Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-27 / 168. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát - medence 2004. AUGUSZTUS 27. Röviden Kellemes fordulat Kolozsváron Augusztus 23. Megszűnnek a magyargya- lázó emléktáblák, betiltják a vasgárdisták lapját, és nem lesz több háborús bűnösről elnevezett utca - ígéri Emil Boc, Kolozsvár új polgármestere. A Szabadság szerint a polgármesteri hivatal illetékeseinek több fúnari intézkedést kell visszavonniuk: így például a főtéri régészeti ásatások, a hábo­rús bűnös Ion Antonescu marsallról való törvényellenesen utcanév. A cikk szerint a helyhatóság intézkedik annak érdekében is, hogy a megyeszékhelyen a Rodipet ne for­galmazza többé a vasgárdisták Obiectiv Legionär lapját. Emil Boc a sajtónak arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal­ban a helyhatósági választások előtt a sze­mélyzeti struktúrát törvénytelenül állítot­ták össze. A városházán elhelyezkedni kívá­nó, a polgármesterhez közel álló személyek függvényében hoztak létre bizonyos álláso­kat - az új városvezetés meg fogja szüntet­ni ezeket. Kiírták a választásokat Vajdaságban Augusztus 24. Nenad Canak, a Vajdasági Képviselőház elnöke tegnap délben Újvi­déken, kihirdette a tartományi választásra vonatkozó döntést. Canak elmondta,, hogy a tartományi parlamenti választást szep­tember 19-én tartják meg, s a választások­kal kapcsolatos határidők augusztus 16-ától számítva kezdődnek. Hozzáfűzte, a tarto­mányi parlament elmúlt négy évben kifej­tett munkája példaként szolgálhat, s remé­li, hogy az új választmány, ezt a munkát to­vábbfejleszti. Canak kifejezte reményét, hogy a választási kampány tartama alatt a pártok nem szegik meg a választási szabá­lyokat. A választás kihirdetésére vonatkozó döntés aláírásakor a többi alelnök mellet je­len a volt Egeresi Sándor a Tartományi Képviselőház magyar alelnöke is. Finnugor világkongresszus Tallinban Augusztus 22. Finnugorok IV. világkon- greszusát tartották a napokban Észtország fővárosában, Tallinban. Az 1992-ben életre hívott világkongresszus a finnugor és a sza­mojéd népeknek a kormányoktól és politi­kai pártoktól független fóruma, tagja az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága őslakos munkacsoportjának. A világon több mint 24 millió ember beszéli anyanyelvként a finnugor nyelvek valamelyikét, igaz ennek több mint felét a magyarok teszik ki. A több mint 20 finnugor nép együttműködé­séről szóló nyilatkozatot a Finnugor Népek I. Világkongresszusán 1992-ben fogadták el, a tanácskozást az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában tartották. A mos­tani tanácskozás mottója: „Fiatalok - a finnugor népek reménye és jövője.” Az egyik fontos téma az Oroszországi Föderá­ció területén élő kisállamok nehéz helyzete. Az oroszországi finnugor népek lélekszáma 1989 óta katasztrofálisan, mintegy egy- heteddel csökkent az orosz népszámlálás adatai szerint. - Ez a folyamat még vissza­fordítható. A finnugoroknak meg kell ta­nulniuk, hogyan őrizzék meg nyelvüket, kultúrájukat, önazonosságukat - mutatott rá a találkozó előtt Andres Heinapuu, a kongresszus főtitkára. Ml Mádl Ferenc támogatja az autonómiát, a kettős állampolgárságot TÁMOGATÓ ELNÖK egyelőre^egyik-másik szomszédos ország­ban”. „Úgy látom, hogy ez a gondolat erősödni fog ezekben az országokban, je­lesül Romániában, Erdélyben és Szerbia- Montenegróban és Vajdaságban” — mondta. A kettős vagy könnyített állampolgár­ságról szólva beszámolt arról, hogy szak­értők véleményét kérte „a kérdés indo­H Szent