Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
10 MAGYAR SZÓ-A HÍD___________________________________________KULTÚRA_________________________________________________________2004. JÚLIUS 30. U Csontváry festménye is feltámadt CSODÁS MOSTAR! Ha nem lesz bid, nem lesz Bosznia! -hirdeti egy régi falfirka Mostar belvárosának egyik romos épületén. A felirat most már érvényét vesztette: átadták a háborúban elpusztított s újjáépített Öreg hidat, Hajrudin török mester 1556-ban megálmodott bídját, melynek romjait magyar utász honvédek és magyar katonai búvárok emelték ki a sebes Neretva folyóból. Röviden Magyar filmfesztivál Indiában Hat magyar filmrendező alkotásait mutatták be az indiai Csornaiban július 19-22. között. A ritka kezdeményezés lehetőséget adott a helyieknek, hogy megismerjék Magyarország múltját és jelenét. Ä négynapos fesztivál programjában Gödrös Frigyes Glamour, Bacsó Péter Hamvadó cigareat- tavég, Sas Tamás Szerelemtől sújtva, Gothár Péter Paszport című alkotása, valamint Kamondi Zoltán Az alkimista és a szűz, s a Kísértések című filmjei szerepeltek. Cigányzenekari találkozó Bánfalvi József nótaszerző, Boross Lajos prímáskirály, Czutor Zsolt zenész, Kovács Appollónia nótaénekes és Szekfű Károly zenész kitüntetést vehetett át az Országos Cigány Népzenei Találkozón. Hajónapló Műhely Az elburjánzó kommersz újságírás és televíziózás visszaszorítása végett a Bárka Színház négy évvel ezelőtt színházi szakírók képzését vállalta magára Hajónapló Műhely címmel. Ősszel már az ötödik csoport indul. A képzés három egységből áll: drámaírás, előadásírás és íráselemzés. Kelengyebútorok, HÍMES TEXTÍLIÁK Rábaköz hímes textíliáiból és kelengyebútoraiból kiállítás nyílt a nyár közepétől év végéig a Csornai Múzeumban. Megállapított csalás „Megáll a csalás!” - mondják zsarunyelven az Országos Rendőrfőkapitányságon a Minnelli-ügyre. Vagyis: megállapították, hogy Liza Minnelli is vétkes valamelyest, hiszen elhúzta a választ arra a kérdésre, hogy' jön-e Pestre énekelni, vág}7 sem. A nyomozók előkerítettek néhány amerikai aktát is. így kiderült, hogy Minnelli washingtoni ügyvédje füllentett, amikor az MTI tudósítójának azt mondta: semmilyen tárgyalás nem volt. A rendőröket persze nem izgatja, ha hazudnak nekik, ók csak szívósan nyomozgatnak tovább. Szerintük ugyanis kihallgatás közben a bűnöző népség minden három szava közül kettő hazugság. Úgy általában. Ők csak tudják, hisz ők a hazug népekre szakosodtak. A lényeg: a budapesti rendezvényirodában július 7-én már tudták, hogy Minnelli nem jön Budapestre énekelni. Tudták, hogy nem jön, mégis tovább árusították a belépőket. Már meg van három vevő, aki július 7. után vásárolt belépőt 20-35 ezer forintért. Kész! Az ügy „megáll!” Még több ingyenes internet a Szigeten Az idei évben a Sziget Fesztivál Internet sátrában a tavalyihoz képest tizenöt százalékkal több számítógépen keresztül lesz ingyenesen hozzáférhető a világháló. Ezen a nyáron további kulturális rendezvények is rákapcsolódhatnak az Internetre - áll a GTS-Datanet Távközlési Kft. sajtóközleményében. A tavalyi évben a Sziget Fesztivál Internet sátrában még csak százharminc számítógépen intemetezett ingyenesen a harmincezer érdeklődő, idén már százötven gép áll majd a rendelkezésükre. György Zsombor Több ezer érdeklődő, számos európai politikus kísérte figyelemmel az éjszakába nyúló átadó ünnepséget, a rendőrség és az SFOR pedig nagy erőkkel gondoskodott a város védelméről. Mostar, vagyis a „híd- hely” már a nevében is hordozza, hogy itt, a Neretva partján épült városban különös jelentőséget kaptak a folyón átívelő szerkezetek. A török időkben, amikor az Öreg híd is épült, a kereskedelmi összeköttetés megteremtése volt a legfontosabb, később viszont ezek az építmények játszottak nagy összekötő szerepet Bosznia sokszínű lakossága között. A valódi forgalmat lebonyolító hidak már korábban újjáépültek, az Öreg híd viszont csak tizenegy esztendővel a pusztulása után lehetett ismét a mostariaké. Az átadás a híd esztétikai élményén kívül szimbolikus jelentőséggel bír, olykor azonban éppen az ilyen, készpénzre nem rögtön váltható értékek a legfontosabbak. Nem hiába tette tiszteletét a hídavatáson annyi európai politikus. Szulejman Tihicsen, a bos- nyák államelnökség vezetőjén kívül jelen volt többek között Károly herceg, Helmuth Kohl egykori német kancellár, Chris Pattan, Brüsszel külügyi biztosa, Franco Frattini olasz, Michel Barnier francia, Stjepan Mesics volt horvát kormányfő és Beshir Abelaj török államminiszter is. A vőlegény bátorságát és kitartását bizonyítandó a férfiak egykor az Öreg híd közepéről vetették magukat az egyénien zöld Neretva vizébe. Nemrégiben ezt a nem éppen veszélytelen szokást is felelevenítették, amikor az utolsó hídelem is helyére került, először liliomokat hintettek a folyóba - ezzel emlékezve a Háború áldozataira -, majd egymást követve hatvannégyen ugrottak a vízbe. Persze az avató ünnepségen a hídtól száz méteres távolságban feltartóztattak mindenkit. Az SFöR-ral közösen több száz fegyveres, páncélozott járművek, búvárok és helikopterek vártak bevetésre készen. Csak a felszín lenne ilyen nyugodt, s a mélyben továbbra is súlyos feszül- ségek bénítják Bosznia új életre ébredését? - merült fel a látogatóban a kérdés a sok fegyver láttán. Pedig úgy tűnik, a városok szépen fejlődnek, az ország egykor súlyos harcok dúlta régiói egy évtized alatt szinte a semmiből épültek újjá, az ember pedig egy rövid látogatás során alig veszi észre a fájdalmakat. A lendületes munkálatok ellenére Mostarban sok szétlőtt, felrobbantott ház emlékeztet a tíz esztendővel ezelőtti harcokra. A város Szarajevóhoz és sok más, háború dúlta településhez hasonlóan az ellentétek terepe lett, ahol az egykor rommá lőtt otthonok mellett gombamód szaporodnak az új épületek, irodaházak. Akár egy furcsa, afféle háborús skanzenben járnánk. Ahol nemrég még lőállások voltak, ott ma kocsma várja a vendéget, némelyik előtt malac sül, a másiknál csevapcsicsa, szól a keleti zene, az emberek pedig látszólag a mediterráneumra emlékeztető temperamentummal gondolnak az életre. Hiába, Mostar valóban legendás város, nem véletlen, hogy Csontváryt is megihlette. Jékely Zoltán elveszett regénye KALOTASZEGI elégia A bibliográfiák arról írtak, hogy Jékely Zoltánnak volt egy Kalotaszegi elégia című fiatalkori regénye. Ez a mű azonban feltehetően még kéziratban elveszett. Péterfy László szobrászművész, aki megalkothatta Jékely portrészobrát és apósaként is tisztelhette őt, az elmúlt hétvégén a Vasárnapi Újság című rádióadásnak elmesélte: "Az írónak nagyon közeli diákélménye volt egy nyaralás, amit egyik anyai nagynénjénél töltött, a nagyvalkói református pap feleségénél. Abból a nyaralásból született ez a regény. Magán hord minden olyan jellegzetességet, amely egy fiatalkori és első regényre jellemző. Jékely húsz és egynéhány éves volt, amikor írta. A történet mögött felsejlik egy csodálatos világ, amit Kalotaszegnek hívnak." A szobrászművész elmondta nyilatkozatában, hogy az író olyan különös világot érzékel, amely már a költői képzelet körébe tartozik. Ugyanakkor mindig őrzi benne a mögöttes valóságot. Felsejlik a történelmi tragédia, az első világháború utáni román megszállás kínjait elszenvedő magyar sors. Egy magyar fiatalemberről is szó van benne, aki román katonaként hal meg. "Jékely Zoltánnak nem csak a költészetére, hanem a prózájára is jellemző, hogy az álmait beleszövi a történetbe. Ezek az álmok tömörebben, pontosabban fejezik ki azt a világot." - mesélte a szobrászművész. Péterfy Zoltán beszélt a kettős létezésről is, amely az Erdélyben is, az anyaországban is élők tudatára oly jellemző: "Valami különös fénytörés a valóságot és az emlékezetet különös síkra tereli és megváltoztatja. Ha az ember ott él, ahol született, és az emberek, ha igazán szerencsések, akkor ott öregszenek meg, ahol születtek, azt hiszem, hogy az élet úgy teljes igazán. Aki nem ott él, hanem messze idegenben, vagy Budapesten, az messziről gondol visz- sza, akkor az emlékezet már-már a világ fölé nő. Aki Erdélyből eljött, mind ilyen megemelt világra gondol vissza, ilyen világot tükröz. Még akkor is, ha nem költő vagy író." FD
