Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hazai hírek 2004. JÚLIUS 30. H Vélemények a kettős állampolgárságról SZÍNES PALETTA Több mint egy éve van napirenden a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének a lehetősége. A témát a hétvégén Orbán Viktor dobta be ismét a köztudatba a tusnádi szabadegyetemen. A magyar parlamenti pártok közül csak a Fidesz vezetője támogatja egyértelemúen a kettős állampolgárság bevezetését. Röviden Megköthető a szerződés a Siemens-villamosokról A 40 nagykörúti új Siemens-villamos első szerelvényei 2006 tavaszától, összességében 13 millió euróval olcsóbban, érkeznek Budapestre. A főváros által két éve rendelt villamosok más városokban már üzemelő változatairól az év első felében ugyanis kiderült, hogy műszaki hibásak, így csak később, azok kijavítása után kerülhetnek Budapestre az „óriáshemyók”. Demszky Gábor a BKV Rt. székhazában Aba Botond vezérigazgatóval együtt számolt be a villamosvásárlás részleteiről. Hangoztatta, hogy megfelelő garanciákat kaptak arra, hogy az új, a főváros számára sokkal kedvezőbb ajánlat minden tekintetben megfelel a szerződéses előírásoknak. Állami cégek privatizálását TEKINETENÉ ÁT AZ SzDSZ A szabad demokrata képviselők szívesen aláírják a Fidesz kezdeményezését a privatizációról szóló rendkívüli parlamenti ülés összehívásáról, azonban ezzel nem a Fidesz piac- és magántulajdon-ellenes demagóg politikáját kívánják ezzel támogatni, hanem a további magánosítási lehetőségeket tekinenék át, olvasható az SZDSZ szerdai közleményében. Mint írják, a parlamenti ülésen azt vitatnák meg, hogy a Richter gyógyszergyáron, a Nemzeti Tankönyv- kiadó Vállalaton, a Mezőhegy esi Állami Ménesbirtok Rt-n és a Bábolna Rt-n kívül melyek azok a további állami cégek, amelyek privatizációjára lehetőség van, mert az államnak sem a csirketenyésztés, sem a könyvkiadás nem feladata. A privatizációnál szerintük nem az eladási ár bevételezése a legfontosabb, hanem az, hogy a magántulajdonban lévő cégek hatékonyabban működnek az állami tulajdonúaknái, mutatnak rá a szabad demokraták. Illegális reklámok A Fővárosi Önkormányzat várostervezési és városképvédelmi bizottságának döntése értelmében múlt hét péntekig tulajdonosaiknak kellett elbontani az utánfutókra szerelt reklámtáblák többségét a főváros kiemelt útvonalain. Tiba Zsolt főjegyző július közepén rendelte el, hogy ragasszanak matricát az utánfutókra szerelt reklámhordozókra, figyelmeztetve a tulajdonost, hogy a városképet csúfító szerkezetet el kell szállítani. A felcímkézést követő akció a Duna mindkét partjára, a Felvonulási térre és a BAH-csomópontra terjedt ki, azonban augusztusban újabb helyszíneket jelölnek ki, ahonnan el kell tüntetni a városképromboló és illegális reklámokat. Ezek jó része péntekig el is tűnt, ám nemsokára újra megjelentek az utakon. Mégsem lesz ingyenes a vízum az Egyesült Államokba Az ígéretek ellenére a magyar állampolgároknak nem lesz könnyebb amerikai vízumhoz jutniuk, csupán az eddigi 40 napos várakozás helyett tíz nap után fogja behívni a vízumért folyamodókat a budapesti amerikai nagykövetség. Colin Powell amerikai külügyminiszter ígérete szerint a kérelmezők háromnegyede megkapja a vízumot. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik az interneten Az MSZP minden olyan autonómia- törekvést támogat, ami a többség és a kisebbség megegyezésén alapul, nyilatkozta Tabajdi Csaba szocialista képviselő hétfőn. Tabajdi szerint a kettős állampolgárság összeütközésben áll az autonómiával, és arra sok esetben nincs is szükség. A két szóba jöhető ország közül Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot, a vajdasági magyarok esetében viszont ez a megoldás komoly megfontolás tárgya lehet, jegyezte meg. Tabajdi Csaba ugyanakkor felelőtlen nemzetpolitikai lépésnek nevezte a kettős állampolgárság az egész Kárpát-medencére vonatkozó kiterjesztésének a lebegtetését. "Ez kiürítené a határon túli, magyarok lakta területeket, szívóhatása" lenne", mondta az MSZP-s képviselő. A szocialista politikus olyan megoldást, olyan sajátos állampolgárságot tudna elképzelni, amely útleveleket és munkavállalást igen, de szavazati jogot nem adna a határon túli magyaroknak. Ilyen kezdeményezés nem fekszik a parlament előtt, de - mint mondta - egy ilyen, kétharmados többséget igénylő törvénymódosításra az ellenzék miatt nem is lenne esély. Tabajdi szerint a Fidesz együtt akarja mindkettőt, de ez - mint mondta - egy nonszensz. A kettős állampolgárság kérdése körülbelül egy éve van napirenden. A téma iránti fokozott érdeklődést az váltotta ki, hogy az akkori szerb kormányfő a magyar miniszterelnök látogatásakor kijelentette, a szerb politika nem zárkózik el -a kettős állampolgárság intézményétől. A kettős állampolgárság ügye azóta - különböző intenzitással - a magyarországi