Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
2004. JÚLIUS 2. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 13 ■ A szarajevói pisztolylövés: 90 éve történt EGY VÉGZETES LÖVÉS Kilencven éve, 1914. június 28-án ölték meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst. A merénylet nyomán robbant ki az első világháború. 1914. június 28-án egy boszniai hadgyakorlat alkalmából Szarajevóba látogatott Habsburg Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő (Hohenberg hercegnő). Már érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, s tizenegy személy megsérült, de tartóztattak (nagy képünkön), a vizsgálóbírónak kijelentette: bosszút akart állni a szerbek elnyomásáért. A perben kiosztott hat halálos ítélet közül hármat hajtottak végre, Prinicipet egy társával, mivel még nem voltak 20 évesek, húsz év várfogságra ítélték. Mindkettőt Theresienstadtba vitték, ahol Princip 1918-ban, tüdővészben halt meg. A szer- bek ma is nemzeti hősként tekintenek rá. A merénylet hátterében Bosznia 1908-as, Monarchia általi annexiója állt, amelyet a nép - amely ötszáz év török megszállás után függetlenségre vágyott - nem tudott elfogadni. Ferenc Ferdinánd egyébként autonómiát szeretett volna adni a szlávoknak, de Szerbia egy nagyszerb állam megvalósítását tervezte, Bosznia és Horvátország csatlakozásával. A merénylet csak egy égő gyufaszál volt, melyet Európa lőporos hordójába dobtak. Egyes osztrák politikai csoportok a merényletet szerb hadüzenetnek fogták fel, s jó alkalomnak tartották Szerbia katonai lerohanására, de az akció megkezdését Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés, amely évek óta készült egy erőpróbára az angolokkal és franciákkal, július 5-én a háború támogatása mellett döntött. Ezután az Osztrák-Magyar Monarchia július 19-én elfogadhatatlan ultimátumot küldött Szerbiának, amelyben az osztrákellenes propaganda leállítását követelték, továbbá hogy Belgrád engedjen be egy osztrák-magyar bizottságot, amely a merényletek hátterét vizsgálná. A szerbek, maguk mögött tudván a cári Oroszországot, elutasították a követeléseket s még aznap mozgósításba kezdtek. A Monarchia ezután megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, majd a merénylet után egy hónappal, július 28-án hadat üzent Szerbiának, bár Tisza István magyar miniszterelnök e lépést koa főhercegi pár sértetlen maradt. Délelőtt 10-kor Nedjelko Cabrinovic, egy összeesküvő bombát dobott a trónörököst szállító konvojra, ám ezt a főherceg lesöpörte a kocsiról, így csak később robbant, megsebesítve több nézőt és a kíséret egyik tagját. A városházi fogadás után a pár a sérültek meglátogatására indult, az első autó sofőrje azonban eltévesztette az útvonalat, és vissza kellett fordulnia. A kocsisor megállásakor, 10 óra 50 perckor adott le közelről hét pisztolylövést a házaspárra a 19 éves Gavrilo Princip, az Ifjú Bosznia, illetve a belgrádi támogatású Fekete Kéz szervezethez tartozó szerb-bosnyák fiatalember (középső képünkön). A főherceg azonnal, felesége a kórházba szállítás közben halt meg. A merénylő, akit nyomban lerainak tartotta. Másnap az oroszok mozgósítottak, 31-én Németország küldött ultimátumot az angoloknak és franciáknak. A konfliktusba sorra bekapcsolódtak a háborúra már felkészült, egymással szembenálló szövetségeket alkotó európai nagyhatalmak. A németek augusztus 2-án bevonultak Luxemburgba, 3-án Belgiumba. Augusztus 12-ig minden ország hadat üzent a szembenálló csoport tagjainak, és kitört a négy évig tartó világháború, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott Európa népeire. A végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját. Különös módon éppen most bukkant elő az a pisztoly, amellyel a nacionalista szerb diák, Gavrilo Princip 1914. június 28-án lelőtte Ferenc Ferdinánd osztrákmagyar trónörököst és feleségét, Zsófiát. A pisztoly mindeddig egy styriai kolostor levéltárában rejtőzött. A Browning típusú fegyvert a merénylet más relikviáival együtt a bécsi Hadtörténeti Múzeumban fogják kiállítani. Ugyanitt látható lesz például az a Graf und Stift császári autó, amelyben a felséges pár utazott, de kiállítják Ferenc Ferdinánd véres zubbonyát is (alsó képünkön). A gyilkos fegyvert annak idején a holtakat búcsúztató Anton Puntigam jezsuita atyára bízták, több más gyilkolóeszközzel - bombákkal, fegyverekkel - együtt, melyeket Princip tettestársainál találtak a nyomozás során. Puntigam atya szándéka az volt, hogy Ferenc Ferdinánd emlékének szentelt múzeumot létesít, ám ezt a tervét a világháború - az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt - örökre elsodorta. Az atya 1926-ban meghalt, az uralkodócsalád azonban nem volt hajlandó átvenni a fegyvereket - így azok szép lassan feledésbe merültek. A tárgyakat nemrég a bécsi Ignaz Seipal téri jezsuita kolostor szerzetesei találták meg, mikor a gyilkosság közelgő évfordulója kapcsán kutatni kezdtek levéltárukban. A jezsuita archívumok feje, Thomas Neuíiger atya kijelentette: "Úgy ítéltük meg, nem viselhetjük tovább a tárgyak őrzésének felelősségét. Ezért átadtuk őket a bécsi Hadtörténeti Múzeumnak, ahol szakértők fognak gondoskodni a történelmi relikviák szakszerű őrzéséről és kiállításáról a nagyközönség számára." Röviden Újra elhalasztották AZÚRSÉTÁT A Nemzetközi űrállomáson már harmadszor halasztották el az egyik giroszkóp külső szerelését. Először egy közeli rakétafellövés, most egy hibás szkafander miatt. Valószínűleg lapzártánkkor próbálják meg ismét a Nemzetközi űrállomáson dolgozó űrhajósok azt a bonyolult űrszerelési munkát, amelynek megszakítását a földi irányítás néhány órával ezelőtt rendelte el. A két asztronauta, az amerikai Michael Fincke és az orosz Gennagyij Padalka már kilépett a nyílt világűrbe, amikor öt perc elteltével visszarendelték őket a zsilipkamrába, mert az amerikai szkafanderében csökkeni kezdett az oxigénnyomás. A rendellenesség okának kiderítését megkezdték. Az űrhajósok lakó- és munkhelye közöt megtalálható Pirsz orosz zsilipkamra külső ajtaja összesen 14 perc 22 másodpercig volt nvit- va. Az űrsétára induló legénység, miután beöltözik űrruhájába és elvégzi az utolsó ellenőrzéseket, a légmentesített kabinból lép ki a nyílt kozmoszba, és feladatuk elvégzése után ide másznak vissza. Finckére és Padalkára egyébként hosszas és kimerítő űrszerelési munka vár: az űrállomás egyik giroszkópját kell majd megjavítaniuk. Ez a tevékenység legalább hat órát vesz igénybe, és ezen belül is majd egy órán át tart majd, amíg a két űrhajós eljut a kiegyenlítő kamra ajtajától huszonöt méterre lévő javítási területig. Elhunyt az Escape GOMB FELTALÁLÓJA Bob Bemer karrierje során az IBM, a Lockheed, az Univac, a General Electric és a Honeywell vállalatoknál is dolgozott, de leginkább azzal szerzett hírnevet, hogy 1961-ben részt vett az ASCII szabvány ki- fejlesztésében. Az ASCII kódkészletben az angol ábécé betűit, a számokat, az írásjeleket és egyéb módosító parancsokat rendeltek számértékekhez, írta a Register. Az ASCII bevezetése előtt Bemer korábbi nyilatkozata szerint "bábeli zűrzavar uralkodott", mivel a számítógépek több mint hatvanféleképpen tudták leírni a karaktereket. Bemernek fontos szerepe volt abban is, hogy az Esc karakter is bekerült az ASCII kódok közé. Az Esc ugyanis nem csupán egy billentyű, hiszen az Escape kód nélkül nem működnének a szövegszerkesztők, a lézerprinterek, a telefonos szolgáltatások, és az internet sem létezhetne. Bemer jelentős fejlesztéseinek elismeréseként tavaly az elektronikai mérnökök nemzetközi intézete, az IEEE díját is megkapta. A programozó az ezredfordulós évszámváltási problémát is korán felismerte; már 1971-ben és 1979-ben felhívta a világ figyelmét arra, hogy 2000-ben hatalmas gondot okozhat, hogy a számítógépek csak az évszámok utolsó két karakterét rögzítik. A programozás elismert úttörője nyolcvannégy évet élt. (Képünkön.)
