Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2004. JÚLIUS 2. Röviden Bombariadó miatt zárták LE A BÉCSI REPTERET Június 30. Bombariadó miatt lezárták szerdán délelőtt a bécsi repülőtér központi terminálját. Egy gyanús bőröndhöz riasztották a rendőrség tűzszerészeit a repülőtér gyanús tárgyakra specializálódott biztonsági őrei. A szakemberek megvizsgáltak egy gazdátlan bőröndöt az 1-es számú terminálon - közölte a repülőtér szóvivője. Az ORF televízió teletext-jelentése szerint, amely nem jelölte meg az értesülés forrását, az első vizsgálat megerősítette a gyanút, hogy robbanószer- kezet lehet a bőröndben. Hivatalosan eddig nem erősítették meg ezt az információt. Gyermekkínzással vádolják A SZÍR KORMÁNYT Június 30. Kurd gyerekek megkínzásával vádolja Szíriát az Amnesty International. A nemzetközi emberjogi szervezet értesülései szerint több mint húsz, a márciusi kurd szeparatista lázongások idején letartóztatott 14-17 év közötti fiatalkorút tartanak hónapok óta magánzárkában. A fiatalokat az AI információi szerint meg is kínozták, maradandó sérüléseket okozva. A bántalmazás során több gyermeknek eltört az orra vagy beszakadt a dobhártyája, sebeik elfertőződtek. A szíriai kurdok és arabok márciusi ösz- szecsapásaiban 25 személyt öltek meg és több mint százan megsebesültek. Szíriai jogvédő szervezetek szerint még mindig több mint száz kurd származású személyt Amerikai Magyar Szó — A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztóbizottság:/Editorial Board: Papp László Molnár Kinga Simon Katalin Jack Halm Sióréti Antónia Fazekas Krisztina Kertész Gabriella Mandler Gábor Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Hirdetésszervezés: 347-733-6414 hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: 347-729-3698 naptar@ahid.com FŐSZERKESZTŐ/FKLKLÓS KIADÓ (Editor in Chief/Publisher) Péterman István Kiadja/Pubushed by A HÍV, Inc. TÖRDELÓSZERKESZTŐ: Horvát Zsolt horvatzsolt@ahid.com Szerkesztőség és kiadói hivatal Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ujsag@ahid.com www.ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed./ il Elhallgattatják a menekülteket Szudánban FEKETE KONTINENS Fenyegetéssel akarja elhallgattam a darfuri menekülteket a szudáni kormány Kofi Annan és Colin Powell látogatása idejére. A menekültek szerint a kormány ügynökei járják a táborokat, és megfenyegetik a lakókat, hogy azok ne számoljanak be a magas rangú vendégeknek a kormány által támogatott Dzsandzsavíd müíciák és a hadsereg kegyetlenkeaéseiről. Úgy tűnik & darfuri helyzet megakadályozza azt is, hogy a kormány véget vessen az ország déli részén 21 éve tomboló polgárháborúnak. Június 29. El akarja hallgattatni a darfuri menekülteket Kofi Annan ENSZ főtitkár és Colin Powell amerikai külügyminiszter látogatásának idejére a szudáni kormány. A kormány ügynököket küldött a menekülteknek szállást adó táborokba, hogy fenyegetésekkel elérjék: az emberek ne beszéljenek a magas rangú vendégeknek szenvedéseikről és a darfurban kialakult helyzetről. A nyugat-szudáni tartományban tizenhat hónapja folynak harcok a helyi földművesek és az arab milíciák között. A magukat dzsandzsavídeknek nevező arab lovas milíciák lerombolják a földművesek falvait és legyilkolják, vagy elüldözik a földművelő lakosságot. A falvaikat elhagyni kényszerült menekültek táborokban zsúfolódtak össze, ahol az éhezés és az orvosi segítség hiánya miatt humanitárius katasztrófa fenyeget. A milicisták valósággal éheztetik a táborlakókat. A segélyszervezetek munkatársai szerint a kormány és a hadsereg támogatását élvező milicisták eddig harmincezer embert öltek meg, és 1,2 millió embert űztek el otthonaikból. Az el-fasíri menekülttábor negyvenezer lakóját ötszáz ügynök igyekszik meggyőzni arról, hogy jobban teszik, ha hallgatnak. “Belém rúgtak, és azt mondták, hogy hallgassak, de azt válaszoltam: Nem! Nem! Nem! Dühös vagyok, fáradt vagyok. Nem akarok csendben maradni. Elloptátok az életemet! Mit tudnátok még ellopni tőlem?” - elevenítette fel a kormány embereivel folytatott beszélgetést a Washington Postnak Maiki Ali Abdullah, aki hat gyerekével menekült el a faluját felégető milicisták elől. A fiatal nő csak egy fazekat tudott megmenteni otthonából. A menekültek, és a táborokban működő segélyszervezetek alkalmazottai arról is beszámoltak, hogy a kormány emberei azt mondták, a látogatásokra H A helyiek szerint biztonságosabb Irak amerikaiak nélkül JÓ LENNE ELMENNI Egy most közzétett, de nem hivatalos felmérés szerint az irakiak több mint fele nagyobb biztonságban érezné magát amerikai katonák nélkül. A kedden ismertté vált adatok szerint ugyanennyien vélik úgy, hogy minden amerikai úgy viselkedik, mint a bagdadi AbuGraib börtön kínzással vadolt őrei. Június 28. Nagyobb biztonságban érezné magát egy felmérés szerint az irakiak több mint fele, ha az amerikai megszálló csapatok egyszerűen kivonulnának. A felmérés során - amelynek eredményeit mindeddig hivatalosan nem hozták nyilvánosságra - 1093 irakit kérdeztek meg májusban, az amerikaiak által felállított kormányzó- tanács megbízásából. Az adatokat egy amerikai hivatalnoktól kapta meg az amerikai hír- ügynökség. A nyilvánosságra került számok azt mutatják, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint javulhat a helyzet, ha az új átmeneti kormány hivatalba lép. A megszállók közigazgatásába vetett bizalom csupán 11 százaléknyi volt, a tavaly novemberi 47 százalékkal szemben. A megszálló csapatok ennél még kisebb, mindössze 10 százalékos támogatottságot élveznek. A megkérdezettek csaknem fele panaszkodott az utcai biztonság hiányosságaira. Ötvenöt százalékuk vélekedett úgy, hogy nagyobb biztonságban érezné magát, ha az amerikai csapatok elhagynák az országot. Januárban csupán 28 százalékuk volt ezen a véleményen. Az amerikaiak azonnali kivonulását követelte 41 százalékuk. Várna ezzel viszont az állandó kormány hivatalba lépéséig 45 százalék. A megkérdezettek 71 százalékát meglepték az iraki börtönök kínzási botrányáról szóló képek, 54 százalékuk viszont lehetségesnek tartja, hogy valamennyi amerikai katona így viselkedik. 81 százalékuk rokonszenvez Muktada asz-Szadr radikális síita prédikátorral, de mindössze 2 százalék látná szívesen a hitszónokot az elnöki székben. Szaddám Húszéin megdöntött iraki elnök hatalomba való visszakerülését 3 százalék támogatná. ők is menekültnek öltöznek, és arról győzik majd meg az ENSZ főtitkárt, és az USA külügyminiszterét, hogy a kormány - amely egyébként nyíltan támogatja a dzsandzsavíd milíciákat - semmi rosszat nem tett, és a kialakult helyzetért egyedül a darfurban tevékenykedő ellenzékiek a felelősek. A dzsandzsavíd milícia hadjárata elsősorban a fúr, masszaleit és a zagava népesség ellen irányul. Colin Powell amerikai külügyminiszter azért látogat a héten Szudánba, hogy megállapítsa, tekinthető-e népirtásnak a szudáni kormány tevékenysége. Az Egyesült Államok vasárnap arra kérte Líbia vezetőjét, Kadhafi ezredest, hogy engedélyezze, hogy a segélyszállítmányokat országa déli határain keresztül juttassák el a darfuri menekülttáborokba. Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyelőre korainak tartja genocídiumról beszélni, de szintén Szudánba látogat, hogy rábírja a kormányt: engedélyezze a menekültek segélyezését, és vessen véget a milicisták garázdálkodásának. Annan szerint a helyzet olyan súlyossá fajulhat, mint 1994-ben Ruandában, ahol a nemzetközi közösség tétlensége miatt nyolcszázezer tutszi esett áldozatául a hutuk irtóhadjáratának. Átépítik a biztonsági falat Június 29. Átépítik a ciszjordániai biztonsági fal egy részét. Az izraeli kormány tiszteletben tartja a féllebb- viteli bíróság döntését, amely elrendelte, hogy változtassák meg a ciszjordániai területen tervezett biztonsági kerítés nyomvonalát. A bíróság néhány falu palesztin lakóinak javára döntött, akik azt állították, hogy a kerítés egy negyven kilométeres szakasza Jeruzsálemtől észak-nyugatra elszakítja őket munkájuktól, ültetvényeiktől és iskoláiktól. Á bíró döntése értelmében Izraelnek ugyan joga van kerítést építeni az elfoglalt területen, de a biztonsági szempontokat össze kell egyeztetnie a helyi emberek szükségleteivel. A felperesek egyik ügyvédje Mohmed Dahla szerint: „A bíróság arról döntött, hogy a fal nagy része illegális. Több mint 80-90 százaléka, amelyet 40 kilométer hosszan akartak építeni illegális, mert megsérti a palesztinok emberi jogait. Olyan, mintha bebörtönöznék a palesztinokat” - fogalmaz az ügyvéd. A biztonsági kerítés építésének ellenzői mérföldkőnek tartják a döntést. Ahmed Qureia palesztin miniszterelnök szerint azonban az ítélet nem ment elég messzire, mert az egész építményt le kellene rombolni.
