Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-20 / 167. szám
2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2004. AUGUSZTUS 20. Röviden Kegyetlen mészárlás egy burundi MENEKÜLTTÁBORBAN Augusztus 17. Legalább 130 embert mészároltak le fegyveresek a kongói menekültek számára épített táborban, Burundiban - írja a BBC News. Az MTI legalább 153 halottról tud. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által működtetett Gatumba tábor közel 4 000 kongóinak nyújt menedéket A menekültek többsége banyamulenge, azaz Ruandából származó kongói tuszi, akik a Ruandával, Burundival határos kongói területeken júniusban dúlt erőszak elől menekültek ide. A meggyilkolt emberek többsége tuszi volt. A mészárlásnak 11 sérültje is van. A túlélők szerint a kongói kormány támogatását élvező hutu milicisták hajtották végre a kegyetlen akciót. A burundi hutu törzsek Nemzeti Felszabadító Erők nevű szervezete pedig vállalta az akciót. Döntöttek Irakban a Nemzeti Tanács személyi összetételéről Augusztus 18. Az iraki nemzeti konferencia döntött szerdán az ideiglenes Nemzeti Tanács 81 tagjának személyéről, de nem szavazással, amint eredetileg tervezték. Bonyodalmas eljárási viták után a szervezőbizottság egyszerűen elfogadottnak nyilvánította a viták nyomán fennmaradt egyeden jelöltlistát A nemzeti tanács az ideiglenes iraki kormány tanácsadó testületéként fog működni a 2005 januárjában esedékes választásokig. Nem puszta tanácsadás lesz azonban a dolga, haAmerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Papp László Molnár Kinga Simon Katalin Fazekas Krisztina Czika Tihamér Kertész Gabriella Földasy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Telefon : 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1- HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 - TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: . oaptar@ahid.com Fószerkesztó/Felelós kiadó (Editor in Chief/Publisher) Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Tórdelószerkesztó: Horvít Zsolt horvatzsolt@ahid.com Szerkesztőség és kiadói hivatal Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 1S7, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat'eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) ■ Fegyverkezik a világ ÚJ CSATÁKRA FEL? Putrin orosz elnök csütörtök délután bejelentette, hogy Oroszország jövőre 40 százalékkal többet költ katonai célokra. Az USA 8, Kína 12, India 18 százalékkal emeli 2005-ben hadi kiadásait, az Európai Uniópedig új hadsereg felállítására készül. A hidegháború után világszerte csökkentek a hadi kiadások, jövőre viszont megközelíthetik a nyolcvanas évek közepének mértékét. Augusztus 15. A világ nagyhatalmai lázasan fegyverkeznek. Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a 2005-ös orosz költségvetésben 40 százalékkal többet fordítanak majd katonai célokra mint az idén. Az USA csak 8 százalékkal emel, de a kiinduló összeg eleve a nyolcszorosa az orosz keretnek. A katonai kiadások az ezredforduló óta növekednek, szerte a világon. A 2005-ös év azonban különlegesnek számít: több ország olyan mértékben növeli hadi kiadásait, amire évtizedek óta nem volt példa. A hidegháború utolsó éveiben felpörgött fegyverkezési verseny után jelentősen csökkentek világszerte a katonai kiadások, de az utóbbi öt évben ismét jelentősen növekednek. Az USA például 2000-ben 288,8 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, jövőre viszont már 420,7 milliárdos kiadást tervez. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA. 1940-ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. Az új fegyverkezési verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versenAugusztus 18. Szerdán kerül bíróság elé az a nyolc brit férfi, akiket két hete fogtak el az angliai hatóságok. Az eddig egy titkos londoni rendőrségi intézményben őrzött személyeket gyilkosság elkövetésére, illetve terrorcselekményekre irányuló összeesküvéssel vádolják, amelyhez sugárzó anyagot, mérgező gázt, veg- yületeket és robbanóanyagokat akartak felhasználni. A brit terrorizmusellenes törvények értelmében ugyan a rendőrség két hétig fogva tarthat és kihallgathat gyanúsítottakat, de két héten belül vagy vádemelési javaslatot kell ellenük tenni, géssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az