val, a Radio France International rádió, és Georges Malbrunot-val, a Le Figaro napilap tudósítójával. A két újságíró hétfőn a katari székhelyű al-Dzsazíra műholdas televízióban sugárzott újabb videofelvételen arra kérte a párizsi kormányt, hogy teljesítse az emberrablók követelését, különben megölik őket. II Hivatalosan is a Kreml jelöltje nyert OROSZ BÁBOZÁSOK A szavazatok 74 százalékával Alu Alhanov oroszbarát csecsen politikus nyerte a csecsen- földi elnökválasztásokat. A hivatalos bejelentés szerint a csecsen szavazók 85 százaléka ment el voksolni, ám ezt az adatot független megfigyelők és a vesztes jelöltek is kétségbe vonják Egy jogvédő szervezet hamisításnak nevezte a választások eredményét, mivel olyan kevesen szavaztak, hogy nem is lehetett volna érvényes a szavazás. Augusztus 30. A Kreml által támogatott Alu Alhanov belügyminiszter a leadott voksok csaknem 74 százalékával nyerte meg a csecsenföldi elnökválasztást - jelentette be a választási bizottság elnöke hétfőn, miután összesítették a szavazókörök adatait. Független megfigyelők ugyanakkor kétségbe vonták az eredményeket. Az Alhanov után következő jelölt, Movszar Hamidov biztonsági tiszt alig hat százalékot kapott, a többi öt pedig még kevesebbet - derült ki Abdul-Kerim Arszahanov választási bizottsági elnök grozniji sajtótájékoztatóján. A közel 600 ezer választásra jogosult több mint 85 százaléka részt vett a voksoláson - tette hozzá Arszahanov. Független megfigyelők (jogvédők és tudósítók) több vesztes jelölttel együtt ugyanakkor kétségbe vonták a hivatalos eredményeket, elsősorban a toronymagas részvételi adatot. Színjátéknak nevezte a választást az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője is, aki nem hivatalos megfigyelőként tartózkodott Csecsenföldön. Andreas Gross szerint Oroszországnak kiterjedt autonómiát kellene adnia tagköztársaságának, és a függetlenség kérdését 15 évig nyitva kellene hagyni. Alhanovot, a szeparatista felkelők által egy májusi merényletben megölt Ahmad Kadirov utódát két héten belül beiktatják elnöki tisztségébe. Ekkor alakul meg az új kormány. Alhanov jelezte: megtartja tisztségében Szergej Abramov kormányfőt és első helyettesét, a 27 éves Ramzan Kadirovot. A megölt elnök fia és rettegett milíciájának vezetője, Csecsenföld erős emberének számít. Az új elnök szorgalmazta, hogy Csecsenföld kapjon nagyobb szabadságot gazdasági téren, különösen ami az ott kitermelt kőolajból származó bevételeket illeti. Vlagyimir Putyin orosz elnök már beleegyezett, hogy a tagköztársaság - amely jelenleg ezeknek a jövedelmeknek 49 százalékát szedheti be adóként, illetve kapja vissza segélyként a szövetségi államkasszából - megtarthassa teljes olajprofitját. A kissé bizonytalan hangú Alhanov folyamatosan úgy igyekezett magát beállítani, hogy ő Kadirov, az egykori mufti utódja. Az orosz iskolákban nevelkedett, Vlagyimir Putyin orosz elnök által erősen támogatott rendőrtisztet azért választotta ki Moszkva, mert folyamatosan elutasította a szeparatizmust. Röviden már csak az általános iskolák mintegy negyedében - főleg falvakban - tanulhatnak a diákok. Az uralmát diktatórikus módszerekkel fenntartó elnök mindenáron a nagy szomszédhoz, Oroszországhoz kívánja kötni országát. Ejtették a Csalabi ellen FELHOZOTT PÉNZHAMISÍTÁSI VÁDAT Szeptember 1. Ejtenék a pénzhamisítás vádját, amelyet Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője ellen emelt korábban az iraki igazságszolgáltatás. Ezt az iraki politikus maga jelentette be szerdai sajtóértekezletén, közölve, hogy egy bíró tájékoztatta őt a fejleményről. Az iraki hatóságok egyelőre nem erősítették meg Csalabi bejelentését. Csalabit korábban a Pentagon iraki “kedvenceként” emlegették, tagja volt az amerikaiak által létrehozott korábbi iraki kormányzótanácsnak is. Összekülönbözött azonban amerikai pártfogóival, ezért kihagyták a jelenleg hivatalban levő iraki ideiglenes kormányból. Egy iraki bíró a múlt hónapban adott ki elfogatóparancsot ellene, bonyolult, nagyszabású pénzhamisítási ügylettel vádolva őt. Az iraki hatóságok azonban nem jártak el az elfogatóparancsnak megfelelően, és nem is adtak indoklást tétlenségükre. Aláírásgyűjtés Pozsonyban az unió alkotmánya ellen Szeptember 1. Az Európai Unió alkotmánya ellen és az ezzel kapcsolatos népszavazás kiírásáért kezdődött hétfőn országos aláírás- gyűjtés Pozsonyban. A parlamenten kívüli Konzervatív Polgári Párt (OKS) kezdeményezéséhez mintegy tíz, hasonlóképpen konzervatív elveket valló szervezet csatlakozott. Mindannyian úgy ítélik meg, hogy az unió államszövetségnek számít, ezért annak alkotmányát - a szlovák alkotmány rendelkezéséből eredően - az EU-hoz csatlakozott Szlovákiában népszavazással szükséges szentesíteni. Az aláírásgyűjtést rövidesen az ország egész területére kiterjesztő aktivisták a parlamenti jóváhagyást szorgalmazó kormánypártok politikusait, elsősorban Mikulás Dzurinda miniszterelnököt álláspontjuk átértékelésére szólították fel. A konzervatívok véleménye szerint “az unió alkotmánya szükségtelen, ellenben a több szabadság igencsak szükséges. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy az emberek kevesebb bürokrácia és kevesebb szociális szabályzó között élhessenek” - vallják az akció kezdeményezői. Amerika szerint Irán a világbékét veszélyezteti Szeptember 1. Az Egyesült Államok “mély aggodalommal” fogadta Iránnak a 37 tonna uránérc feldolgozásáról szóló tervét, és úgy véli, hogy Teherán ezzel a világbékét veszélyezteti - jelentette ki szerdán John Bolton amerikai külügyi államtitkár Bécsben. “Irán bejelentése újabb határozott bizonyítéka annak, hogy az iráni atomprogram ügyét sürgősen az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell utalni” - hangsúlyozta közleményében a fegyverzetellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekben illetékes államtitkár, akit a “héják” közé sorolnak. Az ENSZ BT gazdasági büntető intézkedéseket rendelhet el Iránnal szemben. Szerkesztette: Czika Tihamér