István-napi ünnepségek a Kárpát-medencében ESÉLYAUTONÓMIÁRA Augusztus húszadikán, ilktve a következő egy-két napon szerte a Kárpát-medencében államalapító szent királyunkra emlékezett a magyarság. Az ünnepségek hagy­ományosan Budapesten, illetve az anyaországban összpontosulnak, de az elmúlt evek tapasztalata nyomán egyre inkább Erdélyben is elterjed a meghitt ünneplés Legyünk Szent Istvánnak valódi tisz­telői - erre hívott fel Erdő Péter bíboros, prímás Budapesten a Szent István-bazi­lika előtt tartott hagyományos augusztus 20-i ünnepi szentmisén. “Abban próbál­juk őt követni, ami a lényege volt az éle­tének és a tanításának. Hagyjunk fel a ki­látástalan és önző gondolkodással. A lé­nyegeshez ragaszkodjunk, és legyünk a reménység emberei” - mondta az eszter- gom-budapesti érsek. Beszédében rámu­tatott, hogy Szent István sziklára, igazi erős alapra építette ennek az országnak, ennek a népnek az életét, jövőjét. Erős alapra építette a maga és családja életét is: kereszténységet hozott az országba. Szent István nemcsak rendszerterem­tő államalapító, de rendszerváltoztató férfiú is volt, műve több mint ezer évig ellenállt minden ostromnak - figyel­meztetett Duray Miklós, a felvidéki Ma­gyar Koalíció Pártjának alelnöke. Hoz­zátette: a nemzet, az ország és az állam állapota nem olyan, amilyennek Szent István ránk hagyta. Éppen ezért egy Szent István-i művel mérhető feladat áll előttünk, a nemzet határokon átívelő új­raegyesítése. - Ez a munka már elkez­dődött, hála a rendszerváltozásnak és hála két miniszterelnöknek, Antall Jó­zsefnek és Orbán Viktornak. Reméljük, hogy az elkezdett mű, az elkezdett mun­ka rövidesen folytatódhat - foglalta ösz- sze mondanivalóját Duray. A készdiszentléleki Perkőn népes za­rándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg az államala­pító királyunkra emlékező hagyomá­nyos búcsút, amelyet a Duna Televízió élő adásban közvetített. Az oltárhegyen lévő kápolna előtt elhangzott ünnepi szentbeszédében Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztat­ta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. Mint mondta: Szent István minket nem öngyilkos nemzetnek nevelt, hanem azt akarta, hogy megmaradjunk és éljünk. Nekünk szükségünk van arra, hogy bir­tokoljuk ezt a történelmi földet, szá­munkra itt jövőnek is kell lennie, de a jövőért - Isten és Szent István előtt - mi vagyunk a felelősek - idézi a beszéd­ből a Háromszék. Sepsiszentgyörgyön is bensőséges ünnepségen emlékeztek Szent István ki­rályunkra. A délelőtti istentiszteletek és szentmisék után a város magyarsága a belvárosi Szent József-templom kertjé­ben gyülekezett, ahol felavatták Vargha Mihály képzőművész Szent István- mellszobrát. A történelmi egyházak ve­zetői megáldották az alkotást. Szent Ist­kolt felvetésének racionális átértékelése és rendezése érdekében”, és ennek nyomán azt az álláspontot alakította ki — amit a kormánnyal is tudatott —, hogy nincs sem belső, sem nemzetközi, sem európai jogi akadálya annak, hogy „Magyarország letelepedés és áttelepedés nélkül megadja könnyített formában a magyar állampolgárságot azoknak az em­lített magyar közösségben és területeken élő polgároknak, személyeknek, akiknek felmenője magyar, akik a magyar alkot­mányos ismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek”. Elmondta, hogy Romá­niában is tárgyalt erről, és „ők is elvileg helyeslik a könnyített állampolgárságot”. A magyar elnök szerint komoly dilemma, hogy a kettős állampolgárság „tényleg ar­ra vezet-e, hogy megerősödjön a magyar nemzeti