USA egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. A lista eleje (ország és a jövőre tervezett katonai kiadások milliárd dollárban). A listán Magyarország a 39. helyezett 1,4 milliárddal, a Fülöp-szigetek mögött, és Kuba előtt. Magyarország előtt van a környékbeli országok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelorvagy szabadon kell bocsátani őket. Ennek határideje csütörtökön jár le. Az összesen 13 őrizetbe vett személy közül kettőt már kiengedtek. Kettőt már nem hallgatnak ki újra, de ismételten őrizetbe vették őket más bűncselekmények gyanújával. A vádlottak egyikét, Dhiren Barot-t a fentebb említetteken kívül azzal is vádolják, hogy egyebek mellett a New York-i tőzsdének, az IMF washingtoni székhelyének, az ugyancsak New York-i Citigroup székházának, valamint a New Jersey-i Prudential Building olyan adatait birtokolta, “amelyek hasznosak lehetnek olyan személyek számára, akik terrorcselekményt akarnak elkövetni, amellyel megsértik a terrorizmusellenes törvényt. Ezen kívül laptopján robbanószerekre, mérgekre, vegyi anyagokra és ezzel kapcsolatos dolgokra vonatkozó információkat is tárolt. A letartóztatások kapcsolatban állnak a múlt hónapi pakisztáni letartóztatásokkal és a New Yorkban, New Jerseyben és Washingtonban augusztus elsején elrendelt terrorriadókkal. szág (28.) 3,9 milliárddal és Csehország is (35.) 1,9 milliárddal. Az USA 7,9 százalékkal, Oroszország 40 százalékkal, Kína 12 százalékkal, India 18 százalékkal emeli katonai kiadásait ahhoz, hogy a fenti listán közölt eredményt elérje. Ezek a növekedések jóval magasabbak, mint az utóbbi évtizedekben bármikor voltak. A nemzetközi háborús hangulat nem csak a kiadások növekedésén érezhető. Növelik az orosz hadsereg hivatásos állományának létszámát, 2008-ig összesen 25 ezer fővel, és szeretnék megszüntetni az egyetemre felvett férfiak szolgálat-halasztását is. India 66 új harci repülőt vesz jövőre. Jacques Chirac francia köz- társasági elnök azzal bízta meg Nicholas Sarkozy gazdasági minisztert, hogy jelentősen csökkentse az állami kiadásokat, de a katonai kerethez semmiképpen se nyúljon. A japán miniszterelnök benyújtott egy alkotmánymódosító javaslatot, melynek értelmében megváltoztatták a második világháború után hozott pacifista cikkelyeket. Az alkotmánymódosításnak köszönhetően most már japán katonák bevethetők külföldön is, Irakba már meg is érkeztek az első egységek. Az Európai Unió pedig egy új hadsereg felállítását tervezi: a 60 ezer fős, úgynevezett gyors reagálású hadtest 30 napon belül a világon bárhol bevethető lenne. Skandináv vendégszeretet Augusztus 16. Szaddám Húszéin tavaly megbuktatott iraki diktátor két unokatestvére kapott menedékjogot Svédországban, miután a rezsim ügynökei megmenekítették őket az amerikai hadsereg elől, értesült egy svéd bulvárlap. A svéd bevándorlásügyi hivatal nem tud az ügyről. Eg}' svéd bulvárlap szerint menedékjogot kapott Svédországban Szaddám Húszéin volt iraki elnök két unokatestvére, miután elmenekült az amerikai hadsereg elől. Az Expressen hétfői számában azt írta, hogy a két, negyven év körüli unokatestvér az iraki hadsereg tábornoka volt. A lap, amely egy meg nem nevezett iraki hírszerzőre hivatkozott, úgy tudja, hogy két hónappal ezelőtt menekültek el Tikrítből és Jordániába szöktek. Itt Szaddám Húszéin volt ügynökei segítettek nekik, hogy repülőjegyet és vízumot kapjanak a schen- geni övezet országaiba. Az ügynökök állítólag 30 ezer dollárért vásárolták meg a két vízumot. Azért gondoltak legelőször Svédországra, mert bíztak az országban a menedékjogkérőkkel szembeni emberséges bánásmódja miatt - írta az Expressen. A két Szaddám-rokon jelenleg egy svéd városban él, amelynek nevét nem közölték. Egy menedékjogi ügyekben járatos ügyvéd szerint a két férfi azért választotta Svédországot, mert a skandináv királyság nem toloncol ki olyan személyeket, akikre országukban halálbüntetés várna. U Amerika-ellenes terrortámadás miatt vádolnak briteket ELKAPOTT TERROR Nyolc brit állampolgár ellen emeltek vádat Angliában terrorizmus miatt. A férfiakat két hete vették őrizetbe, és szerdán állnak bíróság elé, terrorizmus és gyilkosságra való összeesküvés vádjával. A két héttel ezelőtti razziákban összesen 13 embert vettek őrizetbe, ám közülük kettőt már elengedtek.
