Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-20 / 167. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD_______________________KULTÚRA 2004. AUGUSZTUS 20. I Filmművészet és sport TILTOTT GYÜMÖLCS Közelfél évszázadig tartott odahaza az agymosás: a szovjetek által megszállt ország hatalmasai ennyi időn át szervezetten butítottak az iskolákban a szovjetérdekú köz­tudat kierőszakolása végett, míg az agyamosottnak biti ifjúság 56-ban a géppisztoly­ok célkeresztjébe nem vette az elvtársakat. Ha nem jönnek az úgynevezett „testvéri tankok”, bat a mai ifjúság már csupán érdekes humorú olvasmányként derülne pél­dául az úgynevezett, felszabadítás^ tankönyvein. Most pedig a Gede Testvérek pes­ti Könyvkiadója az egykori tiltott gyümölcsök megjelentetésével, elsősorban a Tria- non-problémakör köteteinek a kiadásával túnik ki. Röviden Egy LÉPCSŐSOR HALÁLA A budapesti Nemzeti Múzeum tatarozása al­kalmából felszedik az épület híres lépcsőso­rát, s újjal cserélik ki. Több nemzeti érzelmű, hagyomány tisztelő pesti lakos tiltakozik: e lépcsősor másfél évszázados, s - a Nemzeti Színház Aczél elvtárs féle felrobbantása után majd fél évszázaddal - ez talán egy vissza­visszatérő pusztítás sor következő állomása? Rockpassió Mel Gibson Izraelben és másutt önérzetes nemzeti dacot - s persze nagy pénzt emésztő sajtóhadjáratot - amúgy viszont világszerte megrázó-megtisztító, vagyis katartikus él­ményt eredményezett filmje megihlette a rockzene alkotóit is. Scott Stap, a Creed ze­nekar volt tagja, Lauren Hill és a RO.P ke­resztény rockzenekar kiadnak egy The Passion of the Christ: Song című lemezt. A múlt héten már megjelent ebből a tizenkét dalos korongból egy kislemez: Love címmel. Echte ungarische pálinka Tíz éve rendezik meg a Sziget fesztivált Bu­dapesten, s az idén jöttek el a legtöbben: 369 ezer ember. Több mint száz külföldi és közel négyszáz hazai zenekar és előadó lépett fel. Kétezer-háromszázán szorultak orvosi első­segélyre, ebből a kijózanítóba kizárólag né­meteket vittek. Ok ugyanis pontatlanul mér­ték fel a magyar barackpálinka erejét és mind a tizenkettőt ki kellett józanítani a saját erejé­be vetett hitéből. Készül a Diploma előtt' FOLYTATÁSA A forgatókönyv szerint Jennifer Aniston fel­fedezi, hogy annak idején nagyanyja (Shirley MacLaine) története ihlette a Dustin Hoffman főszereplésével készült 1967-es 'Diploma előtt' című filmet és róla mintázták Mrs. Robinson karakterét. A film rendezését Rob Reiner (Tortúra, Elvált nők klubja) vál­lalta el azok után, hogy a forgatókönyvet jegyző Ted Griffin visszalépett, alig tíz nap­pal a forgatás elkezdése után. A rendezőcse­rére állítólag azért került sor, mert sem a stú­dió, sem Aniston nem volt megelégedve Griffin elképzeléseivel. Antal Nimród Szarajevóban A külföldi karrierje csúcsán álló Kontroll mellett két magyar rövidfilmet is műsorra tűz az augusztus 20-án kezdődő nemzetközi szemle Szarajevóban - tájékoztatott a Magyar Filmunió. Az idén 10. születésnapját ünneplő szarajevói filmfesztiválon a UIP díjért Kocsis Ágnes 18 kép egy konzervgyári lány életéből című alkotása, valamint Béres Dániel Páter- noszter című rövidfilmje kel versenyre, me­lyet a napokban véget ért brisbane-i fesztivál is bemutatott programjában. A Pátemosztert ezt követően a rövidfilmek szemléjén Sao Paolo-ban láthatja a közönség. Földessy Dénes Telefonos kerekasztal konferenciá­nak is beillenék az Ausztráliában élő Gede Tiborral és testvérbátyjával, a bu­dapesti Gede Sándorral folytatott be­szélgetés, lapunk első földrészeken át­ívelő körinterjúja.- A világon szórványban élő emigrá­ció magyarságának könyvkiadása a rendszerváltás óta, majdnem azt mond­hatnám, hogy megszűnt. - mondja Gede Tibor - De ennek nem a rendszer- váltás az oka, sőt, az felszabadítóan ha­tott volna. Legfőbb magyarázata, hogy a rendszerváltás tragikusan egybeesett az idősebb, főleg az ötvenhatos nemze­dék lassú kihalásának kezdetével, a fia­talabbak túlnyomó többsége pedig, ha beszél is, de nem olvas magyarul. Leg­alább tíz éve terjesztek idekint magyar könyvet, de egyre nehezebb. Eljárok magyar klubokba, de már azok bérleti díjának kifizetése is gondot jelent.- Magyar sors, mondhatnánk - kérde­zek közbe. - De ez nem csak emigráci­ót sújtja, hanem az anyaországot is. Hi­szen ezzel is gyengébbek azok a szelle­mi fészkek, amelyektől elvárnánk, hogy kialakult kapcsolat rendszereik alapján az elhallgatott Trianon-tragédiára fo­lyamatosan felhívja a figyelmet. Tehet­nék ezt elsősorban más népek felvilágo­sítását célozva, s természetesen más né­pek nyelvén, legeredményesebben a ké­pi, rádiós és nyomtatott médiabeli kap­csolataikkal. Önök, a Gede Testvérek azonban mindezen nehézségek ellenére nekiálltak!?- Igen. Hozzáteszem azonban, hogy más népek felvilágosításának nincs esé­lye, mert a nemzetközi tőke történelmi­leg kialakult urainak ez nem érdeke, sőt! A Trianon-propaganda igazi hasznát az anyaország ifjúsága kaphatja. Itt szólal meg a másik, a budapesti testvér, Gede Sándor:- Padányi Viktorral kezdődött a ki­adónk története, még 1994-ben, az ak­kor éppen hazalátogatott testvérem ötle­teként: adjuk ki a Trianonnal is foglalko­zó a Nagy tragédia című Padányi köte­tet. Az emigrációban ugyanis megjelent és hatalmas sikert hozott. Kiadtuk s el­kapkodták, majd a második kiadás is el­fogyott. Szóba került már a harmadik is.- Mit gondol, a mai magyar ifjúság­ban hogyan lehetne ismét felszabadíta­ni az egészséges, tisztességes nemzeti érzést, amely más népek ifjúságában za­vartalanul él, persze nem eltúlzottan?- Sokat segíthet, ha ráépítünk az if­júság vizuális kultúrájára, igényessé­gére. Az egykori Hunnia Filmgyár annak idején remek dokumentum fil­meket forgatott a II. világháború ele­jén visszatért magyar területekről, az oda bevonuló magyar honvédségről, az elhangzott beszédekből, s arról, hogy az ottani lakosság milyen döbbe­netes erejű lelkesedéssel, milyen meg­ható szeretettel fogadta a magyar hon­védeket. A mai fiatal nézők láthatták a saját történelmi hadseregüket, amely az ő népüké. Ezt a három kazettát már nem csak az idősebb nemzedék vette nagy mennyiségben, hanem a fiatal is. Viszonylag sok videót is megjelente­tünk. A Gede testvérek kulturális misszió­jába természetesen sok minden beletar­tozik, így az idei olimpiára kiadott s a filmművészet és a sport együttes élve­zetére alkalmas Leni Riefenstahl: A né­pek ünnepe című filmtörténeti jelentő­ségű alkotásának megjelentetése, német nyelven, de magyar nyelvű felirattal két videó kazettán. Harmadik: Magyarország! Minden bizonnyal ezekben a hetek­ben sokan használják a gede- testverek@yahoo.com e-mailt, a Kárpátmedencében és a világ szór­vány magyarsága körében. Hiszen ez a remekmű? először jelenik meg ma­gyar felirattal. Aztán az olimpiák tör­ténetének azt a versenyét ábrázolja, amelyben mi magyarok, Németország és az Egyesült Államok után a világ harmadik legnagyobb sportnemzete lettünk. A filmben sok gyönyörű ma­gyar sportteljesítményt is láthatunk, magas művészi színvonalon ábrázolva. Bár a rendezőnő pályáját végigkísé­ri a politikai vád, - 1936-ban Hitler volt uralmon Németországban! - a kultúrember és a sportbarát ezzel nem törődve élvezi e filmet. Leni Riefenstahl máig felül nem múlt film- technikai bravúrral kezd az esemé­nyek ábrázolásába. A sportversenyek mellett a „tiszta” testi szépségre és a mozgásra összpontosít. Művészien mutatja be a klasszikus görög sportot, az atlétikát: a versenyzők ambícióit és érzelmeiket tükröző felvételeit. Oda­haza a filmkutatók azzal jellemzik mű­vészetének lényegét, hogy Riefenstahl elsősorban a szinte már pogány test­kultuszával hat. Bámulatba ejtő technikával és kifi­nomultsággal ábrázolja a különböző sportágak fordulópontjait. Már a pró­bákat filmezte, hogy később elegendő felvétele legyen és az egyes versenye­ket drámai módon tudja majd megfor­málni. Akár egy hadvezér, nagy csa­pattal dolgozott: negyvenöt kamera pásztázott az irányítása alatt. Speciális filmtcchnikai előkészületeket és kü­lönleges filmtechnikát alkalmazott. Az eredmény: 700 ezer méter film. Két év alatt ebből nagy műgonddal montíro­zott össze 6200 métert, 1938-ban be­mutatta, s beírta vele nevét a filmmű­vészet történtébe. Máskülönben hetven éves kora fe­lett tanult meg búvárkodni, hogy le­forgathassa remek mélytengeri filmje­it. A Népek ünnepe című film zenéjét Herbert Windt szerezte. (FD)

Next

/
Oldalképek
Tartalom