tudatuk, öntudatuk, biztonságér­zetük”, hogy „megerősíti-e a szülőföldön való maradásukat azáltal, hogy magyarsá­guk megerősödik, vagy esetleg megindul egy nagyobb exodus”. Mint mondta, ha jelentős méreteket öl­tene a kettős állampolgárok magyarorszá­gi áttelepülése, az javítaná a demográfiai helyzetet, de komoly gazdasági és anyagi terhet is jelenthet az országnak, például az egészségügyi vagy oktatási ellátások biztosítása miatt. Arra a kérdésre, hogy ő megadná-e a kettős állampolgárságot, ki­jelentette: „Azt hiszem, a különböző né­zetek ütköztetése eredményeként el kelle­ne jutni tudni odáig, hogy ezt a könnyí­tett állampolgárságot lehetővé kellene tenni.” ván most már közöttünk van, az ország­építő király példájának kell lebegnie a szemünk eíőtt, valahányszor elmegyünk a belvárosi plébánia kertjében emelt szobor előtt - hangzott el az intő szó. A rendezvényen részt vett Garamvölgyi György Fidesz-képviselő is, aki Puskás Bálint RMDSZ-szenátorral közösen tartott későbbi sajtóértekezletén többek között elmondta: újra kell építeni a Fi­desz és az RMDSZ közötti viszonyt. Kolozsváron és Kolozsvár környékén a Heltai Gáspár Alapítvány szervezte meg immár hatodik alkalommal a Szent István-napi néptánc-találkozót, amelyre erdélyi, felvidéki, drávaszögi és dél-bá­náti magyarokat, magyarországi svábo­kat, horvátokat és románokat, szicíliai és campaniai olaszokat, finneket és letteket hívtak meg. Pillich László, a Heltai Ala­pítvány elnöke elmondta: e sokszínű csapat részese a Szent István királyunk előtti főhajtásnak. Úgy vélekedett, Ko­lozsvár és környéke maradék magyar népe tanújelét adja annak, hogy igenis birtokában van az önmegtartás erejének, képes őrizni és továbbörökíteni mind­azt, ami a Szent István-i örökségből itt a szülőföldön még birtokolható. A szín­pompás népviseletbe öltözött táncosok Kolozsvár főterén is felvonultak, és a vá­ros új polgármestere, Emil Boc fogadta és köszöntötte őket, mintegy jelezve, hogy Funar távozása után a város vala­melyest új életet kezd. Szent István királyunk ünnepléséhez kapcsolódik Mádl Ferenc magyar köz- társasági elnök Duna televíziós interjúja is, amelyben hitet tett a határon túli ma­gyarság autonómiatörekvése és kettős állampolgársága mellett. (Lásd Támo­gató elnök című cikkünket.) Az autonómiáról és a határon túli magyaroknak nyújtható kettős vagy könnyített állampolgárságról beszélt Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában. Mádl Ferenc elmondta, Magyarország és szomszédai csatlakozása az Európai Unióhoz s a csatlakozás miatt a határok megszűnése azokkal az országokkal, ame­lyekkel Magyarország már egy szövetség­ben van, „a mi nagy régi, történeti gon­dunkat, a trianoni traumát biztosan old­ja”. A később taggá váló országok csada- kozása miatt a határoknak a megszűnése óhatatlanul „a mozgás teljes szabadságát fogja növelni. Ez nyilvánvalóan az ottani magyarságot, a magyar egység, a nemze­ti egység egyfajta megerősödését fogja szolgálni” — vélekedett a magyar állam­fő. Áz autonómiáról szólva kifejtette: ez ismert európai jelenség számos ország­ban, „jót tesz a kisebbségek biztonságá­nak, és jót kell hogy tegyen az adott több­ségi nemzetnek, amelyen belül az auto­nómiának a megerősödéséről van szó, ahojj együttműködésben az egész ország, az egész nagyközösség érdekét egyfor­mán szolgálja”. Szólt arról, hogy az auto­nómia része az európai közgondolkodás- inak, jelen van az Európa Tanács vagy az / Európai Unió gondolat- és jogi világában is, bár „viszonylag nehezen érvényesül

Next

/
Oldalképek
Tartalom