Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-17 / 24. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVIII. No. 24. Thursday, June 17, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Autonómia és integráció A közép-európai régió ma az egységesülés lázában ég, és Erdélyben szinte mindenki - legyen „radikális” vagy „fontolva haladó” - az erdélyi magyarság nemzeti autonómiájának terveit szövögeti. Valójában mindkét gondolat, mindkét, hogy is mondjam: politikai stratégia sok-sok évtizede - hol erősebben, hol rejtettebb módon - átszövi az erdélyi (és a magyarországi) közéleti gondolkodást. Trianon óta szövi át, minthogy Erdély román megszállásának és birtokbavételének kezdeti időszakától fogva nyilvánvaló volt az, hogy az erdélyi magyarság csakis akkor képes megőrizni nemzeti önazonosságát és kultúráját, ha valamiféle (kulturális és/vagy területi) autonómia birtokában kormányozhatja önmagát, és építheti ki minél szorosabb és eredményesebb kapcsolatait a trianoni döntés által darabjaira szakított nemzet többi közösségével - A legkevesebb áldozattal és a siker valamelyes reményében csakis az európai (a közép-európai) integráció keretei között kerülhetnek napirendre. Az erdélyi magyar ön- kormányzat ügye, amikor csak lehetett, mindig is foglalkoztatta a magyar közvéleményt: politikai gondolkodókat, írókat, tudósokat, tanárokat, valójában az erdélyi magyar társadalom legszélesebb rétegeit. Közvetlenül a trianoni döntés után is midőn a kisebbségi helyzetbe szorított magyarság nemzeti önvédelmének ügye egyáltalán szóba kerülhetett. így Gyárfás Elemérnél, a Magyar Párt egyik vezető személyiségénél, aki 1919 tavaszán Dicsőszentmárton- ban dolgozta ki Az erdélyi három nemzet uniójának alapelvei címet viselő tervezetét (a három nemzet ebben az értelemben nem a hagyományos három rendi nemzetet: a magyart, a székelyt és. a szászt jelentette, hanem a három erdélyi etnikai nemzetet: a magyart, a németet és a románt!), majd Bernády Györgynek, Marosvásárhely korábbi legendás hirü polgármesterének Nyílt levél cimü, 1920-ban keltezett felhívásában, végül legnagyobb hatással Kós Károly, Paál Árpád, és Zá- goni István 1921. január 23-án közreadott Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához című röpira- tában. Ebben olvassuk - Kós Károly tolla nyomán - a következőket: „Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmer- ni akarjuk magunkat. Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni, (...) Kiáltok Neked: Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból. Szemedet nyisd ki, nézz széjjel, és állj az új életben tu- sakodni akarók közé. (...) Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. (...) Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztába kiáltó szó csupán.” Mindezzel szinte egy időben született meg az a stratégiai felismerés, miszerint az erdélyi magyarság hatékony önvédelmének és az erdélyi magyar autonómia felépítésének leginkább eredményeket Ígérő kerete az európai, illetve középeurópai nemzetek és országok integrációja lehet. A A Tiranon utáni erdélyi magyar gondolkodásban és közéletben igen népszerű volt az akkori időkben „pán-európai” eszmének nevezett integrációs gondolat. Ennek az eszmének az előrehaladásába vetette bizalmát például Szentim- rei Jenő, aki 1925-ben a Magyar Kisebbség cimü folyóiratban közölt Szempontok a megírandó ,,Erdély történeté”- hez cimü Írásában a következőket jelentette ki: „Erdély nem csak földrajzi, de igenis gazdasági és politikai egység egyszersmind, amelynek összefüggései nyugatra éppúgy mint keletre hosszú századok alatt sem tudtak kohéziós erővé izmosodni, a legközelebbi nagyobb egységének éppen ezért nem Romániát s nem is Magyarországot, hanem Kö- zép-Európát s távolabb a Európai Egyesült Államokat tudom csak elképzelni” Az erdélyi magyar autonómiának és az európai nemzetek és országok integrációjának gondolata ilyen módon már igen korán - a kisebbségi sorsba taszított magyarság közösségi föl- eszmélésének és útkeresésének kezdeteinél - együttesen jelent meg az erdélyi magyarság közéletében. Ez a két eszme csak akkor került a nyilvánosság szintje alá, amikor a romániai társadalom diktatórikus berendezkedése lehetetlenné tette a szabad véleménynyilvánítást Valójában az 1989 karácsonyát követő romániai átalakulások sem nyitották meg az utat a nemzetiségi autonómia és az európai integráció két eszméjének együttes felvetése előtt, és a bukaresti kormány ma is a leghatározottabban idegenkedik attól, hogy az autonómia és az integráció gondolatköre egymással ösz- szekapcsolva jelenjék meg a romániai (az erdélyi magyar) közbeszédben. Az erdélyi magyar autonómia ügye az 19891990-es romániai rendszer- változást követően nyomFolytatás a 3. oldalon Happy, healthy MwfcDof Európai Parlamenti választás * A négy napos össznemzeti szavazás utolsó napján 18 uniós ország állampolgárai döntöttek arról, hogy milyen összetételű legyen az új 732 fős uniós parlament. Az Európai Unió legtöbb államában az ellenzéki pártok győzelmét mutatják az eredmények Magyarországon a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot. A Fidesz 12 mandátumot (47.41%), az MSZP 9 mandátumot (34,31%), az SZDSZ 2 mandátumot (7.72%) az MDF pedig 1 mandátumot (5.33%) szerzett A képviselők listája. Fidesz: dr. Schmitt Pál, dr. Szájer József, dr. Surján László, dr. Schöpflin György, Barsiné, Pataky Etelka, Gyürk András, dr. Becsey Zsolt László, Járóka Lívia, Glattfelder Béla, dr. Őry Csaba, Pálfí István, dr. Gál Kinga MSZP: Kovács László, dr. Horn Gyula, dr. Lévai Katalin, Harangozó Gábor dr. Kósáné, Kovács Magda dr. Tabajdi Csaba Sándor, Gulyásné dr. Gyurmái Zita. Dr. Fazekas Szabolcs, Herczog Edit. SZDSZ: dr. Demszky Gábor, dr. Szent-Iványi István MDF: dr. Dávid Ibolya A választási részvétel - a máltait leszámítva - igen alacsony volt a többi országban a politikai elemzők szerint 40 százalékos _______________________ Magyarok jöttek - Funar ment Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) 152 polgármesteri tisztséget szerzett meg a június 6-i hely- hatósági választáson, de jelöltjei alulmaradtak a szimbolikus jelentőséggel biró Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A szövetségnek további 64 jelöltet sikerült bejuttatnia a polgármesteri választások június 20-i második fordulójába. 2000-ben az első fordulóban az RMDSZ 110 polgár- mesteri helyet szerzett, most 42-vel többet. Gheorghe Funar megbukott Kolozsváron A kolozsvári polgármester leváltását az RMDSZ elnöke, Markó Béla igazi sikerként értékelte és azt hangsúlyozta, hogy a magyarság szavazatai ütötték ki városvezetői székéből Gheorghe Funart. ____________________ Az ENSZ véget vetett Irak megszállásának Az ENSZ-határozat értelmében az ország visszanyerte teljes függetlenségét politikai és gazdasági értelemben is. Június 8-án megszületett biztonsági tanácsi határozat szövege gyakorlatilag teljes szuverenitást garantál Irak számára. Az ország rendelkezik olaj bevételeivel, fél éven belül új kormányt választhat, dönthet a külföldi ENSZ- csapatok jelenlétéről, és az alkotmány elkészülte után 2006 elejétől demokratikus államként működhet - ekkortól a külföldi rendfenntartó egységek mindenképp elhagyják az országot.