politikai vitákban is gyakran előkerül. A pártok, és főként az ellenzék azonnal lecsapott a témára és az utóbbi azóta a kormányon kéri számon az intézmény bevezetése érdekében tett lépéseket. Ä kabinet eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy miként viszonyul a kettős állampolgársághoz. A téma folyamatos napirenden tartásához az is hozzájárul, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, annak érdekében, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hétvégén Tusnádfürdőn azt közölte, támogatja a kettős állampolgárság intézményét, és külön kitért a romániai magyarok autonómiájának kérdésére, amely szerinte Romániában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. A kettős állampolgárság Orbán szerint biztonságot jelent, szerinte ezt a biztonságot lehet exportálni a határon túlra, de csak az autonómia biztosíthatja a romániai magyarság problémáinak megoldását. Bállá Mihály, fideszes képviselő az Index internetes újság megkeresésére hétfőn közölte: a Fidesz erkölcsileg támogatja a kettős állam- polgárságot, de a határon túli magyarság megmaradását, illetve a szülőföldön való maradásának a kulcsát az autonómiában látják. Szent-Iványi István, az SZDSZ egyik ügyvivője elmondta: nem tartják jó megoldásnak a kettős állampolgárságot. Azon országok esetében, amelyek még távol állnak az uniótól - mint például Szerbia és Ukrajna - meg lehetne fontolni ezt az intézményt is, de ehhez hatástanulmányok, elemzések kellenek. Az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez egy jó lehetőség, ha a többségi nemzeti is ezt akarja. Fontosnak nevezte, hogy az autonómiát a belső törvényhozás adja, ne pedig kívülről kényszerítsék ki, ellenkező esetben több kárt okozna, mint hasznot. Csapody Miklós, az MDF képviselője - annak ellenére, hogy pártja törvényjavaslatot nyújtott be ebben a kérdésben - "kétes értékű mankónak, a pótmegoldások pótmegoldásának" nevezte a kettős állampolgárság intézményét, amely akár szerinte felboríthatja a szülőföldön maradás elvére épülő nemzetstratégiát is. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ egyik felmérése szerint a kettős állampolgárság bevezetése esetén a romániai magyarok 20 százaléka azonnal elhagyná Romániát. Csapody nem utasítaná el a kettős állampolgárság alkalmazását, de ezt szerinte is pontos elemzéseknek kell megelőznie. Az autonómiával kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy az csak a teljes demokrácia és szabadság esetén lehet értelmes megoldás, ehhez azonban Romániának fel kellene adnia a nemzet- állami elképzeléseit. Hozzátette, naivitás azt gondolni, hogy majd az Európai Unió ki fogja kényszeríteni a kisebbségi szabályokat. Még idén eladják az egész Malévot A kormány elfogadta a Malév privatizációs koncepcióját, amely szerint nyílt, egyfordulós pályázatot írnak ki a légitársaság teljes, közel 100 százalékos állami részvénycsomagjára. A társaságot még ebben az évben értékesítenék - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Július 28. Az ajánlattevőnek biztosítania kell a nemzeti légitársasági jelleg megtartását, át kell vállalnia az adósságot és a Malév tőkéjét is emelnie kell - közölte Gál J. Zoltán. A szóvivő elmondása szerint az elbírálás egyik fontos szempontja lesz a tőkeemelés. A vevőjelöltnek arra vonatkozóan is ajánlatot kell tennie, miként áll helyt a Malév adósságaiért. Jelenleg 36,2 milliárd forint a légitársaság adóssága, ebből 33 milliárd forint mögött állami garancia van. A kormány szerdai döntése értelmében a társaság teljes állami tulajdonát felajánlják értékesítésre. A korábbi várakozások azok voltak, hogy az állami társaság kisebbségi részvénypakettjét adják el külföldi befektetőknek. Érdemi befektetői érdeklődés van a Malév iránt, van olyan társaság, amely a nemzeti légitársasági jelleg fenntartásával hajlandó tulajdonossá válni - mondta a kormányszóvivő. Lapértesülések' szerint elsőszámú vevőjelölt a Malévra a kínai Hainan Airlines, melynek többségi tulajdonosa a kínai állam, kisebbségi - 14,8 százalékos részvényese - pedig Soros György egyik cége. Lehetséges tulajdonos még a francia-holland Air France-KLM holding is, emellett nem zárta ki korábban a Maláv-pályázaton való indulást az Austrian Airlines sem. A Malév 1992 nyarán alakult át 100 százalékban állami tulajdonban lévő részvénytársasággá. 1992. december 15-én részvényeinek 35 százaléka olasz kézbe került, az Alitalia 30, a Simest befektetési társaság pedig 5 százalékot vásárolt meg a Malév részvényeiből. Az olasz tulajdonrészt 1997. december 15-én két magyar bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az OTP Bank Rt. megvásárolta. 1999 augusztusában az ÁPV Rt. ezeket a részvényeket visszavásárolta, így a Malév tulajdonosa 99,93 százalékban az ÁPV Rt., 0,07 százalék pedig kisbefektetők kezében van.
