Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-02-26 / 7. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Feb. 26,2004 A kettévágott falu Bár a két testvér Árpád és Mária egy faluban lakik az elmúlt 53 évben csupán két alkalommal volt alkalmuk megölelni egymást, szögesdrótból húzott határ választja el őket immáron fél évszázada. Szelmencen járunk, a magyar-szlovák és ukrán határ találkozásánál. A falut, melyet nagyrészt magyarok laknak és az első világháborúig a történelmi Magyarországhoz tartozott, ma vasfüggöny szeli ketté. A második világháború után Szlovákia és Ukrajna osztozott a falun, és az új határt úgy húzták meg, hogy az ketté vágta a falut. így lett a győztes hatalmak politikai játszmáinak eredményeképpen egy faluból kettő: Nagyszelmenc és Kisszel- menc. Kezdetben a szelmenciek szabadon átjárhattak a falu egyik feléből a másikba meglátogathatták szeretteiket, "éím’ehettek a templomba, de egy napon váratlanul megtiltották mindenfajta átjárást a határon. Többen azok közül, akik a „rossz” oldalon voltak aznap sohasem tudtak visszatérni családjukhoz. Egy kislány például, akire aznap a nagyanyja vigyázott a szlovák oldalon, mig édesanyja Ukrajnában dolgozott, sohasem térhetett vissza szüleihez. Sok családot választott igy szét a határ, miután mindenféle átjárást megtiltottak! és még ma is gyakran előfordul, hogy a szlovák részről Ukrajnába küldött lévé „cim ismeretlen” felirattal érkezik vissza. A legközelebbi határátkelő 31 mérföldre van és az utazás költséges és hosszadalmas, kevesen engedhetik meg maguknak az itteniek közül. Ráadásuk 2002-től a két ország vízumkényszert vezeti be egymással szemben, igy előfordulhat az, ha valaki Kisszelmencről virágot szeretne vinni elhunyt családtagja sírjához, vízumot kell igényelnie, hogy a szlovák oldalra került temetőbe eljuthasson. Az életkörülmények gyökeresen különböznek a határ két oldalán: mig a szlovák részben a boltok tele vannak nyugati termékekkel, Ukrajnában még az alapvető árucikkekből is hiány van. A helyzet hasonló ahhoz, amikor még Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges * Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 Berlin fallal volt kettévágva, de mig Európa többi részén a dolgok gyökeresen megváltoztak a Szovjetunió összeomlása óta, Szelmencen a helyzet változatlan, a faluban az életet még mindig a hidegháború logikája határozza meg. A kettéosztottság ellen emelték fel hangjukat a falu(k) lakosai, amikor tiltakozáskép félbevágott székelykaput emeltek a határ két oldalán. A Center for Hungarian American Congressional Relationship (CHACR) ezt az ügyet karolta föl és azért küzd az amerikai magyar közösség segítségével, hogy a kongresszuson keresztül nyomást tudjon gyakorolni a szlovák és ukrán kormányokra. Az alapvető cél egy határátkelő megnyitása, aminek létrehozásában immáron 60 éve reménykednek a helyiek. Hogy valóra válhasson a szelmenciek fél évszázados álma a CHACR országos grassroots kampányba kezdett, melynek során végiglátogattuk Ohio nagylétszámú magyar közösségeit: jártunk Toledoban, Colum- busban. Clevelandon, Day- tonban. Városról városra haladva hívtuk fel a helyi magyarok figyelmét ennek a szerencsétlen sorsú magyar falu sorsára. A los angelesi magyarok körében különösen nagy megértésre talált ez a nemes ügy. És végül valami elindult: a képviselőkhöz levelek érkeztek, melyekben amerikai magyarok aggodalmuknak adtak hangot ezzel a kis faluval kapcsolatban: és az ukrajnai s szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban általában. Eközben a CHACR a Capitol Hill-en élénk lobbizásba kezdett, a Hungarian Causus tagjai és más képviselők is tájékoztatót kaptak, hogy megismerhessék a szelmenci helyzetet. Úgy tűnik a dolgok jól alakulnak tehát, elkészült a levél tervezete, melyet Szlovákia miniszter- elnöke és Ukrajna államfője fog megkapni. Most már minden a képviselőkön múlik. Tóth Dániel, (CHACR) Washington, D.C.- Gál. 6,2 Alapításunk óta, mély hittel igyekszünk élni ezt az igét. Árva Gyermekek Otthonával indultunk, és sok éven át ápoltuk, tanítottuk, etettük, ruháztuk, szellemilegerősítettük azokat a gyermekeket, akiket az Úr reánk bízott. Azután az idősek gondozását vettük vállainkra, és szeretettel, odaadással ápoltuk mindazokat, akiket hozzánk küldött az Úr. Most folytatjuk ezt a rendkívüli fontos szolgálatot. Ma sok lehetőséget tudunk szíves figyelmükbe ajánlani. Elsőként, gyönyörű, falura vagy hegyekre néző öröklakásokat, önálló 62 éven felülieknek, ahol szervezett kirándulásokkal, magyar kultúrális programokkal szolgálunk. Akik segítséget igényelnek főzéshez, takarításhoz, azok nyugodt, patak melletti, csendes Ligonier Gardens nevű lakásainkat vehetik igénybe. Továbbá, akiknek teljes gondozásra van szükségük, azoknak a Bethlen Otthon nyújt teljes ellátást, szívélyes magyar szeretettel. Bármelyik megoldást találja megfelelőnek, ígérjük és fogadjuk, hogy kortól, anyagi helyzettől, vallási hovatartozástól függetlenül hívjuk Ligonier-be. Meleg szívvel fogadunk minden érdeklődőt, személyes látogatót. A Bethlen otthon több mint 80 éve szolgálja Amerikában élő magyar népünket, és várja Önt is szeretettel, ha szolgálatainkra szüksége van, vagy lesz a jövőben. BETHLEN OTTHON 125 Kalassay Drive Ligonier, PA 15658-8726 Tel: 724-238-6711 Nt Bertalan Imre András, Igazgató-Lelkész E-Mail: revimre@bethlen, com A zene bűvöletében vágyott szórakozás után, nem kereste barátok társaságát, a klarinét töltötte ki életét. Játszott ropogos csárdást, pergős csürdön- gölőt, hetyke katona- nótákat, ballada töltésű szomorkás dalokat. Ilyenkor az emberek kiültek a házuk előtti padokra, lócákra átadva a zene élvezetének, nagyokat hallgattak.... Ilyen és ehhez hasonló zenei élménnyel feltöltődve kerültem el hazulról. Nagyon nélülöztem a zenét idekint. Amilyen hamar csak lehetett beszereztem egy lemezjátszót, majd egykét lemezt. Sokat nem adhattam ki akkor még ilyesmire. A világhírű zeneszerzők kompozícióira összpontosult a figyelmünk, Brahms Magyar táncok volt a legelső lemez, amit megvettem Minthogy más lemezünk nem volt, újra és újra feltettük, állandóan ezt hallgattuk, persze diszkréten. Egy fiatal házaspár volt egyfelől a szomszédunk, amerikaiak. Egy szombat délelőtt becsengettek, nagyon tetszik a zeneszám, amit hallgatunk. Ők is be szeretnék szerezni. Megadtuk a felvilágosítást Attól kezdve máskor is felkerestek. Már újabb lemezünk is volt: Liszt, Bartók, Kodály, dicsekedtünk nekik. Fiatal barátaink nem voltak különösebben jártasak a zeneirodalomban, talán éppen ezért tudtak annyira gyönyörködni minden egyes zeneszámban. Fokozatosan váltak rajongóvá a zenének, soha nem is bírtak megválni tőle. Azóta sokakkal együtt valljuk: a zene lelki finomságot kölcsönöz az embereknek, nélküle kopár és színtelenné válna az emberek élete. < Nagy Ábrahám Sokak szerint nem feltétlenül szükséges kivételes zenei hallás, kotta ismeret ahhoz, hogy képesek legyünk egy bizonyos hangszeren játszani. Akinek a zenéhez született hajlama, tehetsége van, az olyannk a többi amúgyis „bejön”. Ez történt Ugri szomszédunkkal, aki önképzéssel klariné- tozik. Amennyiben elfogadjuk a fenti feltételezést, talán én is vihettem volna valamire, belőlem is lehetett volna - ha nem is egy másik Paganini, íegaíább egy jónevü zenekarban első hegedűs. Ehhez azonban arra lett volna szükség, hogy még hátul- gombolós nadrágot viselő kis kölyök koromban egy hegedűt nyomjanak a kezembe, hagyják, hogy cin- cogtassam reggeltől estig, majd egy zseniális zene- pedagógus bevonásával derítsék ki, érdemesnek talál- nak-e arra, hogy zenei szakiskolát végeztessenek velem. Most ezen rágódni túl késő. A zene iránti szenvedélyemet otthonról hoztam magammal, az egykor szomszédunkban lakó Ugri Zsombor lebbentette fel bennem a zene iránti érdeklődés fátylát. Ugri körzetünk tűzoltó zenekarában klarinétos volt. Csendes nyári estéken, naplemente utáni szürkületben, kiült családi házuk tornácára és a csillagoknak tárogatózott: régi szép nótákat, kesergőket csalt ki fúvós hangszeréből. A csillagos boltozatnak és a saját kedvtelésére játszott, ez volt minden hobbija. A zene rezzenéseivel fejezte ki érzelemvilágát, lelki örömét és bánatát. Zenét soha nem tanult, egymaga fejlesztette ki jártasságát benne. Nem Bethlen Otthon "EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK....."
