Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-02 / 160. szám

20 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2003. JÚLIUS 2. Az Alzheimer kór Az Alzheimer-kór jellegzetes tüne­teit Alois Alzheimer német pszichiá­ter írta le először 1907-ben. Száza­dunk első felében még úgy vélték, a betegség ritka, és kizárólag a viszony­lag fiataloknál, vagyis 65 alatt fordul elő. Nemzetközi kutatások azt mutat­ják, hogy a 65 éven felüli populáció 6- 8 százaléka szenved ebben a betegség­ben. A kór kialakulásában szerepet ját­szik bizonyos genetikai hajlam, a hal­mozott családi előfordulásból leg­alábbis erre lehet következtetni, ám je­lentősebb tényező a beteg életkora. Az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága 5 évenként megkétszere­ződik, 95 éves kor fölött ez az arány már eléri a 25-30 százalékot. Az utób­bi 15-20 évben a korszerű klinikai is­meretek és az úgynevezett lépalkotó jellegű radiológiai vizsgálatok haszná­latával a diagnózis megbízhatósága 90 százalékosra nőtt. A világon több száz különböző vegyületet próbáltak már ki, idáig azonban csupán eg)' készít­ményt törzskönyveztek az Egyesült Államokban és Franciaországban (Tacrin, acetil-kolin-pótló.) Jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, vajon egy vagy több ok váltja-e ki a betegséget. Annyit azonban sike­rült meg-állapítaniuk a kutatóknak, hogy az acetilkolin nevű neurotrans- mitter (agyi ingerületátvivő anyag) mennyisége csökken az Alzheimer- kór során. A betegség egyébként rendkívül alattomos, hiszen tünetei a kialakulás kezdetétől számított évek, évtizedek (20-30 év) múlva jelennek meg, s mire felismerhetővé válnak a szimptómák, addigra már olyan mér­tékben alakult át az idegsejtek nagy ré­sze, hogy kevés a lehetőség az előreha­ladott állapot látványos javítására. Az Alzheimer-kór folyamán az em­lékezet és tanulás működése sérül, vá­lik kevésbé hatékonnyá. Az emlékeze­ti működés jelentős csökkenése általá­ban a közelmúltban történtek felidé­zésének zavarában nyilvánul meg. Az emlékezészavarhoz - melynek természetesen számos, köztük nem betegség miatti oka is lehet,- egyéb jel­legzetes központi idegrendszeri kiesé­si jelenségek: például beszéd - és írás­zavar csatlakoznak. Jelzésértékű lehet az ítélőkészség, a kritikai készség meg­változása, gyökeres viselkedésváltozás (teljesen ösztönös magatartás), be­széd-, írás-, olvasás-, és számolási za­varok, valamint az egész személyiség átalakulása. Az Alzheimer-kór legsú­lyosabb stádiumában beszéd- és moz­gásképtelenség alakul ki, és a beteg tel­jesen magatehetetlenné, apatikussá válhat. Az Alzheimerben szenvedők értelmi síkon nem különböznek egész­séges embertársaiktól, jelentős részük észleli a velük történeteket, ezért gya­kori körükben az amúgy szintén kezelt depresszió is. Ezek az idős betegek egyfajta szociális ellátást igényelnek, és nem kórházi kezelést, ám a leginkább megfelelő ápolási forma számukra - ideális esetben - az otthoni szeretteljes környezet. (Szecsó Barbara) H Hová vezethet az önpusztító életmód? A JÁRVÁNYOK KORA Az ókorban Rómát, a ragyogó birodalmi fővárost egy nyomorult szúnyogfajta által terjesztett nyavalya hosszú időre tönkretette. Kettőmillióról mindössze húszezerre csökkent az akkori világfóvárosának lélekszáma. Ez kilencvenkilenc százalékos lét­számcsökkenést jelent. Természetesen nem mindenki pusztult el, voltak, akik időben elmenekültek, majd később visszaszivárogtak az örök városba. Hargitai Károly A demokrácia őshazáját, Athént egy­szerre négy járvány tizedelte meg: kétfé­le tífusz, kolera, feketehimlő. A járvá­nyok elmúltával alig maradt életben annyi ember, ahányan a halottakat tisz­tességgel eltemethették. A középkorban, pontosabban a tizedharmadik század­ban, pestis,- majd tífusz,- kolera- és feke- tehimlő-járványok tizedelték az akkor emberiséget. Napóleon seregeit sem annyira az el­lenfelek verték meg, hanem a járványok végeztek velük. A zaklatottan élő, keve­set pihenő, rosszul táplált katonák szer­vezete nem bírt a fertőzésekkel. Az első világháború utáni szörnyű influenzajár­vány húszmillió, a vele párhuzamosan jelentkező kolerajárvány másik húszmil­lió ember élete fonalát vágta el kímélet­lenül. Az emberek világszerte ki voltak merülve, ahogy mondani szokás: padlón voltak, és így a kórokozóknak könnyű dolguk volt. Ma járványügyi szempont­ból a világhelyzet igen hasonló a koráb­bi évezredekhez, évszázadokhoz. A világ vezető járványügyi szakemberei szerint mindössze egy-két évben belül az orvo­soknak a járványos megbetegedések el­len semmiféle fegyver nem lesz a kezük­ben. A kórokozók hihetetlen gyorsaság­gal alkalmazkodnak az újonnan előállt helyzethez. Új változatok jelennek meg, újfajta mérgeket termelve, amelyek el­len immunrendszerünk egyáltalán nincs felvértezve. A kórházak világszerte las­san ugyanúgy fertőző gócokká válnak majd, mint voltak a múlt században. Gondoljunk csak például a gyermekágyi láz pusztításaira. Immunrendszert gyengítő tényező van elég: a mélyhűtött, mikrobán fony- nyasztott, agyonsütött, -főzött, cukorral A nyári hónapokban benépesítik az erdőt a kullancsok, melyektől súlyos fertőzéseket kaphatunk. Az apró rovar akkor akaszkodhat belénk, ha a magas fűben vagy a bozótosban járunk. Véde­kezésként húzzunk hosszú ujjú blúzt és hosszúnadrágot, bőrünket pedig kenjük be olyan, szerrel, amely elriasztja a kul­lancsokat. A kis ízeltlábú főként két be­tegség kórokozóját hordozza: a nyári agyhártya-gyulladásét és a Lyme­kórét. A kullancs-enkefalitiszt vírus okozza, és ellene a legjobb védekezés az oltás. Jóval gyakoribb a Lyme-kór bak­tériumát hordozó kullancs; a megbete­gedés tünete az arcbénulás, később az ízületi és szívizomgyulladás lehet. A megbetegedést megelőzhetjük, ha idő­ben (lehetőleg az első órában) eltávolít­juk a bőrünkből a kullancsot. Ezenkívül az antibiotikumterápia is segíthet. A veszélyes légkondicionáló Immunrendszerünket nagyon meg­viseli, ha rendkívüli hőmérséklet-válto­zásokhoz kell alkalmazkodnia, például ha a kinti nyári hőségből légkondicio­nálóval lehűtött helyiségbe lépünk. Az eredmény: igazi nyári megfázás, okozó­ja ugyanaz a vírus, amely ősszel és télen is fenyegeti egészségünket, A kóroko­zók a levegővel jutnak be a szerveze­tünkbe, és szaporodni kezdenek or- runkban-torkunkban. A kellemetlen tü­netek körülbelül egy hét múltán eltűn­nek. Kialakulásukat megakadályozhat­juk, ha a tűző napról először a félár­nyékba húzódunk, és ott várjuk meg, amíg testünk lehál. Orrdugulás ellen számos gyógyszer közül választhatunk, de segít a sós vizes orröblítés vagy a ka­milla is. Szemünk kötőhártyája egyaránt ér­zékenyen reagál az alíergénekre, a szél­re, a porra, ha mondjuk nyitott autóban száguldozunk a nyári melegben. Ugyanakkor a medencék vizének fer­tőtlenítésére használt klór, a baktérium­vagy vírusfertőzés is válhat ki kötőhár­tya-gyulladást. A megbetegedés jelleg­zetes tüneteként szemünk kivörösödik, könnyezik, és fájdalmas nyomást ér­dúsított, úgynevezett "szemét étel," ami­nek nincs igazi tápértéke. Ide sorolható a stressz, az önpusztítás különböző fajtái (dohányzás, ital, gyógyszerek, drogok, agyonzabálás stb.), a vékonyodó ózon­pajzson egyre inkább áttörő kemény kozmikus sugárzás nyugtalanító és mindössze akár egyetlen évtized alatt is végzetessé fajulható hatása. Az orvostudományban a járványok leküzdése terén már nem sok tartalék rejlik. Az eddig alkalmazott antibioti­kumok és kemoterápiás szerek akár hó­napokon belül is véglegesen megbukhat­nak - amerikai vezető egészségügyi szak­emberek szakértő és felelős nyilatkozatai szerint. Hatósági lépések, illetve intézkedések sem lesznek képesek az élet szövedéké­nek felbomlását megállítani vagy lelassí­tani. Ahhoz, hogy valamiféle, akár cse­kély eredményt is fel tudjuk mutatni, az ipar, a társadalom és a gazdaság szerke­zetének egészét kellene mintegy tíz esz­tendő leforgása alatt szinte a felismerhe- tetlenségig megváltoztatni. Mivel erre nem sok remény van, marad az egyéni próbálkozás, az egyén kétségbeesett és örök harca a túlélésért. zünk benne. Gyógykezelésként óvato­san mossuk ki felforralt és lehűtött víz­zel, majd helyezzük lehunyt szemhé­junkra hideg borogatást, ez megnyug­tatja a szemet és csillapítja a duzzadá­sát. Borogatásra ne használjunk kamil­lateát, mert allergiás reakciót válthat ki. Súlyos gyulladás esetén - és ha a szem erősen váladékozik - mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor csak az antibiotikumot is tartalmazó szem csepp hozhat gyógyulást. Mi úszik a vízben? Jellegzetes nyári “szerzemény” a láb­gomba, amellyel a strandokon és az úszómedencékben fertőződhetünk meg a legkönnyebben. Ha lábujjaink között viszketni, vörösödni, hámlani vagy hó­lyagosod™ kezd a bőr, kezdünk el vala­melyik gombaellenes szer használatát. Megelőzésként pedig használjunk a strandokon a lábfertőtlenítőt, hordjunk fürdőcipőt, és mindig gondosan töröljük szárazra a lábunkat, a lábujjaink közét. A medencék vizében olyan kórokozók is úszkálhatnak, amelyek a fülünkbe hatol­va váltanak ki gyulladást, ilyenkor gyógyszertárban kapható fülcseppekkel próbákozhatunk. Fülfájást okozhat az is, ha az erősen klórozott víz kimossa a hal­lójáratból a fülzsírt. Akinek érzékeny a füle, használjon az úszáshoz füldugót. Egészség Wí Mire számítsunk? NYÁRI BETEGSÉGEK A következő meleg időszakban több veszély leselkedik ránk. Az erdőt a kullancsok, melyektől súlyos fertőzéseket kaphatunk. Immunrendszerünket megviselheti a légkondicionálóhoz való alkalmazkodás. A vízzel is óvatosan kell bánnunